Ha a CO2 nehezebb a levegőnél, hogyan okozhat a magaslégkörben üvegházhatást?

"Az üvegháznak ha kinyitod a tetejét, nem marad benne meleg."

De nem nyitod ki.

Ez egy olyan üvegház, amiben az üvegtető hatása a teljes légtérben szétolszolva működik.

Tökmindegy, hol van magasságilag a széndioxid, globálisan mindenhol produkálja a hő benntartását.

Ha az űrbe a talajról eredő hő nem tud visszajutni, mert valamilyen magasságban visszadobja a CO2, szépen itt marad.

Feltűnt, hogy egy füstfelhő is árnyékol, pedig a koromszemcséi nem állnak össze egy folyamatos árnyékoló szénréteggé?

Látom "okos" pontozást kapott a 16-os válaszom. :)

"Ha instabil közegben van a CO2 akkor ő maga is instabil lesz. Tehát folyamatosan "nyitogatják a fóliasátor tetejét"."

- Nincs itt semmiféle nyitogatás a légkör alsó szintjén, mert nem fóliasátor. Nem is instabil olyan értelemben, hogy teljesen megváltozna valamitől, a CO2 tartalma az marad itt lent és néhol sűrűbb, néhol ritkább, de nem tűnik el sehova csak úgy. Egy helyileg változó de összességében stabil réteg.

"A légkör alsó néhány kilóméterében folyamatosak a légáramlások. Minden irányban. Ez a folyamatos keveredés nem kedvez egy CO2 réteg kialakulásának."

- A széltől eltűnni nem fog az a gáz ami nehezebb és talajszinten gyűlik fel, keveredik és az eloszlása így változik, de ott van a talajszinten mindenhol. Tehát nem csak a városokban van.

"Ha arra gondolsz, hogy de általában feldúsul a CO2 a levegőben, akkor megint rossz nyomon jársz, mert az aerosolok több nagyságrenddel nagyobb mennyiségben képesek feldúsulni a légkörben időszakosan, mégsem beszélünk ezek tartós hatásáról az üvegházhatás tekintetében."

- A különböző gázok különböző mértékben tudnak elnyelődni, vagy megmaradni és így feldúsulni is. És ez nem tippek alapján fog történni, hanem mérhető. Másképp oszlik el a CO2 és az aerosoloknál gondolom a spray-kre gondolsz. Azokban is többféle hajtógázt használnak, mindnek értelemszerűen a maga elnyelődési mértéke az meg is van, és senki se mondta, hogy eltűnik hopp a légkörből. Ha adatok szerint mondod, akkor jöhetnek a mérések, ha csak tipp volt, hogy az aerosolok nagyobb mértékben képesek feldúsulni a légkörben, azt szerintem így hagyhatjuk.

Kérdés honnan veszed, az aerosoloknak a CO2-höz viszonyított erősebb feldúsulását? És azt miért ne volna üvegházhatásuk? Benne vannak az emberi kibocsájtásban azok is.

"a talaj közelében feldúsuló CO2 nem tud üvegházhatást okozni, mert a réteg amit melegen tartana nagyon vékony, ráadásul ennek hőmegtartó képessége is gyenge az állandó keveredés miatt."

Még mindig nem érted.

A légkörben teljes egészében marad több hő. A talajról kiinduló hősugárzás nem jut ki az űrbe.

Ebben tök mindegy, hogy a CO" milyen széles rétegben szétszórva végzi el a hőbenntartó munkát.

A hőtávozásra egyetlen módszer marad, a meleg légrétegek felszállása a sztratoszférába és ott közvetlen hőleadás, a talajtól odáig keletkező hő sugárzással leadandó része itt marad.

Ebben az semmit sem számít, hogy a CO2 vékony réteg, ettől még nem engedi át felfelé a hősugárzást (infravörös sugárzás). A tükrön is vékony réteg van és az is visszatükrözi a látható fényt. Ugyanígy nem a réteg vastagsága az ami számít. Ezért van az infravörös tartományú csillagászat is, vagy az űrben, vagy magas hegységekben (ezért is).

A keveredés meg amennyi van az a légréteg alapvető vastagságán nem fog változtatni, mert kb. 2 km-ig van számottevő keveredés és az sem valami elképesztő mértékű. Mert ugye a szelek jellemzően vízszintes irányban mozognak, legalábbis a nagyobb légmozgások.

És azzal a némi keveredéssel is még a légkörben van a CO2 így a hatását is kifejti, mert miért ne "tenné". S ez a keveredés a mennyiségét nem csökkenti, csak hol itt, hol ott lesz több, de a mennyiség az marad. Valamint folyamatosan le is ülepszik a fajsúlya miatt az is ami kicsit feljebb kerül.

Összességében a CO2 marad alacsony magasságban és nem engedi át a hősugárzást.

A Napból főként látható fény az ami érkezik, de a Föld nem tükör, így elnyeli a látható fényt és hősugárzás lenne az aminek távoznia kell.

Ez egy tényező ami meghatározza a levegő felfelé áramlását. Másik az adott gázkeverék könnyűsége, vagy nehézsége.

A melegtől felfelé emelkedne adott mértékben, közben a súlya miatt lefelé süllyed adott mértékben.

Összegezve a két erőhatást, a napi felmelegedés mennyiségétől, még nem fog a magas légkörig emelkedni bármilyen gáz, mivel az csak adott és kisebb mértékben tud ilyen erőt kifejteni. Szóval felemelkedik ugyan, de csak az alacsony légköri 1-2 km-es keveredési magasságig. Összességében ez még a légkör alja. A légkör össz tömege a troposzférában van.

[link]

A troposzféra az 10, max 20 km-ig terjed, és önmagában is rétegződik.

[link]

Légkör hőmérsékleti görbe:

[link]

jav*

A légkör össz tömegének a java* a troposzférában van.