Mit tegyek? Maradjak a munkahelyem, vagy menjen?
Olyan cégnél dolgozom, amit a párommal közösen kezdtünk (persze nekem nincs tulajdonrészem). Én hoztam az első ügyfelet, aztán az első nagy ügyfelet. Kulcsember vagyok, viszont szakítottunk. Természetesen neki nincs az ellen kifogása, hogy a cégnél maradjak, sőt bajban is lennének ha elmennék, mert nem találnának egykönnyen embert a helyemre.
Persze nekem se lenne könnyű hirtelen új melót találni, pláne nem olyan helyet, ahol relatíve rugalmas a munkaidőm, jó a fizum, behordhatom a kutyáimat stb.
De nem tudom hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet. Ma pl. még nem ért be, és nem tudom, hogy tárgyal, vagy hol a francba van, ugye mostmár nem is kérdezhetem meg tőle. Nem tudom hogy fogom bírni ezt az egész közös munka dolgot, hogy minden nap itt van az orrom előtt, de nem kérdezhetek a magánéletéről, stb.
Ti mit tennétek a helyemben?
Én is így vagyok..Mi is együtt kezdtük,és szakítottunk.Mi megtudtuk oldani,ugyanis érvénybe lépett az aranyszabály:
"Üzletben nincs testvér,barát,rokon" Ha dolgozunk,kollégák vagyunk,és így is viselkedünk.A magánélete nem érdekel.Mi már nem vagyunk egy pár,de barátok,kollégák maradtunk.Ha akarja elmondja a magánügyi gondjait.Ha nem akarja nem mondja el..Én is így vagyok vele.
Ha tárgyalásra kéne mennie,akkor elmegy.Ha nem akkor ő járt rosszul,nem én..
Ha még mindig szerelmes vagy belé akkor inkább lépj ki.Ebben a helyzetben senkinek nem kell egy szerelmi dráma..
28/N
Lehet, hogy megtanulom kezelni, de most még nagyon friss és nagyon kellemetlen. A kollegák nem is tudják, tegnap is ment a vicceskedés, hogy "Kár, hogy nem hallottad mennyire jót mondott a csajod". Nagyon kellemetlen. Reggel óta a bőgés határán vagyok, vagyis az előbb bőgtem is kicsit a vécében. Nem tudom hogy kellene kezelni ezt az egész helyzetet. Nagyon szarul érzem magam így, nem is bírok rendesen dolgozni.
Ti eleinte hogy kezeltétek ezt?
Az a baj, hogy szeretjük egymást, csak képtelenek vagyunk működtetni a kapcsolatot, ezért szakítottunk. A végén még bőgve szeretkeztünk egy utolsót 3 év után.
Nálatok tök simán ment a váltás?
Egyelőre várj.
Nincs jobb megoldás. Ha amúgy képesek vagytok együtt dolgozni, akkor meg kell próbálni így átalakítani a kapcsolatot. Először is a kollégákkal le kéne ülni megbeszélni. Gondolom kisebb vállalkozás, az a pár közeli munkatárs tudjon róla, hogy ez a változás történt. De még ezzel is érdemes várni kicsit.
Amúgy én sem értem, miért szakítottatok, ha szeretitek egymást?
első vagyok.
Nálunk is nagy volt a szerelem,de egy idő után nem volt értelme folytatni.Persze én is sírtam amikor rájöttem,hogy nem lesz közös jövőnk,de nem csináltunk filmes drámákat..Mi leültünk,és mindent megbeszéltünk.Kezdve azzal,hogy elmondtuk egymásnak ki hogyan látta a közösen töltött 5 évet.Majdnem 4 órán keresztül dumáltunk..Végül is rájöttem,már nem őt sirattam,hanem a megszokott 5 évemet.Féltem a változástól,az újtól..és féltem hogy újra "szabad" vagyok.
Mi nem titkoltuk hogy szakítottunk.Minden barátunk,kollégánk tudta.Kérésünkre nem jöttek a sajnálkozó pillantások,és az "óóóó szegényke" beszólások..
Végül is tök jól tudtunk dolgozni együtt.Még ma is együtt dolgozunk,pedig már mindkettőnknek új társa van..A barátág megmaradt,és ma azt mondom,hogy helyesen döntöttünk..Mi tényleg nem illettünk össze..
Véletlen úgy alakult, hogy én is dolgozom az exemmel, meg a párom is az övével. Az ő exével napi kapcsolat van, az enyémmel csak minimális, alkalomszerű.
Őszintén kedvelem a volt barátnőjét, ő is engem, működik, szóval ez sem feltétlen lesz gáz!
Jajj basszus ez annyira morbid. Tegnap este elköltöztettem, bőgve elbúcsúztunk, volt még egy szeretlek, én is szeretlek. Aztán én a legjobb barátnőm vállán bőgtem egész este, ma meg megyek be dolgozni...
Nem tudom én hogyan fogom tudni ezt kezelni.
Olyan fura volt, hogy egy pillanatig azt hittem, hogy most tényleg elbúcsúztunk legalább egy isőre, aztán rájöttem, hogy jézusom dehogy.
Nyilván már megy a pletykálás az irodában, hogy külön jövünk-megyünk, én meg visszaszoktam a dohányzásra. Jajj annyira abszurd....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!