Mit tegyek ha megszégyenülve és idiótának érzem magam egy állásinterjú után? Szerintetek is túl személyes kérdéseket tett fel a HR?
Most jöttem egy interjúról, és totál megszégyenülve és idiótának érzem magam.
Egy HR-es nő meg az üzletvezető faszi ült előttem és a nő teljesen kikezdett engem.
Szóval írtam magamnak egy rövid jegyeztet a kérdéseimről, néhány céginfót, valamint néhány dolgot amire kitérhetnék, nehogy kimaradjon valami. Ezt olvasgatom is interjúk előtt, elpróbálom miket fogok mondani. Minden interjúra fixen így készülök, hogy azért rá-rá pillanthassak beszélgetés közben ha kell és végigmenjek a pontokon, jegyzetelhessek közben néhány infót ha szükséges.
De van hogy nincs is szükség a vázlatomra mert mondjuk épp annyira oldott hangulatban zajlik az interjú, hogy totál nyugodt vagyok és minden rendben megy, meg persze normálisan tájékoztatnak mindenről és jó kérdéseket tesznek fel.
Szóval eddig senkit se zavart, hogy van nálam egy jegyzetfüzet meg egy toll interjú alatt. De most ez a nő meg egyből magyarázott h jajj mi az? Minek a jegyzet? Jó lenne ha elengedném a jegyzetemet. Oké, letettem magam mellé... nyilvan enélkül is betudom mutatni magam és korábbi pozícióimat. De már itt feszélyezve éreztem magam, most izgultam is amit be is vallottam nekik, és elnézest kértem, mert lehetett látni rajtam, és kissé remegett a hangom. De hát most Istenem van ilyen. Ember vagyok. Suliba se ment jól az előadás.
A HR nő telejesen belemászott az életembe. Hol élek? Kivel élek? Szülőkkel élek? A szüleim hol élnek? Miért élnek külföldön? Én miért nem élek külföldön? Hogy hogy egyedül élek? Mióta élek egyedül? Barátaim vannak-e? Párom van-e? Mióta tart a kapcsolat? Miért nem élünk együtt? Hová valósi a párom? Hol dolgozik a párom? Mikor tervezünk összeköltözni? Hol költöznénk össze? Épp hogy a székletemről nem kérdezett.
+ még a sablon HR-es kerdesek, hogy szabály követő vagyok-e, csapatjátékos, önállóan dolgozni tudó,stressztürő képesség...stb stb. Ezzekel nincs is semmi baj, viszont a magánéleti kérdéseken kiborultam.
Ilyen kérdésekre én nem készültem, és ahogy tette fel a kérdéseit megrökönyödve néztem rá, itt már inkább felhúztam magam, és biztos látta a pillantásomból hogy szemmel verem de annyira zaklatott voltam h nem érdekelt már az egész. És nyilván nem válaszolgattam úgy ahogy azt elvárta volna. Hirtelen nem is tudtam mit válaszoljak, de igyekeztem röviden minnél kevesebb érdemi infóval lerendezni ezeket a kérdeseket.
Az ügyvezető faszi jó arcnak tűnt. Amikor beszélt a munkakörről akkor én ugye figyeltem rá, bólogattam, helyeseltem. De közben meg éreztem hogy a HR feltűnően méreget, leste a ruhám, arcom, táskám, testtartásom.
Iszonyat kínos és feszélyező volt az egész. Ráadásul az eladó térben zajlott az interjú. Úgy képzeljétek el, hogy én tök idegesen küzdök, tőlem 2 méterre meg x ember sorba állt az ügyetintézni és nyilván bámészkodtak. Most megszégyenülve és mérgesnek érzem magam.
Egyébként semmi extra ez az állás. Eladói pozíció, érettségi követelménnyel egy telekommunikációs cégnél. Nettó 900 Ft órabérért. Tehát még csak nem is egy hű de komoly pozíció ami indokolná az életemben történő kutakodást.
Ezt most jól esett kiírnom magamból, de azért érdekelne a véleményetek ezzel kapcsolatban.
válasza:Valószínűleg a saját fusztrációjat akarta rajtad levezetni
vagy csak nem akart egy hülyét a céghez, aki jegyzetből válaszolgat.
válasza:Eléggé egyébként. Jegyzetet vihetsz, de abból nem fel olvasni kellene, hanem jegyzetelni rá.
Sajnos, az ilyesmi történések miatt van rossz társadalmi megítélése a HR szakmának, viszont egyébként, pedig a szervezeti működés szempontjából az egyik legfontosabb.
Ez van amikor kontár 22 éves, gyengén képzett, fiatalokat, valami gyorstalpalón kiképzik a multik (alapvetően csak adminisztrálnak, meg az alacsonyabb poziknál csinàlnak egy béna interjút, ezt amúgy Hr-nek se nagyon lehetne nevezni normàl esetben).
válasza:Ha vázlattal készülsz, az furcsa. Talán gáz is, én nem vagyok HR-es, csak munkavállaló, így nem ítélkezem. A racionalitásom annyit engedne meg, hogy egy papírra felírod az adott állással kapcsolatos kérdéseid címszavakban (!), amit akkor veszel elő, ha az interjúztatók mondják hogy van-e kérdésed. Ekkor nem gáz előkapni a papírt, gyorsan átfutni, hogy ha kimaradt valami akkor kérdezz. De már az interjú elején kitenni az asztalra egy jegyzetet, felettébb érdekes. :)
Persze ez nem indokolja az általad vázolt szituációban létrejött bunkóságot.
Örülök hogy a válaszaink hatására helyrebillentek a gondolataid. :)
válasza:
válasza: válasza: válasza:Szerintem nem ér meg egy választ nekik. Majd ha fel akarnak venni, akkor jelezheted, hogy köszönöd szépen, de az interjún tapasztalt bánásmód és kérdések miatt nem éreznéd jól magadat ilyen munkahelyi környezetben, így nem élnél a lehetőséggel. :)
Hidd el, ez sokkal nagyobb pofon nekik, ha már "kiválasztanak" és akkor közlöd, hogy ez van.
A magánéleti kérdéseknél nyugodtan fel lehet vonni a szemöldököt és el lehet mondani, hogy ne haragudjon, de nem tudod milyen kapcsolatban áll a magánéleted az álláslehetőséggel, így nem gondolod, hogy ezekre a kérdésekre válaszolnod kellene. Gondolom normál HR-es ilyenkor észhez tér, hogy bőven olyanokat kérdez, amiket meg sem kérdezhetne egy interjú kereteiben. Ha nem, akkor pedig nincs miért rosszul érezni magad.
Szerintem egy ember érzi az interjú után, hogy ott van-e a helye vagy sem. Az interjú két oldalú dolog. Ahogy ők eldönthetik, hogy kellesz-e nekik, te is eldöntheted, hogy kellenek-e ők neked. Sz*r érzéssel jöttél el, ez bőven kimeríti azt a fogalmat, hogy NEM, nem kell ez neked. Kár bánkódni rajta. Főleg önbizalmi kérdést csinálnod egy idióta, munkajogot nem ismerő b**atlan hr-es p*csa miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!