Mit mondjak konkrétan anyósnak?

Tudom, könnyű mondani, de a legegyszerűbb elengedni ezeket a dolgokat. Szerintem is felesleges leülni vele. Anyósod egy ostoba és bunkó nő. Nem akarlak megbántani, de nincs jobb szó azokra az emberekre, akik más embereket gyerekszüléssel vagy bármi más olyan dologgal nyomasztanak, amihez az ég világon semmi közük. Nem fog megváltozni, bármit mondasz neki, csak megsértődik és játszani fogja az áldozatot.

A legegyszerűbb, ha tartod tőle a 3 lépés távolságot, megritkítod a kapcsolattartást. Nem kell ott lenni nála péntektől vasárnapig, nem kell folyton csevegni a telefonon vele. Intézze ezeket a férjed. Nem éri meg ilyenen stresszelni, nem ér annyit senki véleménye, hogy rámenjen az egészséged.

Nincs az az isten hogy minden hétvégémet ott csesszem el! 😰

Ez halál komoly hogy odamentek minden péntektől vasarnapig?? De miért???? Nincs magánéletetek? Miért csináljátok?

Nagyon maximum 2 hetente lennék vele pár óráig. Szó se lehetne arról hogy ott aludjunk.

A férjednek kéne ezt lerendeznie ha már te nem vagy rá képes.

Telefon: csak az ő számát némítanám hogy ne is halljam ha csörög, legfeljebb hetente egyszer vennem fel és hamar leráznám.

Házhoz mész a pofonért...

Minek mész oda annyi időre? Havonta egyszer 1-2 órára oké, de napokra? Mit törődsz vele, hogy ez neki hogy esne (mármint a ritka látogatás) Majd férjed megmondja neki, hogy a sok beszólásért nem mész oda, arra te nem vagy kíváncsi. Felnőtt nő vagy, saját jövőképpel, tervekkel, elképzelésekkel, nem kívánod más pillanatnyi fellángolását megélni. Jótanácsra sincs szükséged, majd ha mégis lesz, majd fogsz kérdezni. De addig csitu van!

Kezd el kiállni magadért, mert tényleg tönkre fog tenni idegileg!

Na, nem tudom, hogy akkor végülis leültök-e vele vagy sem. Más hasonló "anyósom unokával nyaggat és már kivagyok tőle, mit tegyek?" kérdéseknél meg sokszor azzal jönnek a válaszolók, hogy "hát le kéne ülni vele megbeszélni, mert értelmes emberek így csinálják".

Veszíteni valótok szerintem a leülős megbeszéléssel sincs, igaz, én sem feltétlenül vagyok biztos benne, hogy tartós hatása lenne.

Mikor már sokszor elmondott infóra kérdez rá (mikor lesz unoka?), nekem nem lenne idegzetem hozzá, hogy úgy tegyek, mintha elhinném, hogy ennyire hülye, hogy elfelejtette, vagy még mindig nem fogta fel, és megint értelmes választ adjak. Én csak azt mondanám: "tudja, mit mondunk erre mindig". Vagy ami még jobb, visszafordítanám a kérdést: "hát mit szoktunk erre mindig mondani, Erzsike néni?" - és várnám is tőle a választ. Ha neki kell kimondania, hogy "majd 7-8 év múlva", akkor hátha nem lesz kedve állandóan megkérdezni "magától".

Én nem tudom mit tudsz ezen ennyit stresszelni. Mivel nem laktok vele, ti szabályozzátok a kapcsolattartást.

1. Nem mész vagy csak ritkábban és nem napokra.

2. Nem veszed fel a telefont, ha számon akar kérni, nem értél rá.

Ha már csökken a kommunikáció, kevesebbszer tudja felhozni a gyerektémát.

Ha mégis felhozza, mondd azt, hogy a ciszta miatt úgy néz ki nem lehet gyereked és ne beszéljen róla mert nektek ez egy fájó pont. Ha meg jön a gyerek annál jobban fog örülni.

Bocs de szerintem sem való neked az orvosi pálya ha te ezen ennyit stresszelsz és nem tudod megoldani.