Mi a jogszerű menete a szabadság kiadásának ha annyi szabadságom van még amennyi az év hátralevő munkanapjainak a száma? Át nem vihető pénzben meg nem váltható!

Igen, ha egy olyan munkahelyen dolgoznék, ahol a fejemre is állhatok, akkor sem adják ki a szabadságaimat, akkor igen is megtenném, hogy elmennék a JOGOS szabadságomra, ha pedig nem tetszene a főnöknek, akkor meg munkaügyi bírósághoz fordulnék, ennyi!

Ami jár az jár!

És ez a bunkó munkáltatók esetén is jár!

Nos, azért ha valami nem jogszerű, akkor azért annak következményei vannak és nem csak a munkavállalóra nézve, ugye kérdező ezt te is tudod?

A jogszabályok ugyanúgy a munkáltatóra is vonatkoznak és akármilyen hihetetlen, de a munkaügyi bíróságnál a munkáltató is egy ugyanolyan hasonszőrű ember, mint te magad vagy. Ott majd nem biztos, hogy csak úgy közli, hogy jó, akkor kirúgom a dolgozómat, csak mert a jogosan járó szabadságot nem voltam hajlandó neki kiadni!

Figyelj kérdező, akkor te most tulajdonképpen mit szeretnél tőlünk, miért írtál ki ide kérdést?

Elmondtuk, hogy milyen lehetőségeid vannak, te meg csak a magadét hajtogatod, hogy de úgysem ad szabadságot, de ha nem ad, akkor meg kirúg, ha meg kirúg, akkor a munkaügyi bíróság fog semmit kezdeni...

Akkor dolgozz továbbra is szabadság nélkül, jobbat nem tudok!

ugyanmár, amikor nagy balhé van, mindenki rohanna a munkaügyi bíróságra, és minden dolgozó biztos az igazában. ami sokszor jogos is, csak utána lenyugszanak az indulatok, és nem mész. miért? mert a franc se akar évekig pereskedni, mert az ha nem is közvetlen módon, de rabolja az idődet, a pénzedet, eszed az ideget, nem tudsz megnyugodni. és közel sem biztos, hogy nyersz, még ha igazad volt, akkor sem. bizonyítékokat nem gyűjtöttél, a volt kollégák nem állnak melléd, mert mindenki félti az állását. ha van vmi megdönthetetlen bizonyíték, akkor kapsz némi kártérítést, de mennyit? mondjuk 3 havi bért? milliókat biztos nem, csak kifizetik a ki nem vett szabit plusz egy kis fájdalomdíjat. a volt főnököd kimegy a tárgyalóteremből, és 10 perc múlva már a nevedre sem emlékszik, de az fix, hogy te lelkileg tönkremész egy per folyamán. közben eltelt mondjuk 1-2 év, munkát nem találsz, ha meg kisvárosban vagy, úgyis kiderül, hogy beperelted a volt munkahelyedet. de elég sok szakma egyébként is belterjes, és még a fővárosban is hamar híre megy az ilyennek. aztán majd csodálkozol, hogy senki nem akar alkalmazni.

ha mégis valami csoda folytán kapsz munkát, és menned kell tárgyalásra, mondjuk ott sem tudsz hetekkel előre szólni, és meg kell indokolni, mit mondasz? "megyek a bíróságra, mert a volt munkaadómat perlem, szóval vigyázzatok velem, mert ha valami nem tetszik, ti lesztek a következők!"

annyi, de annyi minden miatt mehetnék én is a bíróságra. sok minden nem szabályos nálunk. de a főnökeimnek olyan ismeretségi körük van, hogy tuti mindent elsimítanának. nem tudom, ti hogy éltek, én ha elveszíteném a munkám, konkrétan jövő hónapban éhenhalnék, de a lakáshitelem is bebuknám egyből, és mehetnék a híd alá. a segély nem fedezné a hitelt meg rezsit meg kaját. és nincs kecmec, nálam nem várnak hónapokig, egy olyan újra kötött lakáshitelem van, hogy ha egyik hónapban nem fizetek, következő hónapban már indul a végrehajtás.

ki teheti meg azt, hogy vállalja önként a munkanélküliséget, és ki tudja, hány hónapig, vagy évig nem talál munkát? miből fogsz megélni? mit fog enni a gyerek? miből fizeted a villanyszámlát? mivel fűtesz? ha van félretett pénzed, abból. és akinek nincs?

a kérdező azt írja, nincs különleges végzettsége, sima betanított munkás, bármikor bárki helyettesíthetné.

szerinted az ilyen mer ugrálni? majd ő osztja az észt?

mert akkor pontosan az lesz, amit leírt. jön a helyére 100 másik.