Még nincs gyerekünk és házasok sem vagyunk, barátnőm alja munkákra "kényszerít", amitől teljesen elmegy az élet kedvem. Sajnos felénk a szakmámba nem tudok elhelyezkedni. Mi tévő legyek?

Félre ne értsetek nem a munka büdös,de van egy jó szakmám,amivel jól is lehet keresni és szeretem is csinálni,csak nem erre felénk.Mondtam már neki,hogy költözzünk el innen,ahol én is,ő is boldogul,én is ő is beszélünk idegen nyelven.Most már lassan 10 hónapja,alja munkákat kell végeznem,kevés pénzért,ahol csak az ember megreked,és egy sz..rnak érzi magát.Persze a pénz is kell én tudom,de fiatal vagyok ahhoz,hogy egy boldogtalan,megkeseredett ember legyek.Egyre rosszabb a helyzet és sajnos nem veszi észre,hogy ez akár a kapcsolatunk rovására is mehet.Azt mondom ha már gyerekünk lenne és családunk,akkor megérteném.Mondtam már neki,hogy ne haraugodjon de én így nem csinálom tovább,neki jó kényelmes munkája van,és hát nem is keres rosszul,aminek én persze örülök is,de fordított esetben nem kényszeríteném olyan munkára,amitől kevesebbnem érzi magát és boldogtalan tőle.Pár hónapja még életvidám ember voltam,egyre rosszabul és öregebbnek érzem magam,semmi életkedvem,egy sz..arnak érzem magam.Plusz még ilyeneket mond,ha felmerek mondani,akkor pakolhatok,és mehetek ahova akarok.Úgy látszik ő egy boldogtalan emberrel érzi jól magát...