Tükör módszer-szocializáláskor verik a kutyákat vagy sem?

Te magad írtad, hogy az oktató elvesztette az eszét, amikor elkezdte gyepálni a kutyádat. Ez elég nyílvánvaló, hogy nem jó így. Szerintem nekem ennyi elég volna, hogy odébb álljak.

De akár vissza is kérdezhetnék, hogy milyen hatással volt ez a kutyádra? Mert ha ettől a veréstől megszűnt a felugrálás, akkor (eltekintve a kivitelezés nyilvánvalóan idióta módjától) akár még azt is mondhatnánk, hogy a büntetés hatásos és kellő erősségű volt, mert meghozta a kívánt eredményt. Bár kétlem, hogy ettől javult volna a helyzet.

Önmagában azzal nincs gond, ha a kutya néha el van tángálva; nyilván nem kell a szemét kiverni meg sérülést okozni neki, sőt, fájdalmat sem kell okozni neki, csak maga az élmény legyen meg, hogy ő nagyon el lett verve. Ez ugyanaz, mint amikor a kutyák szájkaratéznak, csak mi kézzel csináljuk, mert nekünk az a praktikus. Vagy a flakon/kanna, ha kéznél van.

Nálam mondjuk a verés az a kategória, amit akkor kap a kutya, ha már ötszázszor el lett neki magyarázva, hogy ilyet nem csinálunk, minden létező büntetést megkapott már érte, és mégis cseszik megérteni, mikor pedig fontos lenne. Olyankor néha nem árt benne tudatosítani, hogy baj lesz, ha továbbra is szarik a fejünkre. Éppen pár napja tángáltam el a pitet macskázásért egy literes flakonnal (már szépen fegyelmezi magát utcán, csak a szomszéd macskán nem tudja túltenni magát), fájdalomról nyilván nem beszélhetünk ebben a kontextusban, de legközelebb már egy kiáltásra befékezett, pár méterre a macskától. Mondtam szépen, mondtam csúnyán, nem értette, akkor jött az, hogy de márpedig én oda merek nyúlni fizikailag is, úgyhogy kapd össze magad.

És el tudnám képzelni ugyanezt felugrálásért is, ha mindenki nyomná neki, hogy tilos, meg kapna érte nyomasztást is, és mégsem akarna leállni róla. De mondjuk nem így, hogy amúgy más is működik, meg nem ez lenne a fokozatosság, hogy ha a pofon nem megy, akkor rögtön verés. Én biztos inkább rányomnám magam, hogy mit képzel, gondolkodjon már el az életén, föléhajolás, fenyegetés, testtel hátratolás, próbálnám neki elmagyarázni, hogy az én testem az én tulajdonom, és neki semmi köze hozzá. Sokkal civilizáltabb megoldás, és általában hatékonyabb is.

Szóval a verés nem feltétlenül az ördögtől való, de rendkívül ritkán indokolt dolog. Más kutyáját meg aztán végképp csak valami iszonyú parasztság miatt verném el, ha átharapná a kutyám lábát vagy mittudomén, nehogymár, fegyelmezze a gazdája. De hát ugye én meg a tükörsulik... Na mindegy :)

A fokozatosság agreszional nem éppen állapot... hozzateszem megegyszer h az ütés a lightosabb büntetések közül valo kozel nem olyan brutalis mint ahogy azt mi gondoljuk.

Amugy a kozhiedelemben sok marhaság van(nyershustol megvadul, nyomd bele az orrat a kakiba stb) nem tudok olyan okot amiert ne lehetne utni egy kutya fejét (kivéve ha mondjuk egy tacsi meretu valami a kutya) értelme se sok van mert jobban faj az oktatonak mint a kutyának... de baja nem lesz tole

Sajnos én is tudok egy ilyen esetről. Egy Shar pei gazdája mesélte, hogy a Cerberosban /kiírom a nevét/ a 7 hónapos kutyáját, amelyik agresszív volt, más kutyákkal szemben, az ottani kutyákkal, /nem eggyel/ elverették.

Azóta a kutyája még agresszívabb lett a többi kutyával az utcán is. Lehetett az, akár kan, akár szuka.

Ez az egyik legrosszabb módszer.