Van értelme az egyetemnek?

"Egy csomó szakkal egyszerűen nem lehet mit kezdeni."

Ha te nem tudnál vele mit kezdeni, ne is kezdd el az ilyen szakokat.

"Egy pedagógus vagy egy gyógytornász is keres 140 nettót."

Viszont aki pedagógus vagy gyógytornász akar lenni, annak muszáj lesz elvégeznie a megfelelő szakot, másképp nem fog kapni pedagógus vagy gyógytornász végzettséget. Az ő esetükben máris van értelme ezeket a szakokat elvégezni, ők tudnak vele mit kezdeni.

"Akkor már sokkal jobban jár az ember, ha kitanul egy jó szakmát és abból tisztességesen meg fog élni. Én is ezen gondolkodok, elmegyek diploma után szakmát tanulni, mert egy szaki annyit kérhet el manapság amennyit akar. Talán nincs igazam?"

Ha az a cél, hogy sokat keress, akkor teljesen igazad van. Nincs is baj ezzel a szemponttal - de azért más szempontok is vannak. "Tisztességesen" megélni elég sokféle anyagi színvonalon lehetséges - meg aztán nem is feltétlenül annak a valakinek kell megteremtenie a (szerinted is) tisztességes anyagi színvonalat, aki az adott szakra jár, hiszen lehet, hogy gazdag családba született, lehet, hogy a férje/felesége nagyon is jól keres, stb., így ő tulajdonképpen megengedheti magának, hogy a hobbiját tanulja ki egyetemi szinten akkor is, ha azzal sose fog jól keresni.

"Érdemes 5 évig jogi egyetemre járni...? Vagy kitanulsz egy hiányszakmát és megkereshetsz félmilliót."

Ha szívesen kitanulod, és aztán szívesen is dolgozol benne, akkor tényleg nem érdemes 5 évig jogi egyetemre járni (bár konkrétan a jogi még a hiányszakma űzése közben is jól jöhet).

“ lehet, hogy gazdag családba született, lehet, hogy a férje/felesége nagyon is jól keres, stb., így ő tulajdonképpen megengedheti magának, hogy a hobbiját tanulja ki egyetemi szinten akkor is, ha azzal sose fog jól keresni.”

Ja, keresek valakit aki eltart. Ez aztán az opció! Ezt most komolyan gondoltad? Te is valami aranyásó lehetsz aki a gazdag palikra hajt..

Férfiaknál ez másképp működik, én nem akarom hogy a barátnőm tartson el.

Mert ezek a diplomás fizetések arra sem elegek, hogy az albérletet kifizessem. Én nagyon megbàntam, hogy egyetemre jöttem, amint lediplomázok megyek szakmát tanulni.

"Én nagyon megbàntam, hogy egyetemre jöttem, amint lediplomázok megyek szakmát tanulni."

Akkor te se a megfelelő szakra mentél.

Egyébként ismerek tanár-ápoló házaspárt, akik öt gyereket nevelnek/-tek, tanár-háziorvos házaspárt, akik felneveltek három gyereket, tanár-tanár házaspárt, akik hat gyereket felneveltek, stb. Nyilván nem élnek annyira nagy lábon, mint ahogy egyesek elképzelik, hogy kéne, de azért nem is a küszöböt rágják. Ésszel be lehet osztani a kevesebbet is.

https://www.youtube.com/watch?v=ZnRlBhCSGRU&fbclid=IwAR0Mk-A..

:)

Szerintem időpocsékolás. Van diplomám. A bárátaim között is vannak diplomások akik mást tanultak mint én, de ugyanaz a véleményük.

A diploma önmagában kevés, csak ismerősi/haveri alapon lehet elhelyezkedni. De úgy is nehezen, mert inkább vesznek fel egy 70 évest mint egy pályakezdőt..

Főleg vidéken.

#25 Növessz inkább szakmunkás bajuszt!

https://www.youtube.com/watch?v=c6nF4KWFtOA

#27

Egyetemista vagyok, nyugi 😂😂😂 Ez az ember hasonló mém az egyetemisták körében, mint életképtelen Anna.

#25

Ha én pedagógus vagy gyógytornász lennék, kiváltanék egy katás vállalkozóit, és a főállásom mellett (vagy helyett, ha már van annyi kliens) adnék magánórát, járnék házhoz fejleszteni. Óránként több ezer forint az ilyesmi. Problémamegoldás :)

Amúgy én pl. egy olyan szakot végeztem, ami mindenki szerint minek, mert Dunát lehet rekeszteni az ilyen végzettségűekkel (kommunikáció). Ennek a minek büfészaknak köszönhetően tartok most ott, hogy saját vállalkozásban, napi kb. 4 órás munkaidőben havi 400-500 között keresek otthonról, a saját beosztásom szerint, család mellett. Alulról kezdtem, hátszél nélkül, évekig szar fizetéssel. Sok mindennel lehet többet kezdeni az alapnál, csak egy kis leleményesség kell hozzá.

By the way, szépen hangzik, hogy ne azt nézd, hogy mi mennyit fizet, hanem azt tanuld, amit szeretsz. De amikor ezzel kilép az ember az életbe, és pofáncsapja a valóság, hogy 130-150 ezer forint mennyire nem elég semmire, akkor nem fogja boldogítani egy idő után, hogy juj de jó, azt csinálom, amit szeretek. Mert az életben meg képtelen haladni előre, egy kilátástalan mókuskerékbe kerül. Ezért nem dolgozom az egészségügyben, pedig van olyan végzettségem is, és imádtam. De a másik szakterületem az, amivel tudok viszonylag kevés munkával sokat keresni.