Semmilyen vallást nem gyakorlók! Megtartjátok évente a nagyböjtöt és az adventet?

Kedves kérdező!

Feltettél egy kérdést, mi válaszoltunk rá, de nem tudod elfogadni azt, hogy vannak olyanok, akiknek más a véleményük. Nem rosszabb, nem jobb, csak más.

Vallást nem gyakorlókra kérdeztél rá.

Ez közel-távol sem azonos az ateistával.

#20.

"De miért? "

Leírtam miért. Én jobban érzem magam így.

"Sok ember nem tartja és mégsem esik szét."

Gratulálok nekik, de ez nem változtat az én indítékaimon. Másrészt, ez csak egy eleme, vagy megfogalmazása annak, amiről írtam.

Ha meg nem vagy vallásos, akkor mi biztat erre? Miért mondasz le ezekről a dolgokról?

A megtartóztaás tanítását én nem kötöm valláshoz. Megtapasztaltam és beláttam ősi szakrális tanítások igazságát. És ez jó nekem.

"Miért tartod meg, ha nem hiszel vallásokban? "

Vallásokban nem hinni szoktak, hanem követni azok előírásait, rendszerét. Ezek célja a leki fejlődés, még ha sok "vallásgyakorló" vagy magát vallásosnak valló erre nem igazán fektet hangsúly tudatosan. A vallásnak egyébként pont az a lényege, hogy konrét magatartást és gondolkodásmódot ír elő, ami elvileg egyezik a fejlett lelkiséggel automatikusan adódóval.

"Miért lenne fontos, ha nem követsz vallást és nem vagy hívő?"

Nem mondtam, hogy nem vagyk hívő. Hinni lehet dolgokban vallás követése nélkül is.

Az előző folytatása ide kapcsolódik:

A vallások általános előírásai mivel általánosak, egy ponton túl nem elegendőek a személyes lelki fejlődéshez.

Én úgy látom, hogy a vallási előírások fordított építkezést jelentenek. (első sorban most a Római Katolikus vallásra gondolok). Meg mondja miként kell viselkedned és gondolkodnod. Aztán ha érdekel a dolog, van esélyed megérteni, hogy valójában az miért jó neked és mindenkinek, és miért helyes a világ rendje szerint.

Vannak más utak, ahol a gyakorlás más formái mozdítanak elő olyan tudati változásokat, amelyekben az ember magától ismeri fel, és természetesnek veszi a szóban forgó magatartás és gondolkodási formákat mint egyetlen értelmes életvitel.

A lelki gyakorlatokban nagyon sok közös, azonos rész van a világ minden vallásában. Ezek a tanítások vallás követése nélkül is elfogadhatók.

Mindenre igaz, hogy fejlődni gyakorlással lehet. A böjt lelki gyakorlat.

"Ateista nem képes a böjtre."

MInt írta 43-as: a vallást nem gyakorló nem jelent ateistát.

Egyébként mi az alapja a kijelentésednek? Így döntöttél?

Vagy azért mert szerinted az ateistának nincs lelke? Vagy azért mert nem hisz benne, hogy lenne lelke? De a pszichológiában azért hihet nem?

A psziché eredetileg a lélek görögül. Nem kicsinyleném le az ateistákat azzal, hogy saját pszichológiai állapotuk befolyásolását csak külső szakemberrel tudják elképzelni. Azaz nem feltételn kell járni valakihez, hogy rendben legyen tudatilag, csak azért mert ateista.

"A lelkigyakorlat az ábrahámi és keleti vallások, illetve a zoroasztrianizmus eszköze."

A lelkigyakorlat csak kifejezés, amit te a felsorolt vallások szerint tudsz értelmezni (talán mert jártas vagy ezekben). Ettől fügetlenül, akinek van lelke, és ezt felismeri sok féle gyarkorlatot találhat, amivel fejlesztheti "azt". Azért az idézőjel, mert az én fogalmaim szerint a földi emberi lét gyarlóságai és szenvedései épp addól adódnak, hogy testünk, és annak fizikai visszhatásaival terhelt elménk, tudatunk nem áll megfelelő kapcsolatban "felsőbb lelkünkkel". Tehtá nem a leket fejlesztjük, mert az teljes és hibátlan, hanem a kapcsolatot felé, amit elvesztettünk (nagyrészt 6-7 éves korig a szocializálódás során - konkértan a jelen eu. társadalmainkhoz való illeszkedésben).

"A böjt eredeti értelmében több, mint egy ételről való lemondás.

Előbbit diétának hívják."

Egy ételről? Az biztos... bár az angolok a reggelit "böjt törésnek" hívják, mert az éjszaka kihagyott étkezést már böjtnek (fast) nevezik. :)

A határozatlan névelő szerencsétlen használatától eltekintve:

A böjt és a diéta közt a különbség, nem a fizikai cselekedet, hanem annak indítéka, és a hozzá kapcsolt tudati kép.

A diéta az étrend megváltoztatása a test működésének befolyásolására. Nem csupán a bevitt élelmiszer mibenléte, hanem az időzítés és még néhány tényező is jelentősen befolyásolja szervezetünk fiziológiai állapotát, folyamatait. Ezek pedig - különösen az emésztőrendszeren keresztül, amit ugye a vegetaív idegrendszer vezérel - visszahatnak az idegrendszerre, azaz tudatállapotunkra is, ami gyakorlatilag pszichésnek is nevezett viselkedésként észlelünk.

Nem véletlen használom, hol a lélek hol a psziché szót. Bár a szótár szerint ugyan azt jelentik, szakrális értelemben számomra a lélek más rendszerben létezik és hat, mint ahogy pszichológia világképe összeáll.

Egyébként a brahmacsárja, azaz az önmegtartóztatás szanszkrit szava sem cölibátust jelent, vagy csak nemi önmegtartóztatás, hanem általánosságban a vágyak feletti uralmat, ami szükséges a fejlődés iránti elhivatottsághoz: azaz rendíthetetlen tanítványi szemlélet és gyakorlat.

47-es

Úgy látom a problémád inkább szavak használatáról szól. Azaz a kérdésed inkább úgy hangzott volna jól, hogy: "Miért nevezik az ateisták is böjtnek a diétát?"

Ez kb olyan kérdés, hogy miért hívják a matek füzetet kockásnak, mikor valójában az négyzethálós.