Óvónőnek tényleg csak a buták mennek? Nem azok, akik családot szeretnének és mellé egy családbarát munkahelyet?

„De félek h nem lenne elég nagy kihívás.” – Ezen jót mosolyogtam. Szerintem a világ egyik legnagyobb kihívása lehet 25-30 gyereket koordinálni nap mint nap. :)

Úgy vélem, nem az számít, hogy kinek milyen lexikális tudása van, sőt, még az általános intelligencia sem annyira, csakis az érzelmi intelligencia. De az nagyon. Szeretni kell az embereket és a gyerekeket, meg kell tudni érteni azt, hogy mindegyik más, és igazságosan, de szeretettel rendezni a konfliktusokat – és ez szerintem baromi nehéz lehet, elég kevés ember képes rá. (Saját ovis tapasztalat alapján ötből kettő. :))

Lássuk be, hogy az óvodás gyerekek szülei közt is vannak elég nagy taplók, és egy óvónőnek őket, az ő gyereküket is jól kell kezelnie. Szóval szerintem nagyon nehéz hivatás ez.

Igen, azzal egyetértek én is, hogy sokan bizonyára azért mennek óvónőnek vagy tanítónőnek, mert oda könnyű bekerülni. Egy barátnőm is tanítóképzőt végzett, mert lusta dög, és azt mondta, az évfolyamtársai 90%-ának nem adna kezébe gyereket… (Érdekes, hogy őt viszont, aki nem akart tanítani, és alig tanult, több tanára kérte, maradjon a pályán, mert a gyerekekkel nagyon jól bánik. Persze nem maradt.) Elég szomorú, hogy annyira nincs becsülete ezeknek a szakmáknak, hogy meg lehessen válogatni az embereket.

Szóval, ha érzed magadban a késztetést, szerintem is menj óvónőnek, de ne azért, mert „családot és családbarát munkahelyet” szeretnél, hanem azért, mert örömödet leled abban, hogy kisgyerekeknek mutathatsz meg a világból valamit.

Kedves kérdező!

Én elsőéves vagyok az ELTE TÓK-on. Elárulom neked, hogy úgy gondoltam, a gyerekkori álmom, hogy óvónő lehessek, könnyen megvalósítható lesz. Tévedtem. Kollégistaként bele látok más karok tanításába, egyedül én ZH-zom hetente legalább 2x, minden héten legalább 2-3 beadandóm van. A beadandókat nem úgy kell elképzelni, mint a középsuliban, hogy letöltesz valamit a netről és az jó lesz.... itt mindent szépen ki kell dolgozni, mindennek utána kell járni.

Igazából, ha tényleg óvónő akarsz lenni, akkor szét kell nézni, hogy hova érdemes jelentkezni. Nem mindegy, hogy hol végzed a sulit. Az ELTE biztosít neked mesterszakot, sőt, Phd oktatást is. Sok rosszat hallottam a kecskeméti óvóképzőről, és a jászberényiről is. Nekem is volt olyan csoporttársam aki csak azért kezdte el a sulit, hogy legyen diplomája, de hamar abbahagyta mikor túl voltunk az első gyakorlaton. Óriási felelősség van egy óvónő vállán. Tényleg az menjen óvónőnek, aki szívvel lélekkel szereti csinálni, és ne olyan, aki csak azért jelentkezik, mert olyan aranyos a szomszéd gyerek, vagy az unokatesóm, és 15 perc alatt olyan jól kijöttünk egymással.