Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan okozhat a szén-dioxid...

Hogyan okozhat a szén-dioxid üvegházhatást, amikor jóval nehezebb a levegőnél és vízben (óceánok pl. ) nagyon jól oldódik?

Figyelt kérdés
Hasonló a helyzet a freonnal, ami nem károsíthatja az ózonréteget, mivel szintén nehezebb a levegőnél.
2015. febr. 20. 00:28
 1/6 anonim ***** válasza:

Ezen logika alapján akkor tengerszinten egy gramm oxigén sem maradhatna, hiszen jópár gáz van a levegőben, ami nehezebb az oxigénnél, így csak egy vastag CO2 réteg lehetne itt. (Meg klór és társai, amelyek mind nehezebbek a kétatomos oxigénnél).


A valóságban azonban a gázok keverednek egymással, folyamatos az áramlás, így nagyrészt egyenlő arányban keverednek. Ezenkívül a CO2 nem oldódik nagyon jól. Oldódik, de eléggé rosszul, csak nagy nyomáson oldódik nagyon jól (de úgy eléggé sok gáz). És a CO2-tőt nem mi kezdtük előállítani, tehát már ott van oldva a vízben, nem nyelődik el folyamatosan az az extra, amit mi a légkörbe juttatunk. Igazából most az a helyzet, hogy a több száz millió év alatt, a növények által összegyűjtött, majd föld alá került szenet eregetjük vissza alig száz-kétszáz év alatt a légkörbe. Ami amúgy a Földnek nem fog gondot okozni (volt idő, amikor jóval melegebb volt a bolygón, és jóval magasabb volt a CO2 szint) - a probléma csak az, hogy akkor nem voltak nagyon emberek, így se mi, se a jelenlegi élővilág nem az akkori életfeltételekhez van alkalmazkodva.

2015. febr. 20. 06:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
már miért oldódna jól? tán szénsavasak az óceánok?
2015. febr. 20. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
Most eszembe jutott pár dolog anno a környezetvédelem tárgyból. Az óceánok viszonylag nagy részét megkötik valamelyik gáznak, arra már nem emlékszem melyikek, de ennek következtében el is savasodnak, ami eléggé ártalmas a vízi bioszférának. A lényeg, hogy az aeroszolok a nagyobb tömeg miatt a légkör alsó részében helyezkednek el. Az első 2 kilométerben koncentrálódnak a leginkább. Innentől kezdve elég erősen tudják befolyásolni a fényterjedést, így előidézve az üvegház hatást is. No meg aki csillagászatban ismeretes, az tudja hogy a leskelődő fajták nem csak azért mennek a hegyekbe, hogy elkerüljék a fényszennyezést, hanem azért is, mert a sok szennyeződés az első pár kilométerben van jelen a légkörben. Ezt elkerülve jelentősen nőhet az észlelés minősége.
2015. febr. 20. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 sadam87 ***** válasza:

Az első válaszoló jól leírja a lényeget: a gázok elég jól keverednek, sűrűségtől többé-kevésbé függetlenül.


#3

"Az óceánok viszonylag nagy részét megkötik valamelyik gáznak, arra már nem emlékszem melyikek, de ennek következtében el is savasodnak..."

Ez a szén-dioxid lesz.

Az aeroszolok (legjobb tudomásom szerint) nem idéznek elő üvegházhatást, sőt, egy részük (pl. vulkáni hamu) inkább lehűlést idézhet elő.

A csillagászok elsősorban a légkör nagy részét (ezen belül főleg a vízpárát) akarják elkerülni.

2015. febr. 20. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Úgy emlékeztem én is, hogy széndioxid, de nem voltam biztos benne. Köszönöm a kiegészítést! Fényterjedés szempontjából sok minden aeroszolnak számít, a pára, felhő és minden egyéb, amik nem Rayleigh szórnak. Az üvegházhatásnak is ettől kell lennie. A sok aeroszol (az is ami hivatalosan nem az, de fényterjedés szempontjából az) miatt nagyon sokszor képesek szóródni a fotonok, emiatt gyakorlatilag egy időre "megköti" az energiát a légkör, ettől aztán felmelegedés következik be. Ezért rossz a sok aeroszol. Az abszorpciós koefficiensbe hoz egy új tagot, amivel az egész értéke nő, így a légkör optikai mélysége is nagyobb lesz, ergo jóval több energiát nyel el. A Vénusz is ilyen. 730 K körüli a felszíni hőmérséklete a nagyon erős üvegházhatás miatt. Borzasztó sűrű légköre van az alsó rétegekben és bár radiálisan kifele haladva csökken, így is jó nagy optikai mélységű légköre van. Az albedója 0.76, ha jól emlékszem. Kevés fény jut be, de ami bemegy az sokáig ott is marad. Ez szerintem van így persze, ha tévedek nyugodtan korrigálj. Ha nem ettől van szerinted, akkor mi az okozója?
2015. febr. 20. 16:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 sadam87 ***** válasza:

A vízpára (gáz halmazállapotú víz szobahőmérsékleten) nem számít aeroszolnak, hiszen ebben az esetben a víz különálló molekulák formájában vannak jelen a levegőben. A felhő (szerintem) tekinthető aeroszolnak.

A fő üvegházhatást okozó tényezők a vízgőz, a szén-dioxid, a metán és néhány egyéb gáz. Ezek nem (önmagában) a fény szórás miatt okoznak üvegházhatást, és nem is az elnyelt és kisugárzott foton energia különbsége miatt, hanem azért, mert a látható fény tartományában nem nyelik el a fényt, de az infravörös tartományban (legalábbis egy részében) igen. A Napból érkező fény ezért szabadon át tud jutni a légkörön, majd elnyelődnek a Föld, ami később infravörös sugárzás formájában sugározza ki az elnyelt energiát (legalábbis egy részét) ezt viszont az üvegházhatású gázok elnyelik (vagy visszaverik), és így megakadályozzák, hogy az energia elhagyja a Föld légkörét.

2015. febr. 20. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!