A társadalmi egyenlőség szükségszerűen káoszt szülne?

"Miért tanulna bárki tovább éveket úgy, hogy az idő alatt semmit se keres, a tanulás végén pedig ugyanannyit keres, mint aki végig dolgozta az 5 évet?"

Meg egy csomó dologhoz ingyen tudsz hozzáférni diákigazolvánnyal, ami piaci áron igen komoly pénzekbe kerül.

20, 21:

Ösztöndíj maximum értéke kb minimálbér fele, nem lehet belőle megélni. Ez is csak abban az esetben, ha kiemelkedő tanuló vagy az évfolyamon, azaz a diákok 5%-ka.

Diákigazolvány kedvezményről ne beszéljünk, mert élelmiszerre nincs kedvezmény, amire már csak az ösztöndíj sem elég.

Biztos lehetsz benne, hogy lényegesen kevesebben tanulnának tovább, ami miatt még nagyobb lenne a szakember hiány. Egyszerű munkákhoz állna a sor, mert mindenki azt akarja csinálni, nehezebb munkáknál még nem lenne jelentkező.

“18: azért a kapitalizmus szerintem a tökéletestől távol áll. A fő baj, hogy a gazdagok és szegények közötti különbségek folyamatosan nőnek és ez nem mehet örökké.”

Ez miért baj? Természetes szelekció. A sikeresebb egyedek és utódaik maradnak fenn. Ez maga a természet rendje. A természetet nem kell és nem is lehet megerőszakolni.

23:

A sikeres és a gazdag nem feltétlen egyenlő. És ez nem is az evolúcióról szól, mert az anyagi különbségek ellenére nem igaz, hogy a szegényeknek kevesebb gyereke születik, mint a gazdagoknak.

A másik meg az, hogy az, hogy gazdag leszel-e az ma már sokkal inkább azon múlik, hogy hova születsz és kevésbé a saját teljesítményeden.

“A sikeres és a gazdag nem feltétlen egyenlő.”

Túl nagy a két halmaz metszete ahhoz, hogy ne tekinthessük jelentéktelennek a metszeten kívülre eső részhalmazokat.

“És ez nem is az evolúcióról szól, mert az anyagi különbségek ellenére nem igaz, hogy a szegényeknek kevesebb gyereke születik, mint a gazdagoknak.”

Sajnos… az állatoknál működik valahogy hogy ha egy élőhely életre alkalmatlanná válik, nem nagyon szaporodnak. Az embereknél valahogy ez a fék nincs beépítve. Kétségek nélkül szülik a fészekaljakat a nyomorba, aztán tartják a markukat segélyért meg verik az asztalt kommunizmusért. Siralmas. De szerencsére már egy ponton túl annyira teleszülik a nyomort hogy képtelenek nem éhenhalni, ez az egyetlen gátja a patkányszerű szaporaságnak.

“A másik meg az, hogy az, hogy gazdag leszel-e az ma már sokkal inkább azon múlik, hogy hova születsz és kevésbé a saját teljesítményeden.”

Ez nem baj. Az ember igyekszik az utódjairól gondoskodni, átörökíteni a teljesítményének gyümölcseit a leszármazottaira. Ebben semmi kivetnivaló nincs. Vagy tán te ha vagyonos lennél, akkor életed végén elosztanád a feketeafrikai keltetők között, hogy még hússzor annyian éhezzenek, a saját gyereked meg küldenéd a szalagra dolgozni? Borzasztó visszás és álságos ez a színlelt szociális érzékenység, pontosan ezen akarnak élősködni azok akik szintén nem bánnák ha teljesítmény nélkül élvezhetnék azokat a javakat amikért te vagy a felmenőid megdolgoztak.

Ezen kívül a jelenünkben teljesedett ki a kapitalizmus, soha eddig a történelemben nem volt jobb lehetőség teljesítmény révén meggazdagodni, mint most.

Szóval emiatt azt gondolom, hogy akik húzzák a szájukat a kapitalizmusra és verik az asztalt a szocializmusért azok csak lusta szar semmirekellők, ingyenéletre ácsingózó élősdiek.

A hozzászólásodból süt, hogy sajnos empátiában nem bővelkedsz. Gyakorlatilag lesemmirekellőzöd azokat, akik mást gondolnak, mint te.

Aztán meg végletekben gondolkodsz: az, hogy valaki szerint nem jó a kapitalizmus, az nem jelenti azt, hogy az illető szocializmust akar.

Abszolút egyetértek azzal, hogy az emberek az elért teljesítményük alapján különböző módon részesüljenek a javakból. Aki keményen dolgozik az élhessen nagy házban, lehessen luxus autója, nyaralhasson a világ körül, korábban nyugdíjba vonulhasson. Ez eddig tök oké. Amivel nem értek egyet az a javak halmozása: egy embernek legyen 10 lakása, amivel lehúzza azokat, akik ezen halmozás nélkül nem jutnak saját lakáshoz stb.

A másik amivel nem értek egyet, ahogy már kifejtettem: hogy valaki egy fűszálat nem tesz keresztbe, de luxus életet él, csak mert a nagyapja megdolgozott ezért. Én inkább a javak teljesítményalapú újraosztását támogatnám. Igenis mindenki dolgozzon meg azért amilye van. És ugye az ilyen újraosztás után megszűnnének a nagy felhalmozott vagyonok, így az emberek többségének több jutna, mint ma.

Aztán talán még a sikeres és gazdag közti metszetre reagálnék: nyílván ez nagyban attól függ, hogy ki hogy defíniálja a sikerest. De szerintem rengeteg sikeres és nem gazdag ember van. Ők azok, akik olyan területen sikeresek, amelyek üzleti értelemben nem hoznak profitit: oktatás, művészetek, szociális terület. Pl szerintem igenis sikeres az a mentőápoló, aki egy nap 5 beteghez megy ki, stabilizàlja azok állapotát és juttatja el a kórházba, ezzel potenciálisan megmentve az életét. De gazdag ebből sosem lesz.

Nyílván, amit írok annak megvannak az előnyei/hátrányai. Ezekről kultúrált kereteken belül szívesen vitatkozom.

Egyáltalán nem értek egyet az erőszakos vagyonújraelosztással. Akinek a nagyapja megdolgozott a vagyonért, hogy az utódai szabadok lehessenek, az lehessen is szabad fűszál keresztbetétel nélkül is. A nagypapának, aki a vagyonért megdolgozott, ez volt ugyanis az akarata, a döntése a saját magántulajdonát illetően, amit tiszteletben kell tartani. Borzasztó kóros gondolkodás ez a gazdagok kifosztásáért való ácsingózás. A magántulajdonon alapszik a társadalmunk. Az emberiség kiemelkedése az állatvilágból a tudás és a javak generációkon átívelő felhalmozásából származik. Az erőszakos vagyonújraelosztás megfosztja az embereket a magántulajdonhoz való joguktól. Embertelenség. Az állatvilágba vezet vissza. Ki és milyen alapon dönti el (a piacnál igazságosabban) hogy ki kinek a milyen javait nyerheti el és miképp? Egy rémálom amit írsz…

Aki szeretne gazdag lenni az nyújtson olyan szolgáltatásokat, hozzon létre értéket a társadalom számára! Ne kifosztani akarja a nála jobbakat! Kinek mi köze hozzá hogy valakinek 10 lakása van? Honnan jön ez a duma, hogy lehúzza a másik embereket akiknek nem futja saját lakásra? Vajon miért nem futja nekik saját lakásra? Csak nem azért mert a jövedelmük alacsonyabb, mint a lakbér = versenyképtelenek = nincs igény a tudáshiányukra, szakértelemhiányukra, becses személyükre abban a városban? Ha valaki olyan tudással rendelkezik ami értéket teremt, ha tud leadni olyan teljesítményt, ami a gazdaságban hozzáadott értékkel bír, akkor mindig lesz akkora jövedelme, hogy meg tudja fizetni a lakbért/hiteltörlesztőt. A földön szűkösek az erőforrások és egyedül a magántulajdon és a kapitalizmus tudja meggátolni hogy elégtelenségig elaprózodjon a féktelenül szaporodó emberek között.

Sikeresség: igen, általánosságban sikeresnek mondhatjuk azt, akinek van valami célja, és eléri azt. Sikeres vagyok, ha be akarom kötni a cipőfűzőm és összejön…

Én a sikerességet arra értettem, hogy az egyes egyedek közül ki az, aki jobban alkalmazkodik a környezetéhez, jobban boldogul egy adott ökoszisztémában, vagy társadalomban. Evolúciós szempontból ezek az egyedek szükséges hogy fennmaradjanak és örökítsenek gént - és emberek esetében már inkább a társadalmi közegben sokkal fontosabb vagyont, tulajdont. Ettől lesz az emberi faj egyre nemesebb, így tud fejlődni, ez menti meg a pusztulástól egy állandóan változó környezetben. Lehet ezzel nem egyetérteni, meg empátia-nélkülinek titulálni, de attól még így működik a természet, ennek részeként az emberi természet.

Igazából azt gondolom, hogy az alapvető értékrendünk teljesen eltér, ezért látjuk ezt is máshogy.

Szerinted egy ember értékét a vagyona határozza meg.

Szerintem meg nagyon nem.

Így azt érzem, hogy nem igazán érted meg, amit mondok.

Az érveidet meghallgattam, elfogadom, hogy így látod, azt is megértem, hogy miért látod így, ettől még nem értek egyet.