Az baj, ha a gyermekemnek nem adtam semmit a ballagására?

11 ha kiszámolod, az a 35 év (kerekítettem), az is a 90-es évek.

Mindenki kapott valamit, és "zsákfalu", nem pedig budapest.

Off: Budapesten tényleg mindenki azt hiszi, hogy minden falu zsák is egyben?

90-es évek, megyei jogú város: az átlag nem kapott, csak egy kicsi burzsuj réteg. Ők aztán változatosan: arany-, ezüst ékszer; külföldi nyaralás. A többség szépen hazasétált a szüleivel a ballagás után, és ennyi volt. Egy szűkebb réteg pedig étterembe vitte az egész pereputtyot.

Én az vagyok, aki még a középiskolaira se kapott semmit. Nem telt rá, egyedül nevelt anyukám.

Nem azért, de nálunk falun 91-ben a szegény réteg is legalább egy bulit csinált ilyenkor, és kapott valamit a "gyerek" ha nem is aranygyűrűt vagy láncot. Sőt, még volt olyan, hogy búcsú, ott is kaptak valami apróságot, nem is kellett ballagni.

A közeli városban ismertem olyan pronyó nőt, aki a gyerekeinek kb. semmit sem vett az élelmiszeren kívül, meg kiporciózta a kakaót is, mert ő dolgozik és ezért neki jár a cigi meg a sör.

"Régen senkinek nem vettek semmit."

Pont, hogy régen vettek. Bár akkor még nem ballagott mindenki mindenhonnan (bölcsi, ovi, általános), hanem volt a gimnáziumi ballagás és az érettségi. Régen még presztizse volt a gimnáziumi érettséginek, ezért általában kaptak érte valami ajándékot.

Nem kell toronyórát aranylánccal, de azért egy általános iskolai ballagásra is illett volna valamit adni, vagy valami közös programra elmenni.

Nekem fura, nálunk mindenki kapott legalább virágcsokrot, valami kis plüst. Ha nem is vagytok eleresztve egy kisebb dolgot kaphatott volna.

Nem mondom, hogy ezzel tönkre tetted az életét, de simán lehet, hogy egy ideig lesz benne egy kis rossz érzés emiatt.