A fiús anyák mind egyformák? Mi a teendő ilyenkor?
Olyan anyósom van, akit senkinek nem kívánnék. Mindenbe beleszól, mindig mindent jobban tud és érzelmileg zsarolja a fiát. Normális szerintetek? Elmondta, hogy szerelmes a fiába... Szerintem mindent el fog követni, hogy ne maradjunk együtt...
Azt mondják majd akkor fogom megtudni milyen érzés, amikor nekem is lesz fiam. Már bocsánat, de én nem leszek olyan fogyatékos. Ha majd egy számomra kevésbé szimpatikus lányt választ magának, de tudom hogy boldoggá teszi, nem fogok közéjük állni és belepofázni mindenbe, megkeseríteni a fiam és a lány életét! Tudomásul veszem, hogy az élet rendje hogy a gyerekek elmennek otthonról, és valakivel össze fognak házasodni, valakivel gyermeket nemzenek.
Házias, illemtudó, rajta kívül mindenki szerint okos és szimpatikus nő vagyok. Mi a francért nem tud/ akar elfogadni?
"A fiús anyák mind egyformák?"
Hát persze!
Ahogy a menyek is és a II-ik emeleti lakók, vagy a barna cipősök is mind egyformák.
Remélem tudtam segíteni!
30-as vagyok!
Miért is lettem lepontozva? :D Kinek a lelki világába gázoltam bele a normális életfelfogásommal? :D
30-as
Talán azért pontoztak le, mert amit írtál az nem életszerű.
A fiad hazavisz egy számodra unszimpatikus lányt, beköltözteti a szomszéd szobába és te mindenhol vele találkozol.
A konyhába, a fürdőbe, az udvaron stb. de te ezt támogatod!
Te együtt akarsz élni egy unszimpatikus lánnyal és támogatod, hogy egy általad nem szerett nő legyen az unokád anyja!
Azt hiszed, hogy ezt az unszimpátiát évekig, évtizedekig el tudod titkolni úgy, hogy a menyed ebből semmit nem észre?
Ehhez nagy színésznőnek kell lenned!
De az életben ez általában úgy történik, hogy egy darabig megy az elfogadás, de egy idő után már senki sem tudja megjátszani magát.
Ha nem szereted, nem szereted!
Nem tudod sokáig titkolni!
34!
A beköltözteti a házamba és a néha itt alszik a lány között azért van különbség. A beköltözést nem engedném, akkor sem ha kedvelném a lányt, hiszen ez a mi családi otthonunk, ahol pontosan annyi embernek van hely, ahányan itt élünk jelenleg. De ha monjuk heti 1x itt alszik, illetve átjön azt el tudom viselni.
És igen, támogatnám, hogy ő legyen az unokáim anyja. Azért, mert nem nekem kell megfelelnie, hanem a fiamnak! Nem én fogok vele együtt élni, hanem ő. Azt gondolom egyébként, hogy vagyok elég intelligens ahhoz, hogy a gyerekem boldogságát helyezzem előtérbe és ne az én kicsinyes nemtetszik viselkedésemet. Sok ember van az életembe, akit nem kedvelek, de muszáj egy élhető viszonyt fenntartani. Én pedig pont ezért tisztelettudó, udvarias vagyok velük, nem kell cukiskodni meg nyáladzani, csupán kulturált emberként viselkedni.
És mint mondtam, nem nekem kell szeretnem, hanem a fiamnak. Nyilván elég talpraesett gyereket neveltem belőle, olyan nővel nem jönne össze, akinek az életvitele kibírhatatlan, gondolok például arra, hogy iszik, drogozik, és társai. Tehát a többi dolog ami zavarhatna pedig bőven olyan, hogy le lehet nyelni.
34-es, nem mindenki úgy van, hogy megismer egy embert, eldönti róla, hogy unszimpatikus neki, utálni fogja élete végéig, és összeszorított foggal próbálja kibírni a jelenlétét.
Szerencsére van, aki úgy áll hozzá, hogy "látom, hogy a gyerekem boldog vele, nekem a gyerekem boldogsága a fontos, tehát elfogadom ezt az embert, akármennyi furcsasága van".
És persze nem mindegy, hogy együtt élnek, vagy időnként meglátogatja őket a fia barátnője és náluk alszik.
37:
"és összeszorított foggal próbálja kibírni a jelenlétét.2
Milyen jelenlétét?
Nem a szülőkkel van, hanem a fiúval!
Nekem van, akinek sose találkoztam a szüleivel, pont nem is tudjuk, hogy kijönnénk-e.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!