Miből van pénzük az embereknek, legtöbb ember hol dolgozik, hogy ilyen jól meg tud élni, ilyen jól fizetnek az állások?

Emberek többsége miket csinál hogy többet kap mint egy pedagógus?

Nem vagy te pedagógus...

"Két diplomával pedagógus vagyok, 10 éve dolgozok és 240.000 Ft a nettó jövedelmem."

Itt van a probléma. Nem akarlak elkeseríteni, de a tanári pálya manapság egy hobbi, nem karrier. Akkor éri meg, ha van egy párod, aki jól keres és eltart. A kúrmány pedig ezen nem fog változtatni, mert nekik a tanulatlan ostoba hülyék a szavazótáboruk, tehát a tanárok ellenük dolgoznak, azért is adnak nekik éhbért.

Ha jót akarsz magadnak, otthagyod a tanári pályát. Két rokonom is pedagógus volt eredetileg. Egyikük el sem kezdett tanítani, most adatelemző egy közepes cégnél és kétrszer annyit keres, mint tanárként keresne. A másik fordítóként dolgozik, külföldre, jó pénzért.

"a dugig tomott bevasarlokocsibol pakolnak az X7-es BMW csomagtartojaba altalaban IT teruleten dolgoznak"

Nem. Azok általában zsíros cégvezetők, akik sokszor vacakul fizetnek az alkalmazottaknak és adót is csalnak. Egy IT-s nem BMW-t fog venni, mert attól több esze van és nincs szüksége rá, hogy bármit is kompenzáljon.

Senior szoftverfejlesztő vagyok. Egy Corsa-val járok. Kollégák között is csupa Suzuki Swift, Hyundai i20, Skoda Fabia, VW Polo és hasonlók vannak.

Az X7 nem az az autó, amit egy jól kereső alkalmazott meg fog és meg tud venni. Nem olyan mint egy 5-ös BMW vagy A6 Audi. Még használtan is 100-120 ezer eurótól fölfelé mennek ezek az autók, ami nem a bruttó 2-2,5 milliós IT fizetéshez van méretezve. 1 havi IT-s fizetés egy gumicsere az autón. Ez olyan, mint ha a nettó 200-as fizuval beleülnél egy használtan 5 milliós autóba. Nem fogod tudni fenntartani. Továbbá semmilyen szinten sem racionális választás, aki kifejezetten BMW fan az nem X7-et fog venni, akkor sem ha sok pénze van, aki meg kompenzálni akar annak nincs pénze ilyen autóra. Nem beszélve arról, hogy még nagyon kevés X7 van a piacon, nem olyan mint az X5 vagy X6, hogy minden második lámpánál áll egy, én 2 hetente egyszer látok X7-et, pedig napi szinten 2x átmegyek Pesten és Budán is csúcsforgalomban. Nem általános jelenség egy Tesco parkolóban. :D

Ahogy #24-es írta, egy kisebb méretű autó jóval racionálisabb választás, főleg városban, még akkor is ha kp-ban 50 milliót le tudna tenni egy X7-ért.

Szerintem a legtöbb multinál is irodán pl ha mind a két fél dolgozik a családból, akkor már elég "nagy" pénzeket tudnak keresni.

Mi példánk is, nekem van csak diplomám, felsőfok angolom, irodában dolgozok, 480e nettót keresek, plusz jutalmak, cafeteria. A férjemnek diplomája sincs csak szakmája, ő nettó 600 körül hoz haza és neki is van bónusz, cafeteria. Mi is közalkalmazottak voltunk anno, de dobbantottunk. Szóval 1 millió felett keresünk, ebből azért tele tudom pakolni a bevásárló kocsit, főleg hogy csak egy 48 ezres lakáshitelünk van. És a legtöbb barátunk ismerősünk így keres, átlag irodai dolgozók, szakmunkások.

És még itt senki nem orvos, ügyvéd, celeb, vállalkozó és társai, mert azok pláne jobban élnek.

Az alapvető mentalitás a fő probléma szerintem sok embernél.

Én nem vagyok egy pénzközpontú ember, tényleg nem. A szakmám igazi szerelemszakma, ami egy számomra kedves hobbiként indult és pályaváltássá nőtte ki magát. Tudom, hogy ez részben szerencse is és tudom, hogy nem mindenkinek van egy potenciális álomszakmája sem, nemhogy több, ami között válthat. Ebbe beletartozik az is, hogy az adott munkát szeretjük, jók akarunk benne lenni, kíváncsiak vagyunk a témakörre mint magánember és felelősnek érezzük magunkat érte és mindenért, amit képvisel.

Ennek néha ára van. A túlórák, az, hogy elfogadjuk az alacsonyabb bért, hogy néha vállaljuk a konfliktust, akkor is, ha ez minket rossz helyzetbe sodor. És nem kell feltétlenül a pedagógusokra gondolni. Ha bármelyik főnök etikátlant kér szakmailag és én elutasítom, mert a szakma, mint tudomány és annak helyes művelése fontosabb, mint az állásom, vagy ha a szakmai felettesem javaslatával nyíltan szembemegyek és elkezdek kötekedni, mert nem látok racionális indokot arra, hogy úgy érdemesebb lenne csinálni, ahogy ő javasolta, akkor ugyanezt a konfliktust vállalom. És vele vállalom, hogy a tudomány vagy az érzelmek vagy bármi általam magasztosnak tartott dolog oltárán feláldozom az egyéni jólétem.

Természetesen ez nem fekete-fehér, a munkánk során minden nap akár többször is döntünk, hol egyik, hol másik irányba. Hol magunkat választjuk, hol a szakmát, akinek szolgálatában állunk.

A kérdésed alapján úgy gondolom, hogy te nem választottad elégszer magad. Amivel semmi baj, de erkölcsi magasztosságból nem lehet megélni. Természetesen emellett dönteni is szíved joga, de úgy tűnik, te elégedetlen vagy ezzel a döntéssel. Miért nem próbálod ki, hogy milyen a másik út?

A magam részéről jóval kisebb problémákra is nemet mondtam volna, mert másak az elveim. Például elvárom az évente legalább 10%-os fizetésemelést és nincs az a szakma, amiért ezt feladjam. De például nem maradok egy inkorrekt főnök alatt sem mindenáron, csak azért, hogy azt a hivatást űzzem. De például a színvonalas munka érdekében hajlandó vagyok bizonyos mértékben túlórát vállalni. Más meg még ezt sem,ez egyéni. És én ezzel teljesen rendben vagyok, ahogy ő is, lelkiismereti meg egyéb szempontokból is. Végső soron ez a cél, nem? Törekedj erre és ha az a megoldás, válts.

9-es kommentelő ritka retardált egy ember. A fizetések EGYÁLTALÁN nincsenek arányban a munka fontosságával. Az informatikusok pedig ugyanolyan emberek, mint bárki más, semmivel sem érdemelnek több fizetést, mert semmivel sem ér többet a munkájuk, mint egy tanáré. Az, hogy, többre tartják magukat másnál, rajtuk kívül másnak semmit sem jelent.

Egyes filmsztárok és focisták is mekkora jövedelemre tesznek szert, mégsem gondolja senki sem, hogy olyan NÉLKÜLÖZHETETLEN lenne a munkájuk.

Persze, fontos az informatika, ahogy egy csomó más foglalkozás is az. De nem kell fetisizálni.

Elég lenne egyetlen generációnyi gyermeket megfelelően felnevelni, és megváltozhatna a világ.

#28 Ez azért nem ilyen egyszerű. Egy rendszerben élünk. A produktumnak ebben a rendszernek helye van, minden produktum másként foglal helyet. Nagyon le lehetne egyszerűsíteni, hogy egy mezőgadasági munkás aki az élelmiszer közvetlen betakarításával foglalkozik, vagy egy orvos aki közvetlenül életet ment sokkal fontosabb, mint pl. egy beágyazott szoftvertesztelő mérnök, vagy egy frontend programozó. Ha olyan kis szeletekben vizsgáljuk a rendszer elemeit, hogy egy szelet egy egyént (személyt) jelent, akkor ez még meg is állja a helyét. De ha a rendszerben elfoglalt helyén vizsgáljuk az egyes foglalkozásokat, más a helyzet. A beágyazott szoftvertesztelő mérnök teszteli azokat a biztonságkritikus szoftvereket amik a betakarításhoz, szállítmányozáshoz szükséges járműveken futnak. A frontend fejlesztő pedig lehetővé teszi a munkáltatódnak, hogy átutalja neked a fizetésed a netbankon keresztül, vagy a víz, áramszolgáltatódnak, hogy nyilvántartsa a saját rendszerében és ezáltal a megfelelő díj ellenében szolgáltassa neked az ivóvizet, és az elektromos áramot. De ideírhatnám a színészeket is. Ők máshogy járulnak hozzá a társadalom egészéhez, szórakoztatnak és reklámoznak. Az, hogy ez hogyan nyilvánul meg akár a fejed fölött ágaskodó tető megépítésében, vagy a konyhaasztalra kerülő élelmiszerhez való hozzájutásodban, már pszichológia és marketing.

Rendszerben gondolva ki lehet jelenteni, hogy egy szoftverfejlesztő, tesztmérnök, tetőfedő, szívsebész, rendőr, banki ügyintéző munkája egyaránt nélkülözhetetlen. Ha valami kiesik a rendszerből, az adott rendszer összeomlik. Persze, rendszer nélkül is lehet élni, amíg valaki fejbe nem lő rendfenntartás hiányában, vagy belehalsz a Dunából kimert "ivó"vízbe, mert nincs aki megtervezze, programozza és üzemeltesse a szennyvíztisztító és ivóvízellátó rendszereket.

Hogyan nevelnél fel megfelelően egy generációnyi gyereket? Kiraknál a 3 ezer lakost ellátó paneltömb mellé egy pottyantóst vízöblítéses rendszer hiányában, meg odalapátolsz 10 percenként 50 kiló falevelet mert előtte leállítod a Vajda Papír üzemet? Gondolkodj mielőtt ilyen tartalmat leírsz.