A magyar munkavállalónak semmi nem elég jó?

Én 19 évesen választottam szakot.

Egyesek szerint tisztában kellett volna lennem a saját képességeimmel, azzal, hogy melyik egyetem milyen erős és én bírnám-e azt. Ha úgy tűnik nem, kellett volna legyen bennem erő, hogy lemondjak róla (holott tanulni akartam, nem kétkezi jellegű munkát).

Tisztában kellett volna lennem azzal, hogy melyik egyetem jó színvonalú, úgy, hogy egy gimis azt se tudja, mi az TDK, miért fontos, hogy külföldi kapcsolatai legyenek az egyetemnek, mi az a doktori iskola stb, ami a színvonalat meghatározza.

Persze a nyílt napokon fűt-fát összehazudnak, ha beülsz előadásra, szerintem az semmit se ér, alaphelyzetben nem is értesz semmit, nemhogy felmérd, unalmas-e, színvonalas-e. Fórumokon fűt-fát összeírnak.

"tény, hogy a mai ember mindent akar"

Igen, a legtöbb embernek - veled ellentétben - nem az az életcélja, hogy kifizesse a számláit.

Én is egy olyan szar, szemét, ambiciózus köcsög vagyok, aki szereti, ha hónap végén is marad pénze.

Jó néhány ember arra vetemedik, hogy hobbit választ magának, mert nem szeret a munkaidő lejárta után unatkozni. Nem hiszem, hogy a kikapcsolódás a luxus kategóriába tartozik. Nem jachtot meg magánhelikoptert akarunk venni, csak elmenni sportolni vagy beiratkozni egy tanfolyamra, neadjisten könyveket vásárolni.

Ha elromlik a mosógép, mit csinálsz? Fél évig a patakban mosod a ruháidat, mert annyi idő összespórolni a pénzt egy újra?

Ha meghalnak a szüleid, akkor megkéred a hullaházat, hogy tartsák már őket a hűtőkamrában 1-2 évig, amíg összeszeded a pénzt a temetésre?

Az nem élet, hogy kifizeted a számlákat, megveszed a lehető legolcsóbb kajákat, és elfogy a pénzed. Azt úgy hívják, hogy vegetálás. Elnézést kérek az összes ambiciózus riherongy nevében, hogy nem vegetálni szeretnék, hanem ÉLNI!

Sportolni én is sportolok, a jövőben is szeretnék, moziba menni is néha, sőt, étterembe is néhány kimerítő nap utáni estén.

Mindössze azzal nem értek egyet, aki 300 nettót akar vagy afelett, mert 100 szerinte az albérlet mindenestül, 100 a kaja és 100 az egyéb - mondjuk.

Meg azzal nem értek egyet, ha valaki a kisujját nem hajlandó megmozdítani, és mondjuk megalázónak érzi az akciók figyelését.

Az se élet önmagában, ha 10 ezres farmerban jársz, maximum hétvégén főzöl, akkor is két mirelit ételt főzöl össze, ennyiből áll. Hetente kétszer jó sok pénzt igénylően szórakozol. Nagy házad van (amit győzz akár mondjuk takarítani.)

Ez önmagában nem élet.

De lehet élet az is, ha spórolni kell, hogy hó végére 10-20 ezer maradjon.

Lehet élet az is, ha a pároddal inkább a Margitszigetre mész az egyik hétvégén, hogy a következő hétvégén legyen pénzed beülni a haverokkal valahova, vagy megnézni egy filmet. LEHET, HOGY JOBBAN IS FOGOD ÉRTÉKELNI!!!

Mert általában nehéz értékelni, ami könnyen jön. Nehéz értékelni, ha minden megvan.

Az út okoz boldogságot, nem a cél. Lehet, a cél meg se hozza a várt örömöt.

Amúgy mi a végzettséged, hogy vagyonokat vársz?

Senki nem beszél 300 nettórol.Szerintem olyan 160-170 amiből ki lehet jönni Budapesten egy albérletben egyedül(!!!).

Mert lehet egyetemistaként elmegy,hogy 4-en lakunk 50nm-en,de tudod dologozó emberként ez már nem olyan jó poén.Ez már majdnem a munkásszálló kategória.Az meg minden csak nem európai életszinvonal.

Arról nem is beszélve,ha valaki családot szeretne.Majd szépen éhenhalnak a 100 nettóbol 3-an amig az asszony otthon van a gyerekkel?Ja persze egyen a gyerek is krumplis meg ketchupos tésztát.Biztos roppant egészségesen fog fejlődni tőle,az Anyuka meg mossa a textilplelnkát,elvégere,ha 50 évvel ezelőtt jó volt nagyanyáinknak,akkor miért nem jó nekünk is.

Tényleg,hamár itt tartunk,az ősembernek jó volt a tűz mellet barlangban állatbőrben,akkor miért is nem jó nekünk is?

Szerintem a krumplistésztával nincs gond...

Itt jön, hogy túl nagyok az igényeid.

Ketten keresnek 100 nettót, igenis jöjjön ki belőle három ember. Ha nem sikerül, valamit nagyon-nagyon rosszul csinálnak.

Nagymamámék úgy kezdték anno, hogy volt pár lámpa és egy kanapé a lakásban kb.

Nagyapám éjt-nappallá téve dolgozott, Nagymamám súlyos betegen dolgozott.

Spóroltak. Bizony a krumpli volt a fő fogás. Hetente volt gombóc, mert az olcsó.

Nem tartották megalázónak a spórolást és legfőképp nem voltak lusták.

Eljutottak oda, hogy autóval bejárták fél Európát.

Valamit manapság nagyon de nagyon rosszul csinálunk!!!!!

Nem várok vagyonokat.

5000 forintot még soha nem költöttem egy nadrágra. Egy 2000 forintos cipőt hordtam kb 5 évig. Nem járok kifőzdébe sem, és szórakozni sem. Szóval mondhatni spórolósan élek.

A havi 10-20 ezres megtakarítással mindössze az a baj, hogy a nem várt kiadásokat nem lehet belőle fedezni - lásd fenti mosógépes példa.

Attól, hogy értékeled a fostos mosógéped - mert a fél vesédet el kellett adnod, hogy megvehesd -, attól még nem fog kevésbé hamar elromlani.

Nem azért szeretnék jól/jobban keresni, hogy drágább ruhát vehessek magamnak. Akkor is az olcsót venném, ha rohadt gazdag lennék.

De a magyar minimálbérre nem lehet építkezni. Nincs jövőkép. Családalapítás? Miből? Havi 10000 forint megtakarításból? Ugyan már.

Angliában a minimálbérből fizeted a lakbért, kaját, közlekedést, és még mindig megvan a pénzed fele. Ami három havi magyar minimálbér :D Abból már el lehet menni szórakozni. Ha a páromon kell megspórolnom azt, hogy elmehessek sörözni a haverokkal, akkor nem megyek sörözni.

Nem hónapról hónapra akarok élni, azon szorongva, hogy lesz-e pénzem megvenni a félig lejárt, akciós szarokat a fizetés előtti héten is.

Az igaz, hogy az út a fontos, és nem a cél. De ha az út havi 250 óra gürcölés, a cél pedig egy pohár sör a haverokkal, akkor valami rohadtul nincs rendben.

Te 5 év múlva mit szeretnél csinálni? Vannak terveid? Vagy neked jó az, hogy dolgozol 50 évet azért, hogy ne halj éhen, aztán nyugdíjba mész - illetve mennél, ha lenne még nyugdíjrendszer. Aztán szép csendben mégiscsak éhen halsz.

El tudsz menni nyaralni évente egyszer minimálbérből? Legfeljebb a Margitszigetre. De oda is csak akkor, ha a közelben laksz.

A két hét szabadságodat otthon töltöd, és krumplis tésztát főzöl? Vagy elutazol egy távolabbi teszkóba, megtekinteni az ottani akciókat?

A barátnődnek Valentin-napra Americana csokit veszel, mert igaz, hogy szar, de legalább olcsó? (De lehet, hogy már nem is olcsó, csak simán szar :D)

"Eljutottak oda, hogy autóval bejárták fél Európát.

Valamit manapság nagyon de nagyon rosszul csinálunk!!!!!"

Például azt, hogy minimálbérből ma a büdös életben nem spórolsz meg egy autóra valót (a fenntartásáról nem is beszélve).

Nem azzal van a gond, hogy nagyanyáink tehetségesebben tudtak spórolni, hanem az, hogy az akkori fizetésekhez képest relatíve olcsóbb volt a megélhetés, mint ma.

Nem látom a kiutat a rossz szakválasztásból. Valamire át kell képeznem magam.

Amúgy havi 130-150-nek szerintem már nagyon örülnék.

A nyaralással szerencsésen állok, mert Magyarországon sok-sok dolog érdekel, talán csak olcsóbb. Csak legyen rá vevő társ. ;)

Havi 10-20 ezer félretett pénzből pár hónap alatt ott a vésztartalék.

A gyógyszerész vagyok." 2 évet húztam le biológus szakon,de az első év végén már tudtam,hogy na ennek semmi értelme,de ugye akkor már csak következő év őszén tudtam jelentkezni,ki meg csak akkor iratkoztam amikor kiderült,hogy felvettek.Modjuk 1.5 év biológus szak utánn nem volt nagy cucc a felvételi :)

Pár tárgyat elismertek,de nagyjából kezdhettem előröl.

Szóval senki nem mondja,hogy a nyílt napból le lehet szűrni a viszonyokat de azért 1 max 2 év odajárás utánn már igen,és akkor még mindig nem késő váltani.

Biológus szakba csak akkor érdemes belevágni,ha Phd-ig végigcsinálod,mert szakmában anélkül lassan már szóba se állnak veled,és a fizetés még így is a béka feneke alatt van,a legtöbb volt évfolyamtársam közalkalmazott ilyen 120-130 ezres fizukért.És semmivel nem tanultak kevesebbet,mint én,mert egy nagyon nehéz szak,sőt akinek doktorija van még többet. A legtöbben meg vagy munkanélküliek (épp) vagy pályaelhagyók lettek...

Én meg nem akartam azért ennyit szenvedni,hogy utánna az itt idézgetett krumplistésztán éljek még 30 felé is anyámmal,vagy egy albérletben nyomuljak többedmagammal...