Második egyetemen vagyok, amit szívből utálok? Hogyan lehetne fejlődni diploma nélkül? Merre kéne elkezdeni dolgozni?
23 éves nő vagyok. 20 évesen kezdtem az első egyetemet, magyar szakot. Egy év után ott is hagytam. Gyűlöltem, nagyon száraz volt.
Egy évet kihagytam. Most nemzetközi tanulmányok szakon vagyok levelezőn. Azt hittem, hogy ez érdekesebb lesz, mivel sokkal több témával foglalkozik. Viszont rá kellett jönnöm, hogy ez is ugyanolyan száraz, csak elméleti. Kínnak élem meg, már annyira utálom, hogy többször be se mentem az órákra. (Levelezőn nem kötelező, de így már képben sem vagyok.)
Nagyon erősen hajlok arra, hogy ezt is befejezzem diplomázás előtt.
Itt vagyok már 23 évesen, de akkor megint nem fogok tartani sehol. Jelenleg recepciós munkám van egy egészségközpontban. Szeretem, meg nem is fizet rosszul, de nem akarom ezt csinálni életem végéig. Ez csak egy pár évre szóló áthidaló terv, amíg lesz más végzettségem az érettségin túl.
Első kérdés: Sokan mondják nekem, hogy teljesen rossz pozikból küzdik be magukat cégeken belül jó helyekre, diploma nélkül. Ezt hogyan teszik? Irodai munkákra gondolok. Olyat ne mondjatok, hogy ilyen nincs, mert van, saját környezetemben is, de nem mondják el a receptet!
Valamint fogalmam sincs mit tanuljak. Valahol elvárás magam felé, hogy legyen diplomám, de ezek a szakok annyira nem érdekelnek, hogy hányingerem van tőlük. Mindkét szak bölcsész karon van. Olyan, ahol matekozni kell nem jöhet szóba. Az egészségügy nem érdekel. A pedagógia se. Valójában csak az a célom, hogy bejussak egy kényelmes irodába, akár csak titkárnőnek, de már ott is előny a diploma, ezért kezdtem bele.
Nagyon kétségbe vagyok esve. Már olyan öregnek érzem magamat egy újrakezdéshez.
Ha elképzelésed sincs róla, hogy mit akarsz csinálni, akkor én is azt ajánlom, hogy fejezd be ezt a szakot, mert egy harmadik sem tetszene. Magyar szakon mi volt neked száraz, mi okozott gondot? És a mostani szakodon? Valamennyire muszáj kompromisszumkésznek lenni, minden szakon vannak száraz dolgok és olyan tárgyak, amelyek kevésbé/egyáltalán nem érdekelnek.
Az ismerőseid meg, akik diploma nélkül ilyen jól helyezkednek, valószínűleg olyan kapcsolatokkal (nyalási képességgel) rendelkeznek, hogy nem szorulnak rá egy diplomára. Ha te nem ilyen vagy, akkor muszáj lesz megerőltetni magad.
Aki egy semmi BSC-t nem tud végigseggelni, mert unja, annak nagyon nehéz bármit mondani ennyiből.
Ki kellene találni, hogy mi érdekel, aztán az alapján keresni tovább. Nem a diploma az egyetlen út, de valamihez kell affinitás és kitartás, hogy vidd valamire
"Itt vagyok már 23 évesen, de akkor megint nem fogok tartani sehol"
Megnyugtatlak, hogy azzal sem tartanál sehol, ha elvégeznéd ezeket a jelentéktelen büfészakokat. Ugyanúgy nem kellenél a kutyának sem attól hogy rendelkezel x darab értéktelen diplomával és 0 piacképes tudással amit ezek a szakok nyújtanak. Másfelől az írásodból még sugárzik a motiválatlanság, életképtelenség ami társul egy kiállhatatlan személyiséggel. Esélytelen hogy téged valaha alkalmazni fog egy éppértelmű cég szellemi pozícióra, ha csak nincs ismerősöd aki beejtőernyőzzön.
#16
Toled pedig még azt sem.
Egyebkent szerintem sok válasz mutat rá arra, nagyon hasznosan, hogy a hozzáállás a probléma. De van aki képtelen a fától látni az erdőt, te is ilyen lehetsz.
A nemzetközi tanulmányok szakot nyugodtan hagyd ott a francba, nem jó semmire. Én is anno elkezdtem, leginkább szülői nyomásra, gyorsan rájöttem, hogy ez egy jól hangzó parasztvakítás, sok mindenre lesz az embernek egy kicsi rálátása, rendes tudása meg semmihez. Otthagytam és elmentem marketingre, azt el is végeztem, azóta is dolgozom benne. A magyar szakkal szintén nem mész sokra, hacsak nem akarsz magyartanár lenni.
A te "ambícióiddal" szerintem csinálj meg valami HR-es büfészakot, aztán ülj be valahova HR poziba.
20: igen, mert akit tényleg érdekel, amit csinál, és az a szenvedélye, el sem tudja képzelni, hogy más meg nem pont a munkában fog kiteljesedni, és nem érez ilyen lelkesedést semmi iránt.
Nekem se a szívem vágya volt a marketing, de van hozzá érzékem és így jól is fizet. Nem hivatás, csak eszköz a pénzszerzésre, de jó vagyok, benne, így szépen haladok előre, jó eredményeket értek el, ez meg motiválni is tud, nem utálom, elvagyok vele. Szerintem a kérdező is valami ilyesmire hajt. Mondjuk nekem amúgy lenne, ami igazán érdekel, csak abból sajna éhenhalnék, úgyhogy ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!