A doktori végzettség előny a munkaerőpiacon?

A dollármilliomosok 90%-ának van diplomája, ami az átlag lakosság háromszorosa. Több mint felének mester vagy doktori diplomája is, ami a lakosság ötszöröse.

Értem, hogy te imádod a szerencsecsináló influencerek szavait inni, de sajnos hazudnak neked, azért hogy eladják neked a get-rich-quick scheme kurzusaikat. Ők abból gazdagok, hogy sok a reményteli hülye. Van néhány közismert outlier példa, akik sziklaszilárd tervvel a kezükben félbehagyták az egyetemet, de ők a nagyon nagyon apró kisebbség, ahol sok egyéb tényező befolyásolta a végkimenetelt. Hacsak nincs 150 IQ-d, és egy szilárd terved egy piaci rés kiaknázására, partnerekkel, befektetőkkel, stb, akkor jobban jársz ha továbbtanulsz.

Tanulás és várható kereset korrelációja: [link]

"A dollármilliomosok 90%-ának van diplomája"

Az lehety hogy a 90%-nak van diplomája, csak azt is nézd meg, hogy ebből mennyi volt az, aki azon a területen milliárdos, amiben diplomája van, és mennyinek volt hamarabb diplomája, minthogy milliárdossá vált. Sokuk már milliárodsként tanult. Az a baj, te most itt azt próbálod bizonygatni, hogy a diploma volt a kulcs a sikerükhöz, és emiatt váltak milliárdossá, pedig ez egyáltalán nincs így, azért vannak köztük nagyobb arányban diplomások, mint az egész társadalomban, mert ÉRTELMES emberek, nyilván ezért milliárdosok, és értelmes emberként könnyebb diplomázni is, de nem a diploma a kulcs a milliárdosságukban, hanem az ÉRTELEM, ami viszont diploma nélkül is megvan nekik.

Ott van pl. Elon Musk. Oké, fizikus, közgazdász, de egyetemen kívül is rengeteget foglalkozott programozással, fejlesztette magát, megalapította a cégeit. Nála sem az volt a kulcs, hogy ő fizikus, közgazdász, hanem hogy értelmes ember, szenvedéllyel csinálja amit csinál, és önszorgalomból képezte magát. Egyébként csak úgy halkan azt is hozzáteszem, hogy eleve gazdag családból származott, sose küzdött semmilyen anyagi problémával, így azért könnyebb elindulni.

Jó, nyilván vannak példák arra is, hogy tényleg valaki informatikusként, közgazdászként stb vált milliárdossá, csak azt elfelejtik sokszor hozzátenni, hogy ehhez is kell önpromó, kapcsolatok, és kiváló időzítés. Hiába vagy akármilyen jó közgazdász, informatikus, mérnök stb, ha nincs meg benned az a képesség, szerencse és számos egyéb apró tényező, hogy jól felépítsd magad, jókor legyél jó helyen, jól időzíts, jó ötleted legyen, és ezt nem értitek meg, ezen ment a vita kb, hogy itt a PhD-s bohóc verte magát, hogy a PhD-val milliárdossá válik. Ez közel sem így működik, ezt valahol ti is tudjàtok.

Ja, egyébként meg amerikai milliárdosokat ne számoljatok már a magyarhoz. Teljesen más színvonal, teljesem más egyetemek, teljesen más társadalom. Az itteni leggazdagabb embernek meg még talán érettségije sincs hmmm?

A diploma nem csak konkret tudást ad, hanem gondolkodásmódot, problémamegoldó készséget.

A PhD ugyanez magasabb szinten, plusz ha ipari partnerként csinálod akkor kapcsolatok, munkatapasztalat.

Nekem havi kb 6-700 ezer Forinttal lenne kevesebb a jövedelmem a PhD fokozat nélkül.

"A diploma nem csak konkret tudást ad, hanem gondolkodásmódot, problémamegoldó készséget."

Valaki eleve ezzel születik, ehhez nem kell könyveket magolnia. Én azt hittem csak olyan 18-21 éves korban lévő stréber, pattanásos egyetemisták hiszik ezt, amig ki nem esnek az egyetemről a nagy tudásukkal, hogy aztán az első állásinterjún szembesüljenek vele, hogy hamarabb felvesznek egy Ralph Lauren szettben megjelent, önmagát jól eladni tudó, kiválóan kommunikáló, tudásban középszerű valakit, mint valakit, aki jó jegyeket szerzett a bemagolt, memorizált tananyagból.

Én is elvégeztem egy egyetemet, egy egészen korrekt szakon, mégse érzem, hogy olyan hú mekkora nagy tudást adott volna, főleg vicces volt, hogy szakterületen dolgoztam is, és levelezőn csináltam, és gyakorlatban mennyire véletlenül sem úgy csinálunk szinte semmit, ahogy tanították. Szóval tök jó, hogy lett egy papírom, így a korlàtolt boomerek is elhiszik végre, hogy értelmiségi vagyok, közben ugyanolyan kiváló tudású géniusz vagyok, mint előtte.

Ajj hagyjuk már, ismerősöm is csinál valami gazdasági PhD-t ugyanúgy könyvek vannak, meg ugyanúgy tanulnak, mint BSc-n meg Msc-n, csak itt kicsit többet, meg kicsit komplexebbet. Kb. úgy adod elő, mintha a Roxfordba jártál volna és vmi mágikus maszlagot tanítottak volna, amit földi halandó meg se ismerhet. 😂

Ez a kutatósdi is nekem kb. olyan, mint a szakdoga írás, kb annyiból áll az esetek nagy részében, hogy külföldi publikációkat összeollózgatunk, véleményt fűzünk hozzá, esetleg két számot mi is összeadunk magunktól, hogy elmondhassuk, saját számításokat végeztünk. Még egyetemista koromban vizsgaidőszak utáni pihi idején olvasgattam kíváncsiságból különböző szakterületeken kutatásokat, csak mert érdekelt, hogy miből állt, és csodálkoztam, hogy kb. annyiból, hogy megírta az adott szerző is, amit más már megírt, forrásjegyzék stb. Én azt hittem anno, amikor még fogalmam sem volt róla, hogy mi az a PhD stb, hogy egy ilyen munka, meg professzori kutatás stb arról szól, hogy valaki feltalál egy új módszert, amit onnantól kezdve használni fognak az adott szakterületen, mert egy olyan újítás, ami megkönnyít egy eljárást vagy megold egy problémát stb. Ehhez képest csak felesleges papírpocsékolás a valóságban xD.

Mondjuk bevallom őszintén, emiatt essetek nekem nyugodtan, én elképzelni sem bírom, hogy gazdasági területen mi nincs még felfedezve és megoldva, amit kutatni kellene, és mire nincs még olyan program, ami két kattintással kielemez akármit, elvégre a gazdaság számokból áll, és matematikai műveletekből, a piaci szereplők hozzáállása, pszichológia stb pedig már egy évtizedek óta feltérképezett és kielemzett szegmens, kétlem, hogy ezen az évek múlása és a technológia fejődése olyan sokat változtatna. Szóval én elképzelni se tudom, hogy egy multinak mi szüksége van tudományos fokozatú emberekre. Ez kb egy olyan statikus terület, amit egy ChatGPT hamarabb kivált, mint más területet, mivel számolást és műveleteket spec tűpontosan bele lehet programozni. Persze tévedhetek is, csak hangosan gondolkodok, elvégre ezért van ez a fórum xD

#37

Eleve két részre oszlik a képzés, abból csak az első két évben kell tanulni és akkor sem az a hangsúlyos. A kreditek nagy része publikációkból és óraadásból jön, nem tantárgyak teljesítéséből.

Pont ezért veszik munkatapasztalatnak.

És nem ollózgatásról van szó, mert az legfeljebb a szakirodalmi áttekintésre elég, hanem abból levezetni hipotéziseket, egy (több) empirikus kutatást és területtől függően az adott terv végrehajtását, dokumentálását.

Az egyetlen hivatalos publikáció, amit megúszol ollózgatással, a review.

És ja, ha olyan témába tenyerelsz bele, amiben nem tudsz felmutatni érdemi eredményt vagy új kutatást, soha a büdös életben nem szerzel fokozatot. A feltétel az, hogy új eredményt prezentálj. Ehhez kell a megfelelő érzék és szaktudás. Innovatívan gondolkodni egy meglehetősen szigorú keretben nem olyan egyszerű. Egyrészt ismerned kell a szabályokat és módszertant, másrészt a szakirodalmat. Ahhoz, hogy egy ilyen keretben gondolkodni tudj, egy olyan érzek, olyan készség szükséges, amit te ugyan nem szopsz magadba az anyatejjel, csak azzal, ha az ezredik cikk után elkezded látni a mintázatot és a betömésre váró lyukakat és megszáll az ihlet. Hónapokat, gyakran éveket dolgozunk fölöslegesen, mire kiderül, hogy rossz úton indultunk el.

A gazdasági területhez nem értek, de orvosi területen például az új technológia ontja magából évről évre a vadonatúj témákat. Én például egy olyan témában kutatok ami 5-6 éve még nem is létezett. Gondolom a fintech is hasonlóan működik.

#37

Én pl egy olyan külföldi egyetemre jártam, ahol fél évig kellett "tanulni", a többi kutatás, publikalas, konferenciakra keszules, stb volt. Egyáltalán nem jellemző, hogy órákra jár az ember, nem ez a PhD élmény. Szerintem nem igazán vagy képben.

Az, hogy elképzelni sem tudod mi hianyzik a gazdaságtanból, gazdasági modellekből, szintén beszédes. Gyakorlatilag minden. Az egyik cégünk konkrétan városfejlesztési projektek biofizikai és társadalmi hatásmodellezesevel foglalkozik, hogy gazdasagi mérőszámokká lehessen aggregálni amit normal esetben nem szokás, ezáltal fals mutatók alapján hozunk döntéseket. Szamtalan PhD-s rész-eredmény adja a modell alapját, és hajjaj még mennyire szükség lenne. 40 mesterhallgató gyűjtött nekünk adatokat csak a kezdeti 5 indikátorra több száz városból. Ezek mind mind rengeteg munka, amit koordinalni, felugyelni, értékelni, súlyozni, es finomitani kell.