Szerintetek a természettudományos/informatika tanároknak magasabb fizetést kéne kapniuk (a mostani 5%-osnál jóval nagyobbat)? Kérlek olvassátok el amit lent írtam, a forrásokat azért linkeltem be, hogy ellenőrizni lehessen az állításaimat.
A természettudományi/informatikai végzettséggel, szakkal, sokkal jobban lehet elhelyezkedni, mint a bölcsésszakokkal. Míg a programtervező informatikus alapszakot végzőknek 965 ezer forint a bruttó átlagjövedelme, addig a történelem alapszakosoknak 452 ezer. És az más szakoknál is így van (pl. anglisztika 533 ezer forint, matematika 792 ezer). Szóval , míg bölcsésszakot megéri tanárin végezni, és ez bértöbbletet, és biztos állást jelent, addig ez a természettudományos/informatikai szakoknál pénzügyileg endkívül hátrányos (és ezen nem változtat az 5%-os bértöbblet, az komolytalan összeg). Tavaly az ELTE-n 238 diákot vettek fel angoltanárnak, de csak 7-et kémiatanárnak. És ugyanez a tendencia más szakoknál is (pl. fizikatanár 15, történelemtanár 137 felvett diák, de a forrást belinkelem, többit is meg lehet nézni). Tehát míg a bölcsésszakokból, van ahol a túl sokan is jelentkeznek (pl. tanárok fele idegennyelv tanár), de minden szakon sok a jelentkező, bizonyos állások maradhatnak betöltetlenül, de a tantárgy oktatása biztos. Addig természettudományos/info szakokra alig jelentkeznek, több tantárgyat (fizika, kémia) hosszú távon akár meg is kell szüntetni, ha csak ennyien tanítják. Miközben ezeket a tantárgyakat lehet az életben a legjobban hasznosítani (meg persze az idegennyelveket, de szerintem azt a többség nem az iskolában tanulja meg, hanem az interneten). És az sem mellékes, hogy ezeket a tantárgyakat bonyolultságuknál fogva nehezebb tanítani, elmagyarázni.
Források:
1. Tanárnak tanulók száma: [link]
2. Történelem alapszakosok bére: [link]
3. Anglisztika alapszakosok bére: [link]
4. Programtervező informatikusok bére: [link]
5. Matematika alapszakosok bére: [link]
Kedves 7!
Értem amit írsz, de (szerintem) mégsem az iskolai programok adják az iskola lényegét (hiszen általában mindenki magának szevez ilyeneket, kivéve a legkisebbeket), hanem az, hogy olyan tudást adjon, amivel tovább lehet tanulni, és majd munkába állni. 1868-ban vezette be Magyaroszágon a tankötelezettséget Eötvös József. Pont a társadalmi fejlődés, haladás céljával. Ha viszont csak elitiskolákban tanítanak majd természettudományt, akkor nagyon sokan lesznek azok akik rosszabb életszínvonalon élnek, mint élhettek volna, ha nem lennének elvágva a tudástól, és a továbbtanulástól. A társadalmi mobilitás rendkívül kicsi lenne egy ilyen oktatási rendszerrel rendelkező társadalomban, hiszen ha valaki nem a legjobb 10%-ába jár az iskoláknak, annak ellehetetlenítik a továbbtanulását, a jövőjét. És persze hogy támogatom azokat a pedagógusokat, akik jobbá teszik a diákság mindennapjait,de ha nem lesz biztosítva minden iskolában a természettudományos (mondhatni piac orientáltságú) oktatás, azzal elveszik azoknak a kevésbé szerencsés helyzetben lévő diákoknak a jővője, akiknek a családja nem tudja a magán úton való tanulás pénzügyi terheit megfizetni.
#14
Tavaly 64 481-en tettek közép vagy felsőfokú nyelvvizsgát (Forrás: [link] és összesen 85 225 gyerek született (Forrás: [link] ami azt jelenti, hogy ha ez minden évben így lesz, az emberek 64481/85225×100= 75,66 %-a fog közép vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezni, ami nem rossz arány. FŐleg ahhoz képest hogy mondjuk kémiából 2843-an tettek amelt szintű érettségit (Forrás: [link] Nem tudom hogy honnan számazik az általad közölt adat, de kérlek támaszd alá forrással, mert egyébként semmivel sem jelent többet, mintha csak kitaláltad volna.
Kedves 16!
Köszönöm a forrást!
Az következő mondat feltűnt benne: "A Felvi.hu statisztikái alapján leginkább a művészeti és művészetközvetítési szakokon vehető észre nyelvvizsgahiány". Te a következőt írtad: "még egy B2-es nyelvvizsgára se képes".
Azt hiszem, hogy aki művészeti szakra járt, annak láthatóan nem a pénzszerzés, a gazdasági előmenetel a motivációja, így nincs is a legfőbb céljai között a nyelvtudás. Viszont emiatt a nyelvvizsga letételére nem nem képes, hanem csak nem akarja azt letenni. Ugyanúgy, mint aki nem művészeti szakot végez, az nem nem képes rá, csak nem akarja elvégezni.
Kérdező elméletben szerintem mindenki egyetért azzal hogy szükség van versenyképes fizetésre, akár humán akár reál tárgy oktatókról van szó. Viszont Junior programozók már simán hazavihetnek br 900 ezret, seniorok pedig akár 2 milliót, a bónuszok és egyebekről nem is beszélve, ezzel kb lehetetlen felvenni a versenyt és kigazdálkodni ezeket a béreket.
Humán-Reál vitára:
Én őszintén problémának érzem hogy a tanított tárgyak és a valóság nincs összhangban egymással. Míg a reál tárgyakat nagyjából össze tudod hangolni a mérnöki/tudományos területekkel, addig a humán tárgyak abszolút nem reprezentatívak a humán területekről.(Csak példaként HR egy "humán" terület, még a nevében is benne van, de van bármi ami felkészítene erre?)
Ennél még rosszabb az hogy a gyerekek idejét pazaroljuk azzal hogy bemagoltatunk évszámokat, meg verseket amit kb témazáró után elfelejt a gyerek, de elment vele több napja hogy megtanulja.
Sok dolog elhangzott és kifejezetten hibásan, pontatlanul, ezeken végigmegyek.
Szóval, egyrészt kérdező, nem hasonlíthatod össze random a felvettek számát, mivel a tantervben is más arányban jelenek meg ezek az órák. Pl. magyar órád első osztálytól kezdve van, viszont sokaknak fizika csak középiskolában van. És még azon belül is más az órák száma, középiskolában nyelvtan+irodalom simán van heti 6 órában, míg fizika mondjuk heti 2-ben. Vagyis már középiskolai szinten is simán beszélhetünk 3-szoros különbségről a két szak között, ha a piaci igényeket vesszük figyelembe. Viszont általánossal együtt, akár mondhatjuk, hogy 10-szeres különbség kell.
Ez történelem tanárra ugyanúgy elmondható.
Azért tisztázzuk azt is, hogy nem ugyanaz a tudásanyag kell egy mérnökinformatikusnak, mint egy informatika tanárnak, ezért ez ilyen szempontból sem összehasonlítható. Lehet, hogy van aki nagyon jó informatika tanár lenne, de mérnökinformatikusnak alkalmatlan és ez fordítva is igaz lehet.
#6
"És gondoljunk csak bele, milyen bérfeszültség lenne, ha magyar-etika szakos tanárok annyit kapnának mint egy mérnök"
Vagy nézzünk meg országokat, ahol ez történik, pl. a finneknél, ahol az egyik legjobban kereső szakma a tanár, jogosan.
Egy tanár feladata a jövő generáció felnevelése, akikre rá lehet bízni az országot, illetve a bolygót is. Ilyen szempontból sokkal értékesebb a munkájuk, mint egy random mérnöknek.
#12
"Azokat a tantárgyakat vettem "nem hasznosnak" amikkel nem lehet elhelyezkedni"
Csak ez is fals logika, mert akármennyire nem tudsz magyarral elhelyezkedni, ha nincs jó magyar tudásod, akkor soha nem vesznek fel.
Azért fontos pl. a magyar, mert olyan dolgokat tanítanak meg, ami elengedhetetlen a munkavégzéshez.
Ha nem tudod elolvasni a matekfeladatot, akkor nem leszel matematikus. Ha nem tudsz helyesen írni, akkor a munkáltatód nem fog alkalmazni, mert a helyesírás a nulladik lépés.
És ha a végén fel is vesznek, ha nem tudsz érvelni adott esetben az általad ajánlott jobb megoldás mellett, akkor a rosszabb megoldást kell majd követned.
Mind-mind a magyar órákon elsajátított ismereteidre építenek, ami miatt nagyon fontos a magyar oktatása.
A kormány azért tudja megvezetni az embereket, mert ezek az alapismeretek nincsenek rendben és ha ez rendben lenne, akkor nem ilyen kormányunk lenne.
#13
Csak ez ugyanúgy probléma, hogy nem fontosak ma már az iskolai programok. Nem versenylovakat nevelünk, hanem elvileg olyan embereket, akik a társadalomba kiengedhetőek és annak hasznos tagjai tudnak lenni.
Ehhez elég fontos lenne, hogy az iskola egy közösségi térré is váljon.
#15
Ez is hibás megállapítás. Különböző évek között nyelvvizsgázók között szokott nem kicsi átfedés lenni, pl. aki felsőfokú nyelvvizsgázni ment, az valószínűleg már rendelkezik középszintűvel.
A korábbi évek alapján az összes nyelvvizsgázónak a 20% tesz felsőfokút, vagyis az a 64 ezres szám, máris csak 52 ezres. És akkor még mindig figyelembe kell venni, hogy valakinek több nyelvvizsgája van.
Vagyis az általad hozott számokkal is 60% alatti arányról beszélünk, ami de, rossz és messze is van a 75%-tól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!