Nagyon kétségbe vagyok esve az anyósom miatt! Csak én vagyok ilyen helyzetben? Nyugtassatok meg, hogy ez nem a legrosszabb! Story lentebb!

"A férjem pedig nagyon jó férj."

Hát ha megengedi ezt a viselkedést az anyjának, akkor nem jó férj.

Az én férjem is anyás sajnos, van is vele vesződség, de soha a 11 év alatt nem engedte h csúnyán beszéljen velem az anyja.

"mindenben támogat és megért."

ez nyilván nem igaz, sőt, pont h letojja mit szeretnél. Anyuka a fontosabb.

Akkor anyósod nem fogadta el unokának. Nekem tisztán ez jön le, most hogy tudom, nem is a vér szerinti unokája.

Így ugyanis nem beszélne vele ha a fia gyereke lenne. Lehet tényleg azt hiszi, hogy az apja cigány volt...

Nemsokára újra egyedülálló anya leszel vagy egy idegroncs.

Ne haragudj de a férjed.... hát nem érdekli mit akarsz, egyértelműen az anyja a fontosabb. Nem fogod tudni kinevelni ebből, sajnos ez nem működik.

#19: Nem azt mondtam, hogy vigyék orvoshoz. Az orvosi segítség nem ott kezdődik, hogy valakit akarata ellenére orvoshoz visznek, vagy kihívják hozzá. Azt próbáltam sugallni, hogy a kérdező és a férje nyugodtan felkeresheti a háziorvost, és elmondhatják neki, hogy milyen hirtelen változásokat tapasztaltak a mamánál. Kvázi orovosi segítséget kérnek a probléma kezeléséhez. Az orvos (ha jó!), tudni fogja, hogy hogyan és milyen módon van lehetősége kiszűrni, hogy fennáll-e valami mentális betegség gyanúja.

De persze nyilván sokkal egyszerűbb kapásból gonosznak és bunkónak kikiáltani bárkit. A baj ezzel csak az, hogy a kérdezőnek az nem érdemi segítség, hogy erősen bólogatva mindenki szidja vele együtt az anyóst. Ettől a probléma ugyanis nem fog megoldódni, de legalább komolyabb baj is lehet belőle az idő előrehaladtával.

#24

Az a baj, hogy álomvilágban élsz.

A háziorvos semmit nem fog tenni, ha elmennek h anyuka néha furán viselkedik.

Nagyjából az összes segítség amit egy demens kap, egy kis nyugtató és házi segítségnyújtás ha már nem tud magáról 100 százalékosan gondoskodni.

Ha valaki meghülyül és kibírhatatlanná válik, azzal a háziorvos nem tud mit kezdeni.

Bocsi ezt tudom, ez a szakmám.

Én meg nem hiszek neked, mert a közvetlen ismeretségi körömben pont ellenkező példákat láttam és látok.

Jelenleg még családon belül is van hasonló, csak nálunk más jellegű volt az alapprobléma, bár szintén voltak agresszív megnyilvánulások. Mostanra kiderült, hogy mi okozta. Ezt sem lehet kikezelni, de legalább előre tudható, hogy folyamatos rosszabbodás várható és fel tudunk készülni arra, hogy lelkileg-fizikailag kezelni tudjuk majd a helyzetet.

Ha szar a háziorvos (ha nem tud tanácsot adni, akkor sajnos az), akkor tovább kell menni szakorvoshoz. Neurológust ajánlanék. (igen, tudom #25: te pont az vagy - ilyenkor mindig ez szokott jönni).

Nem tudsz elköltözni, mert a férjed nem akar panelban lakni? Megmondanám a helyedben, hogy én meg nem tudok az anyóssal élni, és akkor 1-1 lesz az állás, döntsön a makacsabb.

Anyós ezek szerint nem tudja elfogadni, hogy mástól van a gyerkőc. Sajnos ez a helyzet nem lesz jobb, így már értem miért nem figyel annyira a csúnya szavakra sem.

Az a baj, azt veszem ki a szavaidból, hogy számodra teljesen meglepő, hogy léteznek pasik akik nem verik az asszonyt, jó a kapcsolat, megvan a boldogság, és szerintem emiatt inkább nem fogsz lépni, mert félsz, hogy elveszítesz egy ilyen kapcsolatot.

#26

csak azt nem érted, hogy anyukát nem fogják tudni rávenni, hogy menjen el bármilyen orvoshoz.