Lejár a határozott idejű ingatlan bérleti szerződésem, és a bérbeadó a lejárat előtt még három héttel azt írta, hogy meghosszabbítjuk a szerződést, ám ma közölte, hogy költözzünk ki. Maradni szeretnénk. Mit tehetünk?

Túl sok forog kockán az esetedben ahhoz, hogy egy ilyen weboldalon biztos választ kapj, inkább ügyvédet kérdezz meg, mit lehet tenni ilyen esetben.

Azt tudom, hogy a határozott idejű szerződéseknél nincsen felmondási idő, hiszen lejár a szerződés. A munkahelyemen a legtöbb embert havi hosszabbítgatással foglalkoztatják, és simán, teljesen legálisan megcsinálják, hogy csak a hosszabbítás napján közlik, ha valaki nem kell tovább.

A te esetedben viszont megtörtént a hosszabbításra ráutaló magatartás, ha ezt bizonyítani tudod, esélyed lehet. De mondom, ebben jogász tud biztos választ adni.

A hosszabbításról van aláírt megállapodás? Vagy bármi, ami a hosszabbítási szándékra utal, és tudod bizonyítani? Akkor nyert ügyed van.

Szóbeli felmondás, ne vicceljen már.

A határozott időre kötött bérleti szerződés határozatlan idejűvé válik, ha a bérlő az ingatlant tovább használja, és 15 nappal a lejárta utánig a bérbeadó nem tiltakozik ez ellen.

De tényleg ügyvéd.

Lakásügyekkel foglalkozó ügyvédjelölt vagyok.

Amennyiben a bérleti szerződés lejár, akkor hátralék nélkül is kérhető a bíróságtól az ingatlan kiürítése, ugyanis onnantól kezdve ún. "jogcím nélküli használó" leszel, és a Ptk. értelmében, aki jogcím nélkül használja más dolgát - legyen az ingó vagy ingatlan - köteles azt visszabocsátani.

A bíróság ilyen esetben arra kötelez, hogy az ingatlant X időn belül (minimum 15 nap, de néha adnak olyan 30-45 napot, igen kivételes esetben 2-6 hónapot) ingóságaidtól és családtagjaidtól, valamint az általad befogadott más személyektől kiürítetten, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsásd vissza a tulajdonos részére.

Ha nem teszed meg, a végrehajtó (meghatározott cselekmény végrehajtása) végső soron kilakoltat titeket.

"A határozott időre kötött bérleti szerződés határozatlan idejűvé válik, ha a bérlő az ingatlant tovább használja, és 15 nappal a lejárta utánig a bérbeadó nem tiltakozik ez ellen."

Kedves "tényleg ügyvéd": a lakástörvény ezt NEM ISMERI!!!!!

Napi 4-5 kiürítéses tárgyalást csinálok, azoknak kb. a 40%-a határozott idejű szerződésből adódik.

Azt hiszem, de, tudom, hogy mit beszélek!!!

A Ptk. is csak a dologbérletre ismeri ezt a jogintézményt. (És ez a régire és az újra is igaz. Egyébként vélhetően a kérdésben szereplő esetre még a régi Ptk. irányadó, mivel ugye a hatályba léptető törvény értelmében a szerződés megkötéskori idején irányadó szabályokat kell alkalmazni a jogviszonyra vonatkozóan.)

Egyébként felhívnám a figyelmedet arra, hogy a Lakástörvény lex specialis-viszonyban van a Ptk-hoz képest ezekre az esetekre. Remélem, hogy ez mond neked valamit. A "sima" ingatlanbérletre vonatkozik csak a Ptk. (tehát, ami nem lakás és nem helyiség), illetőleg a Lakástörvényben eltérően nem szabályozott esetekre (pl. az új szabályozás óta a magatartásbeli problémákra alapozott felmondásra - korábban ez is benne volt a Lakástörvényben, csak az új Ptk. óta került ki.)

Kis segítség: (A régi Ptk-ból indulok ki, mert feltételezem, hogy a szerződés még idén március előtti)

Ptk.:

"2. A lakásbérlet. A lakásbérlet létrejötte

Megszűnő sor a következő idõállapotbanPtk. 434. § 445 (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.

Megszűnő sor a következő idõállapotban(2) 446 A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza.

Megszűnő sor a következő idõállapotban(3) 447 A lakásbérlet szabályait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.

Megszűnő sor a következő idõállapotban(4) 448 Jogszabály - a (2) bekezdésben említett törvény keretei között - a lakásbérlet létrejöttének, megszűnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is megállapíthatja."

Lakástörvény:

"23. § (1) 18 A szerződés az alábbi esetekben szűnik meg:

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg."

Kedves ügyvédjelölt!

Sürgősen válassz másik pályát, ha egy ilyen mondatból nem jöttél rá, hogy ez nem egy "egyszerű" lakásbérlet!

"A házban szállásadást folytatunk, teltházas a következő hónapunk is..... "

És mégis, mióta számít az, hogy milyen tevékenységet folytatnak ott??

Az számít, milyen ingatlanról van szó!!!!

Egyébként pedig neked kellene sürgősen más pályát választani, ha még nem tűnt fel, hogy a Lakástörvény valójában lakás- és HELYISÉGBÉRLET-et szabályoz!!! És a helyiségbérletre a lakásbérletre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, egyes eltérésekkel. (A határozott időre vonatkozó szabályoktól nem tér el!)

Szánalmas, hogy ilyen "ügyvédek", mint te, praktizálhatnak. Ezért nézik már le ennyire ezt a szakmát! Nagyképű idióta, aki ragaszkodik a hülyeségéhez... Szánalmas tényleg.

Legalább kéthetente van olyan perem, ahol házmesteri lakásról van szó, és nem vonatkozik rá semmiféle különleges szabály, ugyanúgy kipenderítjük őket két másodperc alatt, mintha "sima" lakás lenne!