Szerintetek van esély, hogy a devizahitelesek nyerjenek és visszakapják a pénzüket?

Már elértük azt a szintet, hogy tudnánk lakást venni. Csak nem veszünk. Miért költsük el a pénzt, és mondjunk le a kamatról? Hiszen kitermeli a lakás bérleti díját. Még egy-két év, és az összes többi költségünket is fedezni fogja. Inkább hozzáteszünk a megtakarításhoz, hogy még többet kamatozzon.

Gondolkodásmódot kell váltani, nem ragaszkodni valamihez, ami igazából nem is a tiéd, mert a bank pillanatok alatt elviszi, ha nem tudod fizetni a törlesztőt. A bank nem szívat senkit. A hitel az üzlet. A kamat a haszon. Azé, aki kapja. Nálatok a bank kapja, nálunk meg mi.

Én csak azért hozam fel az árfolyamgátat meg a többit, mert a tévéből úgy hallottam, hogy ezek segítenek. És azóta sem látom a parlament előtt tüntető sok tízezer devizahitelest, akiket a kormány becsapott. Ezek szerint nincsenek ilyenek?

Egyébként meg itt egy új lehetőség. Persze szerintem átverés, bár ne legyen igazam:

[link]

Friss, ropogós hír, így ajánljátok a fren-t:

[link]

"Folytatva a múltkori írást a hitelekről, most néhány, a devizahitelekkel kapcsolatos téveszmét szeretnék eloszlatni.

“Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint”

Ez az egyik leggyakrabban hallható panasz a devizahitelesektől, csak éppen van benne egy hatalmas csúsztatás.

A svájci frank áremelkedése sajnálatosan megdrágította a havi törlesztőrészlet nagyságát, ahogy a bankok által bevezetett kamatemelés is. Azonban messze nem ilyen mértékben.

Az átlagos adós 155 forintos svájci frank árfolyamon vette fel a hitelét, ebből a szempontból legrosszabb időpontban, 2008. júliusában 142 forint volt egy frank. A jelenlegi ára 237 forint a svájci franknak, ez átlagosan 53%-os emelkedés.

A bankok által elkövetett mintegy 2%-os kamatemelés szintén megdobta a havi fizetnivalót, méghozzá mintegy 16,7%-kal.

Azonban ezzel a kettő értékkel megszorozva a kezdeti 40 ezer forintot, még mindig csak 71.451 Ft-nál járnánk.

Mi akkor az a 138 ezer forint?

A megoldás egyszerű: a hitelfeltételek tökéletes meg nem értéséből eredő változás.

A válság előtt és kezdetekor lakáshitelekkel foglalkoztam. Akkoriban boldog-boldogtalan hitelt akart felvenni, olyanok is, akiknek erre semmi kerete nem volt.

Ezek az emberek a legalacsonyabb havi törlesztőt keresték. Ezért olyan bankokhoz mentek, ahol az induló(!!!!) részlet meghökkentően alacsony volt. Nem értették és nem is érdekelte őket, hogyan lehet az, hogy ugyanaz a hitel az egyik bankban havi 40 ezer, a másikban havi 82 ezer forint. Ők egyszerűen azt kérték, ahol az induló részlet a legalacsonyabb.

Pedig a magyarázat egyszerű. Sok bank kínált az első fél évben nagyon kedvezményes, akciós kamatot és a tőketörlesztéstől is esetleg eltekintett. Ezen túl kombinálták a hitelt egy lakástakarékkal, ahová még az elmaradt tőketartozás összegét sem kellett megfizetni, így négy éven át nem hogy csökkent volna a tőketartozás, hanem egyenesen nőtt évről-évre.

Az első félév akciós időszakában a kedvezményes kamat és a tőketörlesztés halasztása miatt lett 40 ezer a havi törlesztő. Aztán bejött a valódi kamat, így már lett 70 ezer a havi törlesztő fél év múlva, végül lejárt a lakástakarék és az elmaradt tőketartozás miatt újra nagyot ugrott a havi kötelezettség.

Mindennek semmi köze nem volt a svájci frank árfolyamához, az csak felerősítette ezt a folyamatot.

A változás így is tetemes, ami a svájci frank árfolyama és a kamatemelés miatt érte az embereket, de a rossz termékválasztást, vagy az akciós kamat meg nem értését már nem kell az árfolyam-változásra fogni. A hitelszerződés aláírása előtt a közjegyzők pontról-pontra felolvasták a szerződést, így mindenkinek tudnia kellett mit is ír alá. Más kérdés, hogy nem mindenkit érdekelt.

“Az egész devizahitel egy átverés, a bankok nem is vettek semmiféle devizát. Forintot kaptam és azt is fizetek, mi közöm a svájci frankhoz.”

Rossz hírem van: a devizaalapú hitel deviza alapú. Amikor tombolt a svájci frankos láz, akkor a forint alapkamata átlag 8% körül volt. Ha a bank ehhez tette hozzá a saját 3%-os marzsát (hasznát), akkor jóval 10% felett volt a hitel kamata, amit senki nem akart kifizetni.

Mivel a banknak mindegy, hogy a magyar megtakarítók pénzét helyezi ki hitelre 8+3%-os áron, vagy a svájci kisnyugdíjasok pénzét 3+3%-os áron, ezért mindkettőt kínálta. Mivel egy 20 éves, 10 milliós hitel havi törlesztője 6%-on 71.643 Ft, ugyanez 11%-on 103.218 Ft, szinte mindenki az előbbit választotta, bár minden bankban elérhető volt a forint hitel is. (Aki azért nem kapott forinthitelt, mert a jövedelme azt nem tette lehetővé, az biztos, hogy túlvállalta magát, hiszen méh minimálbérre is adtak 10 milliós hitelt a bankok.)

Csakhogy az olcsó hitelnek ott volt a kockázata, az árfolyam változása. Ami mellesleg 2008 júliusáig csökkent, akkoriban senkit nem hallottam panaszkodni, hogy miért kell egyre kevesebbet fizetni havonta.

Egy 2006 júliusában felvett svájci frankos hitel után 2008 júliusában 20%-kal kevesebbet kellett havonta fizetni. Akkoriban mindenki dicsérte magát, milyen okos volt, hogy svájci frankban (meg japán jenben) vette fel a hitelt.

A gond az, hogy a svájci kisnyugdíjasnak svájci frankban kell visszaadni a betétjét, akkor is, amikor ezen nyerünk 20%-ot, meg akkor is, amikor bukunk 50%-ot. (A magyar bankok természetesen nem közvetlenül a svájci kisnyugdíjastól gyűjtöttek betétet, de a technikai megoldás most lényegtelen.)

Ha még mindig kételkedsz, akkor gondold végig, miért tudta odaadni a bank a hitelt 6%-on, amikor a forint kamata az ő haszna nélkül is 8% felett volt.

(Az már csak tényleg zárójelben említem meg, hogy a mai napig jobban jártak a svájci frankban eladósodottak, mint a (nem kamattámogatott) forinthitelesek, mindeddig kevesebbet fizettek a svájci frank árfolyam-emelkedése ellenére is. Ez csak a 2008 nyarán eladósodottakra nem igaz.)

“A bank semmit nem bukott az árfolyam-emelkedésen, mert lefedezte a svájci frankot.”

Mert az már csak így működik. Lefedezni egy devizát határidős eladással, vagy vétellel lehet, vagy opció vásárlásával. Az egyik esetben az árfolyam-csökkenés okozott volna buktát, a másik esetben az opciónak nagyon komoly költsége van. Az már tényleg mellékes, hogy ilyen fedezeti ügyleteket nagyon ritkán kötnek fél évnél hosszabb időre és mindig kell valaki a másik oldalra, aki pont ellentétesen várakozik az árfolyamokat illetően.

Röviden összefoglalva: ez egy butaság, ez nem így működik.

Nem akarom a devizahitel miatt gondba került emberek problémáját kicsinyíteni, de ezt a pár téveszmét szerettem volna helyre tenni."

Innen: [link]

De ha jövő hónapban már betudsz fizetni 2 milliót akkor miért vettél fel hitelt és miért nem vártál még pár évet?

Nem kötözködés de tényleg érdekel.