Miért van az, hogy utálok dolgozni? Egyszerűen hánynom kell a munka minden oldalától, és nem bírom a kötöttségeket. Részletesebb információ lent.

Amúgy magyarországi életszínvonal:

Normális étrend: 50 000ft

Csekkek: 60 000ft

Hobbi (box): 10 000ft

Utazás: 10 000ft

Összesen: 130 000ft

Nettó fizetés: 80 000ft

Csak szerintem tűnik úgy, hogy 80 000ft-ból nem tudom kifizetni a dolgokat? Vagyis aki azt írta, hogy legalább 150 000ft-ot kellene keresni egy normális élethez annak igaza van. Csak sajnos a politikusok nem tudnak számolni. Azt mondják hogy 45 000ft-ból meg lehet élni. De ha meg lehet akkor minek nekik milliós fizetés? Öltönyben rohangálni és okoskodni én is tudok mint ők. És akkor ők nem csinálnak semmit az átlagember meg dolgozzon 80 000ft-ért? Nem csoda hogy se a kérdezőnek, se nekem de még a cigányoknak sincs kedve dolgozni. Ajánlottak nekem olyan munkát, hogy az útiköltséget fizessem én, 3 műszak, a feladatokra 2 perc sincs, nincs megállás havi 70 000ft-ért. Mondom anyád!

Bezzeg a menekültek... ők kapnak ingyen szállást, wifi-t és havi 150 000ft-nyi segélyt, ingyen. A szállókról kitúrják a hajléktalanokat és berakják ezeket. Úgyhogy lehet hogy se a kérdező se én nem szeretünk dolgozni de mi legalább nem robbantunk meg erőszakolunk.

Kérdező, egyetértek veled, hasonló helyzetben vagyok én is.

Próbálok ideiglenesen valami normálisabb munkát kifogni, kitanulni valamit mellette és minél előbb vállalkozni.

Remélem minél előbb elmondhatom magamról, hogy kiszálltam ebből a mocskos rabszolgatartó rendszerből.

A droidokkal meg nem kell kommunikálni és kész.

F sz;m olyanokat röhögtem a kommenteken, rendesen visszajött az életkedvem. Amúgy nekem sincs kedvem dolgozni menni gondolhatód érettségivel és szakmával közmunkán sz pok 1,5 éve, de már a farsz kivan. De hagyom ott.

Veled mi a helyzett kérdező?

Hát én is jót röhögtem ezeken a kommenteken. Valamilyen szinten megértelek téged is, kérdező, de ugyanúgy az alulfizetett munkásokat is. A problémátok közös: lehetőségek hiánya és fel nem mérése. Tény, hogy Magyarországon nincs sok, főleg nem pályakezdőként. De igazából akinek van diplomája, vagy 1-2 év bármilyen munkatapasztalata, az össze tud már rizsázni annyi dolgot egy CV-ben és interjún, hogy felvegyék egy jobb pozícióba.

Az önismeret is fontos, ha nem is tudod, mit szeretsz, írd össze, hogy mit utálsz és mivel nem akarsz szembesülni a munkahelyen. Akkor már egy csomó állást kizárhatsz és koncentrálhatsz arra, amit tényleg csinálnál 40 órába egy héten.

Egyet értek azokkal, akik azt mondják, hogy nettó 80 ezer 40 órába röhejes. Főleg azért, mert részmunkaidőben is többet kerestem ennél. De még a gyárba is kiperkáltak anno 125 ezret nettóba, szóval szánalmas, hogy még mindig vannak ilyen munkahelyek.

De ettől még menni kell előre, mert nem lehet otthon ülni a babérokon. Plusz sok munkahelyen van előlépési lehetőség, még ha nem is keresel bruttó 300 ezret első körben. Próbálkozni kell, informálódni és ha szar akkor váltani. Ha meg van ötleted és lehetőséged csinálj EV-t, és akkor a magad ura vagy.

Nem jó ez az általános magyar hozzáállás, hogy én akkor most 80 ezret keresek és ez sose lesz jobb és nincs mit tenni - de ugyanúgy nem jó ez sem, amit te csinálsz, hogy csak 80 ezret kereshetek mindenhol, ezért nem dolgozok.

Keress protekciót, találd meg, miben vagy a legjobb, mi az, ami érdekel és akkor normális fizetésű munkákra is tudsz jelentkezni. Pl. adminisztrációs irodákba is bárkit felvesznek, aki cseppet konyít a géphez, igényesen néz ki és jól kommunikál. És ott már 40 órával normálisabban lehet keresni - persze kivételek itt is adódhatnak.

Hidd el, idővel mindenki belerázódik ezekbe!

Kíváncsi vagyok, mi van veled ma.

Én most vagyok 22, külföldön dolgozom, és már a 2. nap után fel akartam vágni az ereimet, amint lemegy a szezon pedig húzok haza. Kihajtom itt belem, nekem nem éri meg 500 ezerért éjjel nappal dolgozni. Inkább leszek otthon szegény, de legalább lesz életem...