Miért van az, hogy az anyósok általában akkor "elviselhetetlenebbek", ha fiuk van?

Hát az én anyósom akinek csak 1 fia van ( ő a férjem) imádnivaló. Soha nem szól bele semmibe, életvidám. Nagyon szeretem. Igaz csak 49 éves, de vagány, motorozik, élvezi az életet. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy mégis hogy lehet egy anyós ilyen jó fej. Azt mondta, hogy nincs oka bántani, mert tudja, hogy szeretjük egymást, és nincs joga belekotnyeleskedni az életünkbe. Ő sem szeretné ha bárki beleszólna abba, hogy élnek. Egyébként anyósom imádja a fiát, látni is, de ezt sem irritáló, ez is inkább irigylésre méltó, hogy mennyire elvannak egymással. De szerencsére nem érzem, hogy ebből kirekesztve lennék.

27/N

Szerintem a feladatmegosztás miatt.

A férfiak általában dolgoznak, kevesebbszer vezetnek háztartàst egyedül, kevesebbszer maradnak otthon a gyerekkel.

Az anyósok, meg a fenti két témába szólnak bele leginkább. Nyilván nem fogod a vejedet kioktatni arról, hogy hogyan kell dolgoznia. A másik ami bennem felmerült, hogy gyakran a kapcsolattartás inkább női feladat, ezért, amíg a férj ritkán beszél egyedül az anyósával, a feleség valószínűleg gyakrabban.

Fiam is van és lányom is. Remélem, nem leszek rossz anyós, már most tudatosítom magamban, hogy befogjam a számat, ha nem kérik ki a véleményem és legyek már azzal elégedett, ha a jövendőbeli menyem feltétel nélkül szereti a fiamat.

Ami olyan kellemetlen érzés a fiam nevelésében, hogy olyan, mintha valaki más számára nevelném. Nem tudom ezt jobban megfogalmazni... Ha pl. a fiamnak gyereke születik, akkor a menyem édesanyja lesz kezdetben a közelebbi nagyszülő (mint ahogy én is anyukámmal beszéltem meg mindent a terhességről, babázásról, nem pedig az anyósommal).