Csak én vagyok olyan szerencsétlen, hogy még külföldön sem tudok elhelyezkedni?

4 hónapja végeztem az egyetemmel, sajnos csak szülői nyomásra fejeztem be, mivel már közben rájöttem, hogy utálom azt csinálni, amit tanulok. Közben több helyen is dolgoztam diákként, köztük külföldön is, de mióta onnan el kellett jönnöm leépítés miatt (amúgy magyar cég közvetített ki oda is), azóta nem találok semmit, bárhogy keresek. Amíg tanultam, úgy ahogy elvoltam az ösztöndíjakból, de már az a pénz is elfogyott. Már kerestem itthon is állást a szakmámban, próbáltak a szüleim is beprotezsálni, kerestem külföldön is munkát, mivel eléggé megkopott a némettudásom (egyébként felsőfokon tudtam, csak 1-2 éve nem használom aktívan), ezért próbálok valami alacsonyabb pozícióban elhelyezkedni, de semmi, mindenhonnan az elutasító leveleket kapom vagy még azt sem. Több mindenhez értek, bár a szakmámban nem szívesen dolgoznék, de ezt senkinek nem mondom el, úgy csinálok, mintha hű de motivált lennék, de még így sem kellek sehova. Már a gyorséttermi munkától a bolti eladóig meg az újsághordásig mindent megpróbáltam, de sehova sem vagyok jó. A szakmámban azért nem, mert kevesellik, hogy "csak" egy BSc diplomám van (gazdasági terület amúgy), és a nyelvtudásom is megkopott, az egyszerűbb munkákhoz pedig nincs papírom, a diákmunkás tapasztalat meg senkit nem érdekel. Már jelentkezni sem merek sehova, úgyis mindenhonnan elutasítanak, mint az utóbbi 4 hónapban mindenhonnan. Külföldön annyi mindent megpróbáltam, nulla sikerrel, míg a párom külföldön egybőltalált (2-3 éve) és olyan munkatársai vannak, akik még anyelvet sem beszélik, nekem meg semmi sem sikerül?! Ha őket felveszik, engem miért nem?!