Munkahelyet váltanátok, vagy hogyan kezelnétek a helyzetet?

Ignoráld őket, végezd el a dolgod és go haza. Szerintem túl sokan kezelik a munkahelyet szociális körként, abszolút nem erre való.

Inkább a munkahelyen kívüli barátságaid és hobbid ápold.

Bár csak én lehetnék egész nap egyedül!!!!

Nézd, ha téged ez fusztrál, akkor váltsál. Viszont nem biztos, hogy a következő helyen nem ez lesz a helyzet.

Én átérzem azt, amiről írsz. Ugyanis nincs bennem csordaszellem, így világéletemben kilógtam a sorból. Iskolában, munkahelyen, mindenhonnan. Lehet, hogy szerencsés alkat vagyok, de én ezekbe soha nem haltam bele.

Volt olyan is, aki felvállalta, hogy a többiekkel ellentétben kedveli a társaságom és elismeri a tudásomat. Ennyi. A többi meg nem számít.

"Munkahelyet váltanátok, vagy hogyan kezelnétek a helyzetet?"

Sejted, hogy én ilyenért nem futamodnék meg. Meg kell tanulni, hogy ezek a dolgok ne téged zavarjanak. Ne legyél gyerek! Nem barátkozni járunk a munkahelyre. Ha meg a te értékrendednek megfelelő emberrel találkozol majd ott (nem irigy), az úgyis a "barátod" lesz.

Tanácsom -> "Leszarom" tabletta beszerzése addig is.

Nyilván fontos, hogy akikkel dolgozol, napi kapcsoaltban állsz a munkahelyeden, valamilyen szinten emberileg is bejöjjenek, de egyébként én is azt vallom, hogy nem kell haverkodni, meg kell maradni simán szakmai viszonyban.

Amennyiben mindenki így áll hozzád is, függetlenüól attól, hogy "összenéznek a hátad" mögött, szerintem ne érdekeljen. Engem biztosan nem érdekelne. Anno én is tudtam meg ilyesmi dolgokat olyan emberekről akikről azt hittem jóban vagyunk, de nem zavart. Kicsit meglepett ,de egyébként továbbléptem.

Kedves kérdező, általában igaz, hogy minél magasabb pozicióban vagy, annál magányosabb vagy és annál többen féltékenyek, irígyek rád.

Ha a helyeden akarsz maradni, ambicionálod a vezetést, a poziciót, a felelősséget - és nyilván a magasabb fizetést is - akkor ezt el kell fogadnod.

Általában a beosztottak többsége nem fog a főnökkel smúzolni, és igen, kibeszélik a főnököt a kollegák. Ez mindenhol így van, ezen nem érdemes fennakadnod. Aki tegnap a munkatársad volt veled egy szinten, annak az előmeneteled után a munkáját felügyeled főnökként.

Emiatt ne várd, hogy megmarad köztetek a régi kollegialitás.

Ha ezt nem bírod lelkileg, akkor válts munkahelyet. De, ha ott is főnök leszel, akkor ott is ilyen lesz a viszonyod a beosztottakkal. A munkahelyen kívül kell barátkozni, a kollegáid nem a barátaid, a beosztottak meg főleg nem azok.

Ez történt velem is. Előléptettek csoportvezetőnek, azóta más lett a hangulat. Még beszélnek velem és együtt is szoktunk néha ebédelni, de nem olyan mint előtte.

Összességében viszont egyáltalán nem érdekel a dolog, lesz egy jó pont az önéletrajzomban, és közvetlenül nem vagyok ráutalva senkire a munkámban.

Nálam a probléma gyökere az hogy ismertek kezdőként, sőt, aki betanított most alattam van. Mindegyik erős jellem, nem tudják feldolgozni hogy nem Ők lettek kiválasztva. Sosem leszek a szemükben igazi vezető, még az én főnököm sem fogadják el. Egy következő helyen, ha már vezetőként kerülök oda, más lesz a helyzet.