A társadalmi egyenlőség szükségszerűen káoszt szülne?
Ha létrehoznának egy olyan társadalmat, amiben mindenki egyenlő, mindenkinek ugyanannyi java van, stb. az szükségszerűen káoszhoz vezetne?
Mondjuk mindenki dolgozna, és mindegy hogy mit dolgozik, bármit megkaphatna. Ekkor szerintem mindenki a minőségi terméket, legtartósabb legjobb tévét, legtartósabb autót, legjobb órát, stb választaná. Ezekre megnőne a kereslet, viszont a "két hónapig hordod" gagyi ruhákra stb. megszünne. Az ezeket gyártó emberek csak kis százaléka mehetne a "minőségibb" termékeket gyártani (legalábbis szerintem nem kellene annyival több ember ahány gagyit gyártó hely megszűnne), így nagyon sokan középtávon földönfutókká válnának, káosz és elégedetlenség alakulna ki. Valóban így lenne? Tehát a "csóróság szükségszerű" a világon?
válasza: válasza:Miért tanulna bárki tovább éveket úgy, hogy az idő alatt semmit se keres, a tanulás végén pedig ugyanannyit keres, mint aki végig dolgozta az 5 évet?
Miért lenne valaki motivált, ha bármennyi energiát fektet a munkába, ugyanannyi fizetés kap, mint aki fele annyit se termel?
Vállalnál túlórát, hogyha semmivel se fizet többet?
válasza:Volt erre irányuló kísérlet több országban is, sikertelenül.
Ezek erőltetett társadalommérnökösködések amik halálra vannak ítélve.
A kapitalizmus ezzel szemben organikusan, magától működik, az emberi természet vezérli. Ennél fogva kár ennél jobban működő gazdasági rendszereken elmélkedni.
válasza:Hiába próbálod máshogy megfogalmazni,amit leírtál az bizony a kommunizmus.
Ami emberek millióinak halálához vezetett, mivel ilyen rendszert csak diktatorikusan lehet erőltetni. Ugyanis normális, szorgalmas ember nem akar olyan rendszerben élni ahol ugyanúgy él mint a lusták.
14: Nem feltétlenül. Viszont a mostani rendszer sem jó irány. Csinálhatnának "harmadikat" a kapitalizmus és a kommunizmus helyett.
Bár igazából az emberi kapzsiság kódolja a bukást a rendszerbe. A gazdasági válság is azért van, mert hirtelen minden befektető "kirántja" a teljes befektetését ha 2 forint nyereség helyett 1 forintot bukna. (sarkítva). Ha pedig a teljes tőkét kiveszed valami alól, akkor bedől. És ez ellen nem igazán tudnak tenni soha.
válasza:De, feltétlenül. Mivel amit leírtál az a kommunizmus definíciója.
Létezik harmadik út, pl. a német szociális piacgazdaság, ami jól működött de egy sor előfeltétellel, bizonyos időben és térben. Ez most éli végóráját.
válasza: válasza: válasza:18: azért a kapitalizmus szerintem a tökéletestől távol áll. A fő baj, hogy a gazdagok és szegények közötti különbségek folyamatosan nőnek és ez nem mehet örökké.
A képlet egyszerű: akinek nagy vagyona van, annak ez minden további nélkül kamatozik, még nagyobb lesz. Lényegében ha az illető nem bánik totál rosszul a (sokszor örökölt) vagyonnal, akkor az csak nagy mértékben gyarapodni fog.
Ezzel párhuzamban lesz a szegényeknek egyre nehezebb a megélhetése. Már most is megfigyelhető, hogy, aki nem örököl (vagy kap anyagi támogatást a családjától), annak egyre kevesebb esélye van arra, hogy normális, hosszù távú lakhatást találjon.
És ezek a különbségek egyszerűen csak nőnek (a szegény gyereke szintén szegény lesz, a gazdagé meg még gazdagabb anélkül, hogy különösebben törné magát).
válasza:"Miért tanulna bárki tovább éveket úgy, hogy az idő alatt semmit se keres, a tanulás végén pedig ugyanannyit keres, mint aki végig dolgozta az 5 évet?"
Élvezetből? Tudásszomjból? Információéhségből?
A közösség és az élmények miatt?
Szellemi presztízsvágyból?
A szocializmusban így volt, ahogy leírod.
Egyébként van egy kicsike ösztöndíj is.
Itt valaki írta, anyukájával ketten éltek az ösztöndíjából.
Ehhez nagyon jó tanulónak kell lenni, de létezik ez is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!