Miért van az, hogy mindenki pénzt akar csinálni és nem értéket teremteni?

Fokozatosan haladok én a képzésekkel, amik ha meghaladnák a képességeimet nem zárnám őket le eredményesen és nem lenne kimutatható eredménye a tevékenységem során sem, annak ellenére, hogy egy-egy elírásba belefutok szinte bármikor, pláne ha nem tudományos tevékenységről van szó, csak egy fórumról..

A szinteknek megfelelően,egymásra építve ( középfok, specilaizáció, felsőfok, kettős specializáció), de az alapjai ugyanazok, amik még egy korábbi tanfolyam kapcsán is voltak, vagy épp a 8 általános követő évben tanultaknak.

Miért is akarsz a számba adni olyan kijelentéseket, amiket nem tettem? :-))

Van fent egy kérdés, és volt egy első megjegyzése kommnetben a kérdezőnek, amiben állítása szerint a Tesco is értéket teremt.

"Miért van az, hogy mindenki pénzt akar csinálni és nem értéket teremteni?

Heti 3-5 kérdés van hogy milyen vállalkozásba érdemes fogni...miért nem azt kérdezik maguktól hogy milyen értéket tudok teremteni amiért mások fizetnek?

Pl. egy webshop, ha jó árakkal és megbízhatóan működik, akkor értéket teremt."

Összességében neki is leírtam a sok idekavart fogalomzavarokkal ellentében, hogy az egyetlen állításom a kérdésre:

"Egy KERESKEDELMI tevékenység önmagában nem értékteremtő, ha csak azt a terméket adja el tovább, amit ő is vásárol valahonnan valamennyiért."

Ami ebben a kijelentésben teljesül. Nem szolgáltatásról beszélünk, mint logisztika, nem szubjektív fogyasztói értékről, hanem egy konstans termék viszonteladásáról, ami jellemzi a webáruházakat is és a Tescot is, igazolható és szintén bemutatott módon.

"Értéket maximum akkor teremt, ha a tevékenységéhez társadalmi szempontból is hasznos és kimutatható eredmények tapadnak, horizontális célokkal."

Nyílván nem mindegy, hogy almát körtéhez, mint egy a kérdésben felvetett viszonteladói kereskedelmi tevékenységet, egy általad idekevert nagy társadalmi réteget szolgáló szolgáltatáshoz viszonyítunk? Ami valóban maszlag és mellébeszélés részedről és a kérdező részéról a kamionos szállíts idekeverésével.

Hasonlóan tettem én is egy ilyen jellegű projektünk bemutatásával,érzékeltetve, hogy mit jelent az értékteremtés egy tevékenység során, ami nem elfogadható a kérdező szerint, így gondolom a légi szállítást sem lesz releváns, hiába hogy értéket teremt, sőt kimutatható társadalmi és gazdasági eredményeket is produkál, még nemzetgazdasági szinten is.

Komolyan elgondolkodtat, hogy komoly-e a "szakmai" vita, vagy csak trollkodás a részedről.

"Tudod a kereskedő NEM változatlan formában értékesít tovább, hanem hely és idő értéket ad a terméknek."

Azért is van ELÁbé-ja, ami definíció szerint:

"Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – VÁLTOZATLAN FORMÁBAN ELADOTT anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában."

Tehát valóban még számvitelben is változatlan a formája, annak ellenére, hogy van egy "szakmai" állításod, ami ezt cáfolja és összemossa más fogalmakkal (fogyasztói érték, költség/haszon elemzés, döntési előkészítés, stb), míg a korábban a Tv kapcsán általam is említett értékcsökkenést mellőzi az általatok védett teória:-))

Javaslom az árképzési számításokat tanulmányozni, hogy a változatlan termékhez milyen módon lehet "értéket adni, helyben és időben". Hiszen attól nem lesz időben és helyben ott, hogy x költség mellett meghirdetjük neten, vagy épp beszélünk arról, hogy van ilyen termék beszerzésére lehetőség. Azt le is kell szállítani. Ami állítás (és nem vitatott módon) szerint értéket teremt(het). A szállítást viszont nem minden esetben a kereskedő végzi, hanem pl. maga a disztribútor, vagy épp futárszolgálat, pláne tengeren túlról, ha már a vámot és Áfat is ide keverted.

Vagyis a kereskedő maga nem adott hozzá semmit, csak a kettőt összegezte, úgy hogy ELÁBÉ + árrés + Áfa(amibe bele tartozik a szállítás értéke is, mint igénybe vett szolgáltatás értéke, a többi rezsi költség mellett, ami egy termék eladásához kapcsolódik fajlagosan,a nettó beszerezési árán felül).

Ettől maga a termék nem lesz értékesebb, a kereskedő nem végez értékteremtést, nem ad értéket hozzá a termékhez csak magasabb áron ad el a költségei miatt, ha van az a fogyasztói érték szint, amelyik képes kitermelni legalább a fedezeti pontot és meg is veszi azt.

Gondolom a tarnaszentmáriai boltos is az elvedet követhette, amikor anno belevágott a bolt nyitásába, értéket teremtve, időben és helyben, csak épp az a szubjektív fogyasztói érték nem érte el azt a szintet, hogy a fedezeti pontot elérje és rentábilisan is működjön.

"Azt érdemes átgondolnod, hogy MINDEN értéket a vevő ad MINDEN folyamatnak"

Különösen igaz ez, amikor azonos árfekvés mellett, egy vendéglátó egység gyorsfagyasztott, génmanipulált hulladékokból (esetleg porokból) állít elő ételeket, míg egy másik helyi termékekből, helyi termelői termékeket használva. Megint csak egy példa a saját tapasztalataimból :-), de nem releváns, ha webáruházról beszélünk.

Az eredeti felvetéshez visszatérve, egy változatlanul tovább értékesített termék eladása egy kereskedő részéről nem jelent értékteremést az elektronikus kereskedelem kapcsán.Azt a kiegészítő, a termék eladásához kapcsolódó, pl. extra szolgáltatások jelenthetnek maximum, jellemzően a szubjektív fogyasztói értékre alapozva.

nyilván nem véletlen kérdezrem vissza az általad is említett kérdésemben hogy mi lehet értékteremtő egy webáruházban (Nem mondtam, hogy nem teremthet értéket, de ha csak a jó árakra és megbízható működésre alapozza a kérdező a kijelentését,-ahogy fent a kérdésében is- akkor az nem értékteremtés.

Ezt részletesen be is mutattam, releváns példákkal.

Meghagylak a hitedben,de ahogy szokták volt mondani, a tények ne zavarjanak össze! Itt sem fogsz találni olyan megállapítást, ahol a változatlan viszonteladás értéket teremtene, de találsz sok érdekes dolgot, ami ÉRTÉKET teremt(het) az e-kereskedelemben.

"Tanulságok a vállalati gyakorlat számára

A választott üzleti/értékesítési modell figyelembevételével

végrehajtott elemzéseink még inkább egyértelművé

és letisztulttá tették az eddigi ismereteinket az

e-kereskedelmi értékteremtésről. Ez alapján úgy tűnik,

hogy az off-line bolti kiskereskedőknek sem szabad elhanyagolniuk

on-line jelenlétüket, különösen fontosak

lehetnek bizonyos információs és interakciós képességek

a teljesítmény javításához. A növekedés szempontjából

előnyösebb vegyes értékesítési modellben

viszont már széles körű, szofisztikált e-kereskedelmi

képességekre van szükség a jövedelmezőségi előny realizálásához.

Emellett érdekes tanulság, hogy a sikeres e-kereskedők

élen járnak a biztonsági e-képességek (garancia,

jogi nyilatkozat, adatvédelem), és így valószínűleg a

vevői bizalom építése terén is, ami pedig az e-kereskedelmi

siker egyik fontos tényezője a nemzetközi és

hazai empíria alapján egyaránt. Eredményeink szerint

az e-kereskedelem hozzásegítheti a kiskereskedőket a

piaci térnyeréshez vagy a munkaerő-hatékonyság nö-

veléséhez, ám ha gyors rendelkezésre állással csábítják

vevőiket, akkor a profittöbblet egy részét felőrölheti a

magasabb készlettartási igény.

Célszerű megfigyelni azt is, hogy a gazdasági recesszió

éveiben két üzleti modell működött jól: a hagyományos

bolti értékesítésre koncentráló modell,

amely szinte teljesen lemond az internet áldásairól;

illetve a szofisztikált e-képességekkel rendelkező e-kereskedőké,

akik azért a bolti értékesítési csatornát is

megtartják kiegészítőként. Bár a legjobb bolti kereskedők

többnyire valamivel nagyobb és stabilabb profitrá-

CIKKEK, TANULMÁNYOK

VEZETÉSTUDOMÁNY

30 XLIV. ÉVF. 2013. 11. SZÁM / ISSN 0133-0179

tákkal jellemezhetők a válság éveiben is, a piac megtartása

és növelése terén azonban már egyértelműen az

e-kereskedők jeleskedtek. Borús piaci környezetben

tehát a hazai IKT-kiskereskedők számára hatékony

túlélési stratégia lehetett a kiemelkedő e-kereskedelmi

képességek kiépítése.

Összességében elmondhatjuk, hogy amennyiben

egy cég stratégiájának részévé válik a kiemelkedő online

jelenlét, akkor minél inkább a tranzakciós képességek

felé fordul, kiegészíti azt minden szempontból

magas szintű információs funkciókkal, és mindemellett

magas látogatottságot is sikerül elérnie, akkor az árbevétel-növelés

mellett jövedelmezőbbé is válhat. Ez

azonban csak keveseknek sikerül, és a konkrét, egyedi

sikertényezők ilyen turbulens technológiai és piaci környezetben

gyorsan változhatnak. Az utóbbi időszakban

például az interakciós funkció kapcsán előtérbe került

a közösségi média használata, a VEVŐI ÉRTÉKTEREMTÉS

faktor kapcsán pedig már a kuponos vagy közösségi

vásárlásokról is beszélnünk kellene, vagy a biztonság

kapcsán az egyre újabb elektronikus és mobil fizetési

lehetőségekről. Az egyes e-képességek tartalma, eszközrendszere

gyorsan változik, ám az alapvető megállapítások

nem feltétlenül."

[link]

Jó tanulást és sok sikert a kereskedelmi tevékenységedben!

Gondolom egyszavas választ várnál. De mivel a kereskedelem maga egy összetett folyamat, így én inkább javasolnám a kétoldalas hivatalos megfogalmazást erre:

[link]

9-10. o.

Pedig vannak még érdekes olvasmányok erről az értékteremtésről, ami választ adhat a kérdésedre is:

[link]

10-16.oldal és a következtetések a disszertáció végén.

:) Azért fogalmaz így, hogy ne ő ismerje be a hülyeségét. Ezt linkelte be:

Az érték dimenziói (11.o.):

- Tulajdonosi érték (Termeljen hasznot a folyamat): ennek megfelel a továbbértékesítő webshop, hasznot termel.

- Fogyasztói érték (érje meg a fogyasztónak a kiadás): ennek is megfelel a továbbértékesítő webshop, a fogyasztó a pénzével, a vásárlásával nyilatkozik erről.

Nincs más. A továbbértékesítő webáruház tehát az érték(teremtés) minden dimenziójának megfelel.

Persze lehet még magyarázni az elábét, értelme kb. semmi. Köszönjük.