Szerintetek a természettudományos/informatika tanároknak magasabb fizetést kéne kapniuk (a mostani 5%-osnál jóval nagyobbat)? Kérlek olvassátok el amit lent írtam, a forrásokat azért linkeltem be, hogy ellenőrizni lehessen az állításaimat.
A természettudományi/informatikai végzettséggel, szakkal, sokkal jobban lehet elhelyezkedni, mint a bölcsésszakokkal. Míg a programtervező informatikus alapszakot végzőknek 965 ezer forint a bruttó átlagjövedelme, addig a történelem alapszakosoknak 452 ezer. És az más szakoknál is így van (pl. anglisztika 533 ezer forint, matematika 792 ezer). Szóval , míg bölcsésszakot megéri tanárin végezni, és ez bértöbbletet, és biztos állást jelent, addig ez a természettudományos/informatikai szakoknál pénzügyileg endkívül hátrányos (és ezen nem változtat az 5%-os bértöbblet, az komolytalan összeg). Tavaly az ELTE-n 238 diákot vettek fel angoltanárnak, de csak 7-et kémiatanárnak. És ugyanez a tendencia más szakoknál is (pl. fizikatanár 15, történelemtanár 137 felvett diák, de a forrást belinkelem, többit is meg lehet nézni). Tehát míg a bölcsésszakokból, van ahol a túl sokan is jelentkeznek (pl. tanárok fele idegennyelv tanár), de minden szakon sok a jelentkező, bizonyos állások maradhatnak betöltetlenül, de a tantárgy oktatása biztos. Addig természettudományos/info szakokra alig jelentkeznek, több tantárgyat (fizika, kémia) hosszú távon akár meg is kell szüntetni, ha csak ennyien tanítják. Miközben ezeket a tantárgyakat lehet az életben a legjobban hasznosítani (meg persze az idegennyelveket, de szerintem azt a többség nem az iskolában tanulja meg, hanem az interneten). És az sem mellékes, hogy ezeket a tantárgyakat bonyolultságuknál fogva nehezebb tanítani, elmagyarázni.
Források:
1. Tanárnak tanulók száma: [link]
2. Történelem alapszakosok bére: [link]
3. Anglisztika alapszakosok bére: [link]
4. Programtervező informatikusok bére: [link]
5. Matematika alapszakosok bére: [link]
válasza:Amúgy, ha nem tanul meg a gyerek írni-olvasni, szöveget értelmezni, akkor a fizikát se fogja megérteni.
Elég tanár meg akkor lesz, ha megbecsülik és megfizetik őket. Jó tanár meg akkor, ha ezen felül nem a legkevesebb ponttal lehet majd ezekre a szakokra bekerülni
Kedves 21!
Először is szeretnélek téged is megkérni, hogy közölj forrást az általad ismertetett fontosabb információkra, mert egyébként nem tudjuk ellenőrizni az igazságtartalmát.
De, összehasonlíthatom a felvettek számát, és te torz képet festessz a kötelező óraszámokról (Forrás: [link] hiszen van olyan középiskolai év, amikor a magyar órák kötelező száma 3, a többiben 4, és van olyan év amikor a fizika óraszáma 3, a másikban 2. Látható hogy az elvárt magyarórák száma 4×3+3=15 míg a fizikáé 3+2=5, tehát háromszoros a különbség, a történelem esetében 2+2+3+3=10 óra a kötelező, azaz kétszer annyi, a tanárnak felvettek között 10-szeres a különbség. Matematikát nagyobb óraszámban (3×4=12) oktatnak mint történekmet, a felvettek száma a történelemre felvettek alig több mint fele. Általános iskolában azonos óraszámban megy a matematika és az irodalom (4+4+3+3=14), a történelem 1-el több mint a felében (2×4=8). A természettudományos tárgyak 2+1=3 órában mennek, kicsit kevesebb mint a töri fele, a felvettek száma több, mint 10-szeres!
Az pedig, hogy valahol a magyart heti 6 órában tanítják 3 ok miatt lehet
1. Ilyen tagozatos iskola
2. Kevés a tanár másik tantárgyakból, de ki kell tölteni az órákat
3. Sok az irodalomtanár, és munka kell a kollégáknak
Azt azért hasonlítsuk össze, hogy milyen tantárgyakat kell tanulnia egy informatika tanárnak, és milyeneket egy más informatika szakosnak (Forrás: [link] [link] jól látható, hogy az informatikatanári tanterv nagyrészt azonos a programtervező informatikuséval, a különbséget ha valaki nagyon akarja, szabad kreditakből elvégzi. És ugyanez igaz a többi szakra is, kis eltéréssel, illetve a kevesebb kredit miatt kevésbé fontos tantárgyakban (pl. informatika logikai alapjai) különbözik a tanári, és az alapszakos tanterv. Ezért is olyan könnyű egy ilyen tanárnak versenyszektorba helyezkednie. És egy tanár jelentkezhet mesterképzésre, de mivel mesterszakos diplomája van, egyből doktorálhat is mondjuk informatikából, vagy matekból.
Finnországban nincsenek magyar-etika szakos tanárok, a fent írtak miatt pedig nem is kérdőjelezem meg, hogy egy programtervező informatikussal majdnem azonos szaktudású tanár vele majdnem azonosan keressen. Egyébként a finn oktatási rendszer beható ismerete nélkül erről nem mondhatok hiteles véleményt róla, de ugyanezen ok miatt te sem tudod összehasonlítani a magyar oktatási rendszerrel (az újságokban megjelent idealizált képhez valószínűleg lenne egy-két szava a finn diákoknak, szülőknek, aká még a tanároknak is, mert pl. lehet hogy több a fizetésük, de hány órát dolgoznak? ellenőrzik, hogy mit csinálnak azalatt? ha igen, akkor már is magasabbak a követelmények mint nálunk (az egy-két bemutatóóra nem számít ellenőrzésnek) ha nem, akkor pedig felmerülhet a kérdés a dolgozó finnekben, hogy mire megy el a pénzük? és akkor biztos van olyan finn tanár, aki nem végzi olyan becsületesen a dolgát, (hiszen úgy se ellenőrzik) ebben az esetben pedig még se olyan jó az a rendszer).
"a nincs jó magyar tudásod, akkor soha nem vesznek fel" "Ha nem tudod elolvasni a matekfeladatot, akkor nem leszel matematikus. Ha nem tudsz helyesen írni, akkor a munkáltatód nem fog alkalmazni, mert a helyesírás a nulladik lépés.És ha a végén fel is vesznek, ha nem tudsz érvelni adott esetben az általad ajánlott jobb megoldás mellett, akkor a rosszabb megoldást kell majd követned."
A magyartanárok feladata a tanterv leadása, amiben nem szerepel az írás-olvasás (hiszen ez alsós tananyag),nés a helyesírás is csak minimális szinten. Az pedig nem igaz, hogy ne vennének fel jó magyar tudás nélkül, ha valakinek megvan a 2-es érettségije (ami azért elég szomoú, mert a közép magyar nem olyan nehéz), akkor 1. Egyetemre felveszik, duplázhat is 2. Szerintem nincs olyan munkáltató akit érdekelne hogy hányas lett valaki magyarból (maximum ilyen irányú munkánál, de ott valószínűleg ilyen képzettsége van az áálláskeresőnek), hiszen ez a szakma szempontjából irreleváns. Az érveléselmélet retorika tényleg fontos, de 1. Ez a filozófia része, csak a tantárgyat megszüntették 2. Ez csak nagyon kis része a tananyagnak 3. Gyakorlatban nem lehet hasznosítani, és itt had idézzek egy nálam okosabb embert
"Gyakorlati hasznát venni a logikának úgy fest, mintha járni akarván, elébb a mechanikától kérnénk tanácsokat." Arthur Schopenhauer
És ez bár nem a retorikára, érvelésre vonatkozott (bár annak elég sok köze van a logikához, de ez más kérdés), de azt hiszem egyértelmű a párhuzam, azonos helyzet áll fenn mindkét esetben.
"A kormány azért tudja megvezetni az embereket, mert ezek az alapismeretek nincsenek rendben és ha ez rendben lenne, akkor nem ilyen kormányunk lenne."
Ha ezek az alapismeretek a magyarhoz tartoznak, akkor endben is vannak. Az érettségizők száma a 2020-as "Covid-évet" leszámítva mindig meghaladta az előtte 18 évvel született gyerekek számát(az eredetileg jelentkezők száma akkor is meghaladta), (Forrás: gyerekszületésre 15. válaszomban hivatkoztam, érettségizők száma: [link] tehát ha nem is minden gyerek érettségizik, aki mégse teszi, annak egy jó része évekkel később leérettségizik.
Az emberek megvezetését pedig két tantárgy megszüntetése segíti:
1. A médiaismeret: Ennek a tantárgynak lene a feladata segíteni a következő generációt a tudatos médiahasználatban, internetes információforrások objektív elbírálásában, azok elfogultságának felismerésében.
2. Filozófia: Az ismewretelmélet szintén az információforrások tudatos elbírálását segíti, hangsúlyozza a bizonyíthatóságot, annak fontosságát (amit sajnos elég sok újság nem tart be). A metafizika ismerése, koránbi világképek ismerése segít a mostaniak megértésében, és megakadájoz a szélsőséges világképe objektivitásának elfogadásában. Társadalom és történetfilozófia: azt tudom hangsúlyozni mint az előző esetben, csak itt nem a világról, hanem a társadalomról, történelemről alkotott torz, elfogult elképzelések kialaulását segíti. Egyébként a filozófia a legtöbb nyugati országban kötelező tantágy, van ahol érettségizni is kötelező belőle (Franciaország), nem véletlen, mert csak így lehet felvilágosult embereket nevelni.
"Nem versenylovakat nevelünk, hanem elvileg olyan embereket, akik a társadalomba kiengedhetőek és annak hasznos tagjai tudnak lenni."
Nem tudom hogy ki írta azt hogy jó lenne "versenylovakat" nevelni.
Had idézzek ismét nálam okosabb embertől:
"A biológiát, földrajzot, fizikát és kémiát tanító pedagógusok egyre aggasztóbb hiánya azon túl, hogy SÉRTI AZ ALAPVETŐ GYERMEKJOGOKAT, VESZÉLYEZTETI A DIÁKOK TOVÁBBTANULÁSI TERVEIT IS. Nem is beszélve a mindennapokhoz szükséges természettudományos alapműveltség hiányáról."
Forrás: [link]
És hogy ez miért rendkívül hátrányos?
"Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyenlő eséllyel jusson hozzá az oktatáshoz és az alapvető ismeretekhez. Beleértve a hátrányos helyzetű gyerekeket is – mondja ki többek között a Magyarország által harminc éve ratifikált New Yorki Gyermekjogi Egyezmény."
"A komoly emberi jogi aggályokon túl szintén súlyos probléma, hogy a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárok hiánya komoly akadálya lehet a továbbtanulásnak is. Például ha az adott diák az egészségügy, a gyógyszeripar, a vegyipar területén, vagy épp mérnökként képzeli el a karrierjét"
Holtzer Péter
(ugyanabból a cikkből idéztem)
A "társadalomba kiengedhető" egyénekről megint nálam okosabbaktól fogok idézni, vagyis nem is idézni, hanem rájuk hivatkozni:
637. oldaltól "A FEJLŐDÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI"
Azt hiszem ennek ismeretében tisztán látható, hogy ne az iskola határozza meg elsősorban (de az is meghatározza!) azt, hogy ki mennyire lesz a társadalomba "kiengedhető" De természetesen nagyon fontos, hogy a diákok jól érrezzék magukat az iskolában, (hiszen ennek hiányában csak növekedne az iskolaelhagyók száma), hogy az iskola ne az a hely legyen, mint 300 éve, ide írtam volna egy idézetet Kanttól, de azt nem találtam meg. Ő (más szavakkal azt mondta, hogy csak akkor nem tanult, amikor az iskolában volt.
Viszont hoztam egy másik idézetet is:
"A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon." Immanuel Kant
Azt hiszem ezzel a gondolattal egyet lehet érteni. És azzal is, hogy a diák ne memoritereket, hanem használható tudást, készségeket kapjon az iskolában, amivel haladni tud a saját életében.
"Vagyis az általad hozott számokkal is 60% alatti arányról beszélünk, ami de, rossz és messze is van a 75%-tól."
Ez egy helytelenül megfogalmazott mondat, de mindegy. Ha megnézed az elműlt 10 év adatait ( [link] 868 ezren tettek középfokú nyelvvizsgát, ami az elmúlt 10 évben születetteknek majdnem 100%-a (bár értelemszerűen idősebbek is tesznek nyelvvizsgát, de ez attól még nagyon magas arány).
"Ha megszűnik a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia iránt érdeklődő diákok aktív szaktanári támogatása, kellő tehetséggondozás és orientáció híján félő, hogy általában kevesebben indulnak el a természettudományok felé."
Kérlek, olvassátok el a cikket: [link]
Ha a jelenlegivel egyező (tehát még csak nem is csökkenő) számú diákot vesznek fel természettudományos tanáképzésre, meg fognak szűnni a természettudományos tantárgyak, és egy komplex "tudomány" (science) tantárgy lesz helyettük. Ezt az MTA is elitéli. Míg látható hogy nyelvvizsgát is szép számmal tesznek, felteszem a kérdést:
Természettudományos tantárgyak nélkül, ki fogja az ehez kapcsolódó szakokat elvégezni, munkákat betölteni, és milyen jövője lesz a következő generációnak?
válasza:Rosszul feltételezed, és nem vagyok hajlandó elolvasni a 8 kmes válaszodat (#21)
Maradjunk annyiban, hogy fizika szakos tanárként végeztem. És jártam olyan iskolában, ahol nem volt érdemi természettudományos oktatás, mert a gyerekek 6. osztályban írni-olvasni nem tudtak, nem, hogy szöveget értelmezni, sajnos nem tudom a saját memóriám átküldeni neked evidenciaként, de hidd el ez a 25 éves “élmény” élénken él a memóriámban). Sőt az is, hogy pl a tesitanároknak mennyivel több volt az anatómia órája, mint a biológia szakosoknak, és mennyivel több vizsgatételük volt.
A fizika módszertan órákon meg a fejünkbe verték, hogy miért fontos a magyar nyelv oktatása pl és hogy mi is felelősek vagyunk azért, hogy a gyerek megtanuljon az anyanyelvén értelmezni olvasott szöveget és kritikusan gondolkodni. És azt is, hogy dolgozzunk együtt a többi tárgyat tanító tanárral.
A magyar oktatás nem jó, de nem az a hibája, hogy nem fizetünk a természettudományt tanítóknak többet, mint a szerinted felesleges tárgyak tanárainak.
Kedves 21/24!
Nem tudom miért írsz gúnyos, lekicsinylő módon, fizikatanárként biztos tudsz jobb mértékegységet a válaszomnak mint a km, vagy írd csak azt hogy nagyon hosszú. Nagyjából 1300 szavas volt a válaszom, ami wordben, sorkizártan, times new roman betűtípusban, 12 betűméretben valamivel több mint 2 oldal. Ezt 3-4 perc alatt el lehet olvasni, de legyen 5. Sajnálom, hogy nem szánsz ennyi időt forrásokkal alátámasztott állításaim megismerésére. Nem írom le megint, hogy miért nem a magyartanár hibája, ha valaki 6. osztályban nem tud írni-olvasni, ezt leírtam a 22-es válaszomban, ami azért hosszú, mert kimerítően megtárgyaltam a 20-as által felvetett problémákat. Soha nem írtam egyetlen tantárgyra sem hogy felesleges, és szerintem nagyon rossz lenne, ha a magyart, vagy a történelmet megszüntetnék. A többit pedig leírtam az előző válaszomban.
Elnézést kérek hogy azt hittem, te vagy a 20-as, neki pedig várom a válaszát.
Mindenkit kérek hogy maradjon a bizonyított érvek melletti kölcsönös tiszteleten alapuló vitánál, mert szerintem mindenki azt szeretné hogy jobban működjön az oktatási rendszer, és én a magam részéről meggyőzhető vagyok arról, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani.
Köszönöm az eddigi válaszokat!
válasza:#22
Jó, akkor végigmegyek a GyP-s válaszon...
"azaz kétszer annyi, a tanárnak felvettek között 10-szeres a különbség"
Nem tudom, hogy miért vagy ostoba. Ezt már pont kitárgyaltam, hogy magyar órád elsőtől van, miközben fizikád nem. Ezért mondtam a 10-szerest.
A nagyon csodálatos táblázatodban is látszik, hogy 1-4. alatt heti 24 óra, 5-8. alatt 14 és 9-12. alatt 15 óra van magyarból, miközben fizikából összesen 8. Vagyis 53 magyar és 8 fizika. Ez kb. 6.5-szörös arány. Vagyis nem, nem kétszeres ahogy hazudtad.
Továbbá, ahogy írtam ez változó lehet, mert általánosban 7-8-ban van fizika, viszont ha valaki 6 osztályos gimibe megy, akkor neki nem lesz, ilyenkor ezek az óraszámok kiesnek. Ha pedig kiesik, akkor nem 8, hanem csak 5 fizika órájuk lesz összesen, ami pont alátámasztja a 10-szeres arányt, mert a magyar órák száma nem változik.
Amúgy azért is nevetséges a felvetésed, mert ezt egyszer már leírtam az eredeti kommentemben, szóval a szövegértéseddel gondok vannak.
" jól látható, hogy az informatikatanári tanterv nagyrészt azonos a programtervező informatikuséval, a különbséget ha valaki nagyon akarja, szabad kreditakből elvégzi"
Itt jól látszik, hogy egyetem közelében életedben nem voltál.
Egyrészt, azért mert 2 tárgynak ugyanaz a neve, még nem fogják ugyanazt tanítani. Van matek órája az 1-snek és a 12-esnek is, mégis teljesen más a tananyag. Pl. elég árulkodó, amikor valaminek az a neve, hogy "Algoritmusok és adatok az ISKOLÁBAN".
Másrészt, számít a kontakt órák száma. Nem fognak ugyanolyan mélységben megtanulni valamit a tanárok, miközben feleannyi az óraszámuk a proginfósokhoz képest.
És ezért sem triviális egy tanárnak elhelyezkednie versenyszférában.
Ez két elég nagy különbség, ami neked nem tűnt fel. Más szavakkal, érvelési hibát követtél el. Az érvelés pedig középiskolás tananyag.
"Finnországban nincsenek magyar-etika szakos tanárok"
Elég durva az a mennyiségű ökörség, amit ide összehordtál egy bekezdésben.
Egyrészt, finn nyelvet oktatnak, nyilván nem magyart oktatnak Finnországban is.
Másrészt, azért nem kell sok esetben magasan képzett körökben ellenőrizni, hogy ki, mit mennyit dolgozik, mert ebben a rétegben hivatás tudat is van.
Harmadrészt, egy halom youtube videót tudsz találni, ahol elmondják a diákok is jó. Az óraszámok le vannak dokumentálva, szóval úgyis megismerhető, hogy nem tanulsz ott, de egyébként mivel sikeres oktatási rendszerről van szó, így kutatások is szólnak róla.
Szóval azért mert idehazudsz valamit, hogy "hÁt ArRóL mI nEm AlKoThAtUnK vÉlEmÉnYt, MeRt nEm iSmeRjÜk", az nevetséges.
"A magyartanárok feladata a tanterv leadása, amiben nem szerepel az írás-olvasás"
Ezzel azt állítod, hogy alsóban nincs magyar óra, ami kifejezetten ostoba kijelentés, miközben a linked is tartalmazza a magyar órák számát alsóban.
Egyébként meg, de középiskolában is fejlesztik a szövegértés képességet, mivel ott már sokkal absztraktabb szöveget értelmezése megy.
Ezt a matekban egyszerűbb bemutatni, azért számolnak elsőben először valamiket "3 kő meg 5 kő, egyenlő...", "5 bot meg 1 bot, egyenlő...", mert akkor még nem létezik a gyerek fejében a szám elvonatkoztatva egy adott tárgytól, aminek a számosságát nézik.
Hasonló dologról van szó szövegértést tekintve is. Folyamatosan bonyolultabb és bonyolultabb szövegeket kell olvasni, hogy fejlődjön a gyerek, ha ez középiskolában elmarad, már akkor sem fog egy csomó dolgot elolvasni a diák, mert nem érti.
"1. Egyetemre felveszik, duplázhat is 2. Szerintem nincs olyan munkáltató akit érdekelne hogy hányas lett valaki magyarból"
Csak mind egyetemen, mind a munkahelyen értelmezni kell szöveget.
Mint software engineer, nekem a munkám része, hogy dokumentációkat olvasok adott technológiákról, amiket használni kell. Ha ezeket valaki nem érti, akkor a munkáját nem tudja elvégezni.
Szövegértés nélkül, sehova nem jutsz el ezen a területen. Nem egyszer van olyan, hogy kapsz egy 50-100 oldalas doksit, hogy abban vannak a szoftver követelményei és olvasd el, értelmezd.
" tehát ha nem is minden gyerek érettségizik, aki mégse teszi, annak egy jó része évekkel később leérettségizik."
Sokadik érvelési hiba. A jelentkezők száma nem egyenlő a sikeres érettségizők számával.
"Az emberek megvezetését pedig két tantárgy megszüntetése segíti:"
Nem, ez pont hülyeség.
Felesleges tárgyat építeni erre, amikor vannak tárgyak, amiknek ELVILEG már részei. Történelemben és magyarban van forrás kritika, szövegértés. És egyébként minden tárgy részének kellene lennie, hogy tudatosan használják az okos eszközöket, hogy tanuljanak belőle a gyerekek.
"Had idézzek ismét nálam okosabb embertől:"
Mondjuk ez nem nehéz, ha random kezdek idézgetni, akkor is jó eséllyel ilyen emberektől idézek.
"A "társadalomba kiengedhető" egyénekről megint nálam okosabbaktól fogok idézni, vagyis nem is idézni, hanem rájuk hivatkozni:"
Gondolom tök felesleges leírnom, de ez is érvelési hiba. Tekintélyre hivatkozol. Én is tudok neked Nobel-díjast mutatni, aki ilyen-olyan konteókat besz*pott, de ettől a konteó még nem lesz igaz.
"És azzal is, hogy a diák ne memoritereket, hanem használható tudást, készségeket kapjon az iskolában, amivel haladni tud a saját életében."
Szintén a hozzá nem értés netovábbja.
A memoriter, pontosabban a memóriád használata fejleszti a diák agyát, ezért fontos ennek a szerepe az oktatásban. Persze, nem olyan kézzel fogható tudás, mint fejből tudni a másodfokú egyenlet megoldó képletét, viszont annál fontosabb.
"Ez egy helytelenül megfogalmazott mondat, de mindegy."
Ha elemezném nyelvhelyesség szempontjából a kommented és minden hibáért kapnék egy forintot, akkor gazdag lennék már.
"868 ezren tettek középfokú nyelvvizsgát, ami az elmúlt 10 évben születetteknek majdnem 100%-a"
És milyen gyakori is az újszülötteknek, hogy nyelvvizsgát tegyenek...
Egyébként a korábbi számaimhoz itt egy forrás: [link]
Egyik példa, 25 ezer közép és 6 ezer felső, erre mondtam 20%-os arányt.
Másik példa, 19 ezer közép és 5 ezer felső, ez is kb. 20%.
"Kérlek, olvassátok el a cikket:"
Kösz, nem. Majd ha megtanulsz olvasni.
"Természettudományos tantárgyak nélkül, ki fogja az ehez kapcsolódó szakokat elvégezni, munkákat betölteni, és milyen jövője lesz a következő generációnak?"
Csak ennek a kérdésnek az az alapja, hogy a helyzet nem változik, vagy romlik, és ezeket értelmes ember nem feltételezheti.
Pl. miért nem vetted figyelembe a mesterséges intelligenciát és a robotizáció terjedését, aminek kapcsán már felmerült az alapjövedelem kérdése, mert lehetséges, hogy a közel jövőben a többség nem fog dolgozni.
Vagy ha mégis kell dolgozni, akkor sem vetted figyelembe, hogy adott esetben a mesterséges intelligencia is tarthat órát.
Ahogy nagyon sok esetben csökken egyes területeken a dolgozók száma, úgy ugyanúgy a technológia képes elérni, hogy a maradék dolgozó nagyobb hatékonysággal dolgozzon.
Ez amúgy valószínűleg előnyösebb is, mivel attól mert lesz 10 ezer tanárod, aki tud fizikát oktatni, az még nem lesz 10 ezer jó tanár. Számos tanárt ismerek, aki ténylegesen alkalmatlan reáltárgy oktatásra, amit a diákok szívtak meg.
Viszont egy gépnek ha megmondod, hogy érdekesen oktasson, vagy lehet vidám a hangja, akkor a "legrosszabb" napján is megteszi azt.
16!
Nem megyek végig részletesen a válaszodon mert 1. Összesen két forrást közöltél, ebből az egyik egy költő véleménye a mamoriterekől, a másik (nyelvvizsgázók száma) pedig általam is közölt forrás 2. Én nem írtam semmilyen tiszteletlen, személyeskedő, vagy sértő megjegyzést rád, te még is gúnyos, sértő, lekezelő módon kommunikálsz velem (ezt üzenem 26-nak is).
Viszont én ezután sem foglak sértegetni, mivel ezzel elszakadunk az objektivitástól, és magától az emberi mivolttól.
Csak a következőket írom:
1. Alsóban a magyarórákat nem magyartanárok, hanem tanítók tartják, vagyis 29 és 8 a két tantárgy óraszáma, 3,5-szörös a különbség
2. Azért az újszülöttek számával hasonlítom össze a nyelvvizsgázók számát, mert ebből előre lehet vetíteni, hogy a jelenlegi tendenciák mellett hogyan alakulna a népességben a nyelvvizsgázottak aránya
3. Azt mondod hogy ne hivatkozzak "tekintélyre", olyan emberekre, akiknek a tudása a szakmai beszédben általánosan elfogadott, és had mondjam el, hogy racionális cselekvés esetén, alkalmazva a kategorikus imperatívuszt, ha nem fogadod el a tekintélyt 1. Nem tudhatod hogy milyen szakmák lehetnek a jövőben, mivel szoftvermérnök vagy (szépen, magyarul!) és nem kutató 2. Akkor a tanárok tekintélyét sem tiszteled, az ő tudásukat se fogadod el (amúgy a mai oktatás alapelveit Kant és Rousseau fektette le), enélkül pedig nincs is értelme tőlük tanulni 3. A youtube videók pedig semmit se jelentenek, ha felmész a doktorminiszterelnökúr youtube csatornájára láthatod hogy mi van a hanyatló nyugaton, s szerencsére idehaza minden a legnagyobb rendben.
válasza: válasza:#30
Pedig ez kb. az átlag magyar hozzáállás, írni-olvasni alig tud, érvelésről távolról se hallott, de a magyar órák azok feleslegesek. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!