Kutyavásárlás helyett fogadnál-e örökbe menhelyi állatot?

Az a fontos, hogy minden feltételét biztosítani tudjuk a kutya 10-15 évnyi tartásának.

Ha valaki befogad az segít, de ezt nem kötelező ezt tenni...viszont ha vásárolunk, akkor szánjuk rá az időt és a pénzt hogy tényleg minőségi kutyát vegyünk, és ne csak valami olcsó divatkutya utánzatot.

A szaporítók tönkre teszik a fajtákat, mert ész nélkül gyártják a kölyköket. Észre kellene venni végre hogy nem, lehet életekkel anyagi haszonért játszani!

Hááát. Mi már két befogadott kutyával is pórul jártunk.

Szerintem nem mindegy hogy miért kerül menhelyre.

Van egy rettentö h´üséges befogatott kutyánk, aki pici korátol nálunk van és soha el sem menne tölünk. De volt egy fiatal kivert kutya aki rettentö vékony volt és minden reggel a házunk elött koldult. Elkezdtük etteni, aztán befogadtuk leinjekcioztattuk, és feltápláltuk. Vagy is befogadtuk. Kb 3 hétig volt így aztán azt vettük észre ha kinyílik a kapu már rohan ki és alig tudjuk vissza hozni. Aztán annyira hogy szétszedte a kerítést, úgy lépett meg. (1200 m2 a telek és bárhova mehetett) Volt olyan hogy több kilóméter messzeségböl hoztuk vissza. Aztán egyik nekifutásánál egy autoba futott, és elpusztult.

Ez a kutya örök csavargó volt. soha nem tudtuk volna bezárni még 1000m2-re sem. Addig voltunk jó neki míg feltápláltuk, aztán beindult és megállíthatalan volt.

Azt gondoltuk hogy nem is kirakták öt hanem valahonnan megszökött és valaki sírt utánna.

Közben a másik kutyánk amit 9 éve fogadtunk be a mai napig hüséges.

Azóta úgy gondlom ha menhelyröl is fogadnék be akkor is max ha valaki bevitte mert már nem kellett neki, de utcán találtat nem fogadnék be.

12:36- teljesen egyetértek!

Itt az oldalon is boldog-boldogtalan azt állítja, menhelyi kutyát akar...hát nem tudom, mennyi ebből az igazság. Én két kutyát szerettem volna, az egyik fajtája megvan, ettől nem tágítok.

Viszont közben "beleszerettem" egy keverékbe. MEghalt a gazdája, az örökös nem etette, úgy alakult, hogy nem bírtam nézni, és másfél év kerítésen át való etetés után egyszerűen eltulajdonítottuk. Szeretjük, gondozzuk, sokat sétálunk meg játszunk, nem cserélném el egy más kutyáért, de utána fogok járni, és egy normális kennelből, legalább munkavizsgás szülőktől veszek egy fajtatisztát.

Igen menhelyen is van fajtatiszta, evvel tisztában vagyok, viszont én szeretnék tenyészteni is majd! Az a fajta elég ritka egyébként is, persze ismerem a fajtamentőoldalt is ahol ilyen kutryák vannak. És ha fajtatiszta, ugyanúgy sok lelki baja lehet, ami egyrészt rossz nekem, hogy szenved, másrészt nevelni sem gyerekjáték főleg olyan problémákat, amiket nem is én okoztam, legalább tudnám, hogy mitől van... Ezen kívül még ha nem is akarok tenyészteni, nem vagyok híve az ivartalanításnak. Elfogadom, hogy a menhelyi kutyáknak szüksége ven erre. De azt unom már, hogy akármit mondok, a válasz rá itt, hogy ivartalanítsd. Az én kutyáim tökéletesen jól megvannak, nem érzik rosszul magukat, pedig mindhárman szukák. Képes vagyok rájuk vigyázni, sosem volt még baleset, van biztonságos kerítés, kennel stb., ja és persze szótfogadás nem utolsó sorban. És nem fogok én sem kiskutyát csináli, "mert azt kell egyszer". Egésszégesek. Természetesen tisztában vagyok az előnyeivel is, de amíg az orvos nem mondja, hogy valami baj van, addig az én kutyáim lányok maradnak. Már nem neveli meg a kutyáját mondván, hogy a temrészet egy darabkáját akarja (aztán kiszalad az útra mert nem lehet visszahívni...), én meg azt mondom, hogy a temrészet egy darabkáját akarom, és az a temrészetes, hogy a kutya kan, vagy szuka...

A lepontozást meg azért mondtam, mert sok helyen olvastam, meg én is megkpatam már, hogy milyen gonosz meg sznob vagyok, mert fajtatisztát akarok törzskönyvvel. Most még ráteszek egy lapáttal az ivartalanítással. :D Egyébként meg az én kutyám ugyanolyan hűséges és hlás mint egy menhelyi, pedig kiskora óta velem van, soha sneki nem bántotta, és nem velem jön nyaralni, hanem én megyek vele. :D