24 évesen megbántam az egyetemet? Túl késő mást tanulni?

27 évesen fejeztem be az egyetemet. Kellett annyi idő, hogy rájöjjek mit hogyan akarok. Amint végeztem, vállalkozni kezdtem. Jó pénz, szabadság, kényelem. Bennem is volt olyan érzés, hogy el vagyok késve. De sosem késő.

Keress olyan dolgot, amit szeretsz csinálni. Nem szabadna elpazarolnunk az életünket egy olyan környezetben, amit nem szeretünk.

Nagyon jól látod, 24 évesen max annak van ingatlana, aki szakközép után szakmát tanult, vagy szakmunkásba járt és már 5-6 éve dolgozik. Akár részben feketén (építőipar), vagy ha kamionozik nincs élete, nincs ideje elkölteni a fizetését, hát tudott venni belőle egy kis falusi házat, amit újítgathat fél életében, na bumm. Komolyan ehhez a kategóriához méred magad? Mérd magad azokhoz, akik egyetemre mentek, lediplomáztak és nem mentek haza, vagyis olyanokhoz, mint amilyen te vagy! Ők hol tartanak? Családi segítség nélkül 99%-nak nincs se autója, se ingatlana hitelre sem.

Mérnök vagyok, 25 évesen kezdtem el dolgozni (évvesztes voltam és 5 évfolyamos gimibe jártam, az egyetemen nem csúsztam), 26 évesen diplomáztam mesterképzésen. Nem kimondottan jól fizető mérnöki pályát választottam és pláne nem voltam hajlandó kivitelezésbe elmenni dolgozni, amiben azért van anyagilag egy 1,5-szeres szorzó. Nagyon szeretem a munkámat pont azért, mert van irodai és kijárós része is, így kvázi beoszthatom magamnak mikor mit csinálok, ritkán van olyan, hogy a 8 órámat végig ülöm és ha eldurran az agyam is van mire fognom, hogy elhúztam az irodából. :D Szerintem a lehető legjobb felállás. 34 vagyok, a férjem is mérnök (szintén nem az agyon fizetett kategória), benne 5 évvel több van, de a jelenlegi szakmájában kb. 32 évesen volt pályakezdő. (Nagyjából ő is az alapképzése végén kezdett el azon gondolkozni, hogy nem azt akarja, amit megcsinált.) Szintén mozgalmas a melója, irodai és kijárós is, ő is szereti ezt így. Szóval 34 és 39 évesek vagyunk, mindent magunknak lapátolunk össze, nem volt szülői segítségünk. Van Budapesttől 20 km-re egy családi házunk, ami éppen most lett tehermentes, két gyerekünk, két autónk és komolyabb megtakarításunk. Mondjuk rohadt sokat dolgoztunk érte, nem fancy helyen van a házunk és a 15 éves autóink sem túl menők, de eljutottunk oda mire gyerekeink lettek, hogy mostmár vissza lehet egy picit venni és lassítani a gyerekek miatt/mellett. Kényelmesen élünk. Én a környezetemben a korombelieken pont nem ezt látom. Nyilván a barátaink zöme műszaki területen dolgozik, ők hasonló életszínvonalon élnek, de más foglalkozási körökben közelsem ez a jellemző. Bőven utolértük azokat a saját korosztályunkban, akiket te most irigyelsz a tiédben.

Összességében sosem késő, sőt! A barátaink között van olyan, aki 50 évesen váltott, mert besokallt. 24 vagy, előtted az élet, ne akarj már 40 évig olyan szakmában dolgozni, amit utálsz! Én a helyedben leülnék és elgondolkoznék, hogy mit is akarok és annak milyen pro-kontra érvei vannak. Pl. tök jó, hogy szeretsz felújítgatni, de szeretnél pl. burkolni akkor is, ha heti 6 nap 12 órában térden kúszva ezt csinálnád? Láttál te 60 éves burkolót? Senki nem fogja azt mondani, hogy de jól elhobbizgatott az elmúlt 40 évben... Mindenkinek fáj valami, tönkrementek fizikailag. Értem én, hogy jó pénz van benne akár, de ennyit nem ér.

Én is azt javaslom, amit valamelyik válaszoló itt. Ha fizikai munka irányába gondolkozol, akkor magasabb kvalitásokat célozz meg, amit kevesen tudnak. Jó példákat hozott. A diplomád jól jöhet mondjuk egy vállalkozás építéshez, fejlesztéshez még, szóval ezt sem kell feleslegesnek elkönyvelni.

#14

Szerintem ne ítélkezzünk senki felett. Sokan vannak, akik nem tudják elegedni a diploma dolgot, mint életcél. Én is ide jártam szó szerint sírni. Szóval ezer hála az embereknek, akik itt voltak és sikerült feldolgoznom miattuk, hogy nem lesz diplomám. Szerencsére értelmes emberek írkáltak akkoriban, így könnyű volt feldolgoznom és elég hamar.

16

Egyetértek, diploma nélkül lettem másban sikeres. Nem a papírtól függ ez. Fiatalon én se értettem. Itt nyitották ki a szemem, hogy értelmesebben gondolkodjak a diplomával kapcsolatban.

#18

Tudom, nagyon lenézőek tudnak lenni, akiknek van diplomája, azokkal akiknek nincs. Ezért se szoktam említeni, hogy jártam egyetemre, mert akkor nagyon keményen tudnak ítélkezni. Én tudom, hogy nekik nincs meg az a bölcsesség és tudás, ami nekem van és ez nekik rossz. Mert nem sok diploma nélküli ember fogja így szeretni őket.