Igazam van vagy nincs?

2-es és 5-ös mindent elmondott. Ha mindig csak annyit adnál vissza, amennyit te kapsz, az logikai, számszerű módon "igazságos" lenne, mégsem túl emberi. Azt egyébként sem tetted hozzá, hogy ezen a kétszeri alkalmon felül ti hányszor, miben és hogyan kértétek a segítségét. Lehet, hogy volt jó indoka, hogy nem segített?

Én segítenék neki, ha fontos dologról van szó.

Ha nem akarsz neki segíteni ne tedd!

De a férjednek vagyis a fiának már kötelessége segíteni és nem 2x, hanem annyiszor ahányszor az édesanyjának szüksége van segítségre!

Én neked adok igazat, és lehet azt mondani, hogy gyerekes vagyok, meg kicsinyes vagyok. Azt írod a lányának segítkezett, nektek nem. Akkor valóban logikus, hogy majd a lánya segít neki.

Nálunk is hasonló a helyzet. Férjem nővérének gyerekei kb. az év felében a nagyszülőknél vannak, mert a szülők nem érnek rá és kényelmesebb lepasszolni a két gyereket nekik. A mi gyerekünkre így már nem marad idő, ezt meg is mondták. Szóval a másik unokákat kb. ők nevelik, hozzák-viszik iskolából, kivesznek miattuk szabadságot, főznek rájuk, mi egyszer szerettünk volna hasonló felvigyázást kérni, egyetlen egyszer, de hát sajnos ők nem tudtak "kétfelé szakadni".

Most meg persze mi menjünk át nekik füvet nyírni, mi váltsunk ki nekik receptet, mi állítsuk be a tévéjüket, mi csináljuk meg az elromlott laptopjukat, mi segítsünk be nekik a nagytakarításba. Férjem megmondta, hogy majd a testvére segít biztosan.

"Most meg persze mi menjünk át nekik füvet nyírni, mi váltsunk ki nekik receptet, mi állítsuk be a tévéjüket, mi csináljuk meg az elromlott laptopjukat, mi segítsünk be nekik a nagytakarításba. Férjem megmondta, hogy majd a testvére segít biztosan."

Nem azért kellene mindig segíteni, mert valamit cserébe elvársz. Ha úgy gondolod, nem is érdemlik meg, talán akkor is érdemes segíteni, hátha még a későbbiekben ebből jó sül ki.