Elitélendő, ha hegy harminc éves nő háztartásbeli?

Tökéletesen szabad az, aki egy erdő mélyén lakik egy barlangban, és mindennap maga fogja az ebédjét.

Tökéletesen szabad az, akinek annyi pénze és olyan befektetései vannak, hogy a kamataiból vígan megél.

Ők tökéletesen szabad emberek, és őket nem is nézi le/ítéli el senki.

Ellenben, akit a férje tart el, az értelemszerűen a férjétől függ, rajta “élősködik”, ha a férj meghal, beteg lesz, vagy egyszerűen lelép, akkor komoly bajban lesz az illető, így aztán nem is nevezhető tökéletesen szabad embernek.

Az ilyen embereket viszont a legtöbben lenézik és elítélik.

#71, igazából senkinek semmi köze hozzá, hogy mások hogy élik az életüket. Ő így döntött, mondatvégepont. Azzal sem értek el most itt sokat, hogy lenézitek és elítélitek.

Mindettől függetlenül, biztos hogy szabadabb, mint aki napi 8-10 órát gályázik.

Szabad az, aki nem függ másoktól.

Én szabad vagyok, mert ha megszűnik a munkahelyem, összedől a házam, meghalnak a szüleim, testvéreim és a párom, ugyanúgy meg fogok tudni élni.

Ez a szabadság definíciója.

Hobbyiból dolgozz napi4órát . Kell neked egy kis "plusz" vagy kikapcsolódás.

En nem tudnek egesz nap egy hazba lenni, vagy ház korul ellenni.

Neked is jót tenne egy kis változas .

De ahogy érzed.

Oké akkor várjuk a kérdezőt, aki majd elmondja a 8 év alatt mit tud felmutatni.

Nem a befizetett csekkekre gondolok. Hanem valami magasabb röptű dolog.

Bár ha lenne ilyen azt írta volna...

Max ha ír is valamit az már nem lesz őszinte..

Ilyenkor hasonló kérdéseknél mindig ez van ..

Eredetileg annyit ír, hogy elvégzi a házimunkát.

Aztán mikor beoltják hirtelen kitalálja hogy már a 2. diplomát tolja levelezőn, meg tolmács és fordít, meg fitness Európa bajnok és még be is dolgozik egy virágkötészetbe. Láttunk már hasonlót :D

Miért lenne elítélendő?

Én magam biztosan nem élnék így, de úgy gondolom, felnőtt emberek el tudják dönteni maguknak, hogy mi a jó számukra. Ha nektek így jó, akkor kit érdekel, hogy más mit gondol? Akinek nem tetszik, az majd nem él így.

Mindent egyedül csinálok itthon, a férjem még azt sem tudja, hogy hol kell a számlákat fizetni. Mindig rend, és fött étel várja.

Ez nálunk is majdnem így van,csak én még dolgozok is minden nap és ugyanannyit vagy még esetenként többet viszek haza.Igaz ő kiveszi a részét a feladatokból,amennyiben igényt tartok rá.Nincs is semmi gond azzal amit leírsz,egészen addig amíg valami nem várt esemény történik,merg akkor vége mindennek.Ezt közvetlen ismerősöm tapasztalatából írom.A hölgy sosem dolgozott,és amikor a 45 éves férje sajnálatos betegség miatt 1 hónapon belül meghalt akkor egyetlen dolog mentette meg őt a teljes anyagi,érzelmi csődtől,az pedig hogy a férjének volt egy életbiztosítása,ami elég volt annyi időre hogy összeszedje magát és 45 évesen életében először a saját lábára álljon és munkát találjon.A lánya segített neki ebben,mert azt sem tudta,hogy az életet eszik vagy isszák.Sajnálatos,ugyanakkor felelőtlen dolog is egyben ebből a szempontból.

De én ilyet nem kívánok senkinek,ha neked ez kielégítő akkor folytasd ezt a tevékenységet..