Miért van ennyire a tapasztalat minden más előtt?
Van egy haverom, aki 7 éve elvégzett egy természettudományos PhD-t summa cum laude. De utána úgy döntött, hogy inkább pénzt szeretne keresni, és elment programozóként dolgozni (Python fejlesztő). Sajnos belekerült egy nyugdíjas állásba, ahol a végére max heti pár óra tényleges munkája, ha volt. De mivel kicsit Asperger-szindrómás is, neki ez kényelmes volt. Amúgy lelkes, kreatív és nagy munkabírású, ha arról van szó. De magától nem mozdult meg, mert neki ez egy stressz, állást keresni, interjúkra járni. Fél éve viszont csődbe ment a cég, ahol dolgozott. És azóta mindenhol elutasítják, hogy nincs mit felmutatnia, nincs tapasztalata. De Istenem! Ha lehetőséget hagynának neki, belejönne bármibe. (Én is természettudományi végzettségű vagyok, és jól ismerem, szóval meg tudom ítélni.)
Nem szomorítani el annyira a dolog, ha nem látnám, hogy nála sokkal butább egyének meg szárnyalnak, ő meg szenved. Így viszont sírni támad kedvem...
FRISSÍTÉS: Azóta kapott munkát Python fejlesztőként. Nem volt könnyű menet.
#38: "Mi azt toltuk, hogy a külföldi konferenciákon begyűjtöttünk vagy 100 névjegykártyát, meg állásajánlatot is, mert jártuk az expot is meg a több száz kiállító cég standjait."
Nekem jóval enyhébb formája van az Aspergernek, mint neki (ha van egyáltalán), de ez még nekem sem menne könnyen. :)
Egyszerűen képtelen vagyok arra, hogy így "toljam" magam. Meg nem is igazán megy ez a small talk dolog. Én ki szoktam szemelni 2-3 szimpatikus embert (vagy egyszerűen csak adódik, hogy mondjuk egymás mellett van a szobánk), és velük barátkozom össze.
válasza:#41, én ugyan úgy introvertált vagyok, sőt utálom a tömeget meg az embereket is.
Viszont pl egy nagy USA tudományos konferencián, ahol 1000 cég állít ki mindenféle műszert, ott lehetetlen nem érdeklődni. Ha az embert tényleg érdekli a szakmája, akkor végig fogja járni az expot, és összeszed pár névjegykártyát meg állásajánlatot... mert érdekli a csúcstech.
Plusz ugye konferenciákra mindig kell vinni tudományos posztert, vagy kisebb előadást, ahol általában mindig nagy az érdeklődés. Az nem small talk, hanem 4 órán keresztül megállás nélkül prezentálod a kutatásodat. Ezalatt gyakran megfordul 50-100 ember is akivel kontaktolhatsz.
Szóval még ha nagyon szótlan is vagy, egy ilyen konferenciát nem lehet máshogy csinálni :)
Aki meg úgy kutat, hogy egy poros szocreál laborban van évekig és soha egy eseményre se megy el, az fogadja el, hogy éhbérért fog tudományos munkatársként szívni 180 nettóért 40 évesen is. Mert még a leggagyibb intézet és egyetem is biztosít 1-2 évente egy nagyobb konferenciát... onnantól pedig el lehet kezdeni nagyban is gondolkozni.
Nem akarok nagyképű lenni, de pont nemrég kaptunk egy kollégámmal 3.3 millió nettós havi research fellow ajánlatot, mert megtetszett a munkánk egy külföldi professzornak.
Szóval van lehetőség a kutatásban, csak ki kell használni.
válasza:... mármint egy konferencia után. Erre valóak ezek a helyek.
Egyszerűen csak kiállítottunk mi is, meg volt egy prezentáció. Az esti bulikra meg "networkingre" már erőnk se volt, mert mi is inkább visszahúzódóbbak vagyunk. Hívtak privát buliba is 😃 de inkább otthon söröztünk.
Ehhez képest sok kutató extrém módban nyomja. Minden este parti, és ismerkedés mindenféle külföldi kollégával, meg senior kutatós álláskereső események. Van aki még állásinterjúkra is megy ilyenkor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!