Szerintetek is szándékosan befolyásolja az állam rossz irányba az oktatást és tartja fenn a szegénységet?
Abból indulok ki, amikor felemelték a közgazdász szakok ponthatárait a szinte elérhetetlen kategóriába, míg a TTK szakokat kezdték propagálni, nyomni, támogatni.
Biztos vagyok benne, hogy ez is egy szándékos lépés volt az állam részéről...tudták ezek jól, hogy közgazdászként nem sok gondja lenne az embernek az életben. Épp ezért felemelték a ponthatárokat, hogy csak fizetősre lehessen bekerülni, oda meg úgyis a gazdag szülők gyerekei mennek, akik maguk is döntően közgazdászok. A szegények meg menjenek TTK-ra és maradjanak továbbra is szegények, munkanélküliek vagy betanított munkások. Mert őszintén szólva, miért kell most már kötelezően választani természettudományos tantárgyat a felsőoktatási pontszámítás során, miért kell kötelezően érettségizni is egyből 2017-től? Miért ezekre a szakokra terelik az embereket ezzel és a magas keretszámmal, alacsony ponthatárral, állami propagandával? Sose lesz kelendő a munkaerőpiacon egy biológus, kémikus, fizikus vagy geográfus, geológus. Kutatóként lehet velük kezdeni valamit, de ahhoz már PhD kell meg doktori fokozat, ami kb. 10 év tanulás (kinek van erre ideje?) és nagyon nagyon kevesen jutnak el idáig (max. 5-10%). Felesleges 40-50 emberrel ilyen szakokat indítani 4-5 egyetemen, közülük jó, ha összesen 10-20 eljut ilyen magasságokba.
Közgazdászból meg lehet képezni több százat is évente, akkor is lesz rájuk szükség, nélkülözhetetlenek a gazdaság és az állam működéséhez. Viszont tényleg csak néhány egyetemről veszik komolyan őket pl. Corvinus, de ott még mindig 440-450 pont a határ. Nekem minden érettségim 90% felett volt, év végi jegyeim mind 5ös, nyelvvizsga stb. és így volt vagy 410 pontom. Kevesen jutnak be államira, nagyon kevesen. Aki meg nem jut be, nem nagyon meri vállalni az önköltséges képzést, szülői nyomásra is akár, akik nem akarnak már erre költeni, önerőből megoldani pedig borzasztó nehéz és kockázatos.
Nekem az lenne a logikus, ha a TTK szakokra vennének fel kevés embert és lennének magasak a ponthatárok. Így nagy eséllyel csak olyan emberek jutnának be, akik tényleg elkötelezettek a szakma iránt, meg van hozzá a megfelelő tudásuk és a PhD-ban gondolkoznak eleve, amely elérhető cél is lenne számukra. Felesleges több száz embert képezni, akik sosem fognak eljutni doktori fokozatig, mert se a tudásuk nincs meg hozzá, se a komoly elkötelezettségük. Elég lenne az a pár ember, akik később elismert kutatóként el tudnának helyezkedni, a rengeteg BSc-s vagy akár MSc-s természettudósra nincs semmi kereslet, a tudományos életben nem érnek kb. semmit így, a versenyszférában meg nincs mire alkalmazni őket.
Szóval az lehetett a hajtóerő, hogy látták egyre nagyobb trend lesz egyetemen tanulni. Egyre többen és többen jelentkeznek, viszont ha ezek piacképes szakot tanulnak, nagy lesz a gond, hiszen lesz mire alkalmazni őket normális munkakörben és fizetésért, nem kuli melóra. De akkor azt ki fogja elvégezni? Ki lesz utcaseprő, kukás, gyári munkás, takarító, eladó, segédmunkás stb.? Na itt jött a képbe, hogy fel kell emelni annyira a ponthatárokat, hogy államira alig jusson be valaki, 10-20 ember szakonként, akik fizetősre mennek az mindegy, hisz nekik a szüleik is általában gazdagok, ők megmaradnak eredeti társadalmi pozíciójukban. Az összes többi embert meg tereljük piacképtelen szakokra, amivel nem tudnak majd elhelyezkedni úgysem és kénytelen lesznek olyan munkákat elvégezni, amikhez elég a 8 általános is vagy szakiskola. Nyilván nem mondhatja azt az állam, hogy ne tanuljatok tovább, az általános suli vagy középiskola után menjetek dolgozni, abból komoly botrány, talán bukás is lenne. Viszont így megad egy névleges lehetőséget, mehet mindenki egyetemre, de utána úgyis ott fog tartani, mint ha semmit sem végzett volna.
Legalábbis a nagy többség, mindig ők a lényegesek az állam számára, a kivételek beleférnek.
Szép kis trükk, jól átverték a teljes magyar fiatalságot.
Mert valljuk be, egy BSc-t bárki ki tud szenvedni magából, aki akarja. Egy középiskolában közepes tanuló is, max csúszik 1-2 évet. Így az lenne logikus szerintem, ha olyan szakokra terelnék a legtöbb fiatalt, amelyiknél már a BSc is biztosít komolyabb elhelyezkedési lehetőségeket.
De TTK-ra minek felvenni gyenge tanulókat, ennyi embert? Pont oda kellene a szín ötös strébereket felvenni csak, akikben meg van a potenciál PhD végzésére, doktorálásra. Hisz csak ezzel van komoly esélyük a tudományos életben. A BSc nulla, de még az MSc se sok.
"ami kb. 10 év tanulás (kinek van erre ideje?)"
Ez sok mindent elmond rólad, az életedről. Ha nem fektetsz a jövődbe, akkor ne is várjál semmit. Nem mellesleg önmagában egy egyetem csak egy papír. Folyamatos önképzés kell ahhoz hogy jól is éljél. A legtöbben ott rontják el, hogy tanulnak 4-5-6-10 évig, és utána semmit nem fejlődnek, benne ragadnak a posványban. 10 év után meg mikor elment mellettük az idő, semmilyen szakmai fejlődést nem mutattak, új dolgokra nem nyitottak, nem tájékozottak, ezáltal elvesztik a munkahelyüket, akkor persze jön a "kormány a hibás", vagy hasonlók.
"#1: na akkor minek, mesélj?"
Akinek túl magas a pont, nem csak utcaseprő lehet. Azért bőven van köztes lehetőség is. Nagyon megkeseredett ember lehetsz. Szüleid milyenek? Általában a nevelés, annak annak hiányossága és alulképzett szülői háttér vezet olyan emberhez, mint te. Legalábbis a kérdésed alapján.
"Akinek túl magas a pont, nem csak utcaseprő lehet. Azért bőven van köztes lehetőség is."
De közgázt bárki el tud végezni, míg egy komolyabb mérnöki vagy informatikus szakot nem igazán...aminek még lenne értelme.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!