Ha sikerülne túlélnem a Föld magjának közepébe uralkodó viszonyokat, akkor ott hogy hatna rám a gravitáció?

#1: fizika minusz kettes, leulhetsz, fiam.

Kerdezo: a kozeppontban egesz pontosan 'sulytalan' lennel, hiszen a Fold tomege nem alattad, feletted, hanem minden iranyban ugyanannyira lenne. Ezert a gravitacio semerre (vagy inkabb 'mindenfele') huzna, ugyanakkora erovel, tehat nem mozdulnal sehova, hanem lebegnel.

Ezen képen azt is látod, hogyan alakul a gravitáció a Földhöz közelítve, és utána a felszín alatt a magig. Jobbról közelítve növekszik, a felszínen lesz a legnagyobb, a felszín alatt csökken, és a középpontban nulla lesz, ahogy előttem írták.

[link]

(Ez a homogén Földre igaz, de a valódi függvény is nagyon hasonló.)

#4

Azért van eltérés, hiszen a Föld nem homogén, emiatt a jelenlegi modellek szerint a felszín alatt kb. 3000 km-re (a külső mag és a köpeny határán) a legnagyobb a gravitáció ereje.

[link]

[link]

Ennyit ér a sületlen tudomány 2019-ben.

Egy pucér logikai kérdésre sincs jó válasz,érthetetlen.

Mínusz 0,5G tömegvonzás minden irányba a testeden.

Nincs súlytalanság állapot,a világűrben is csak elméletben van.

A további sületlen elméletek elkerülése végett az indoklásom a következő:

A föld tömegvonzása 1G minden irányból.

Értelem szerűen ez a mennyiség a tömegéből fakad.

A föld középpontjában minden irányban a fele azonosítható értelem szerűen a középponttól kifelé,eltekintve mindennemű egyéb hatástól(nyomás,hőfok,forgás...).

Pedig volt fizika általánosban asszem mindenkinek.

Ja,de ez nem volt.

Na ja, ezt akartam én is írni rá amit Tak válaszolt. Ha képzeletben egy alagutat fúrnának a Föld középpontjába és ott egy szobát csinálnának és tegyük fel normál légköri levegő lenne biztosítva.

A szabadesési mozgást tekintve az nem lenne, kb mint a súlytalanságnál, tehát nem lenne értelemszerűen leesés, szabadesés. Lenne viszont gravitáció, csak nem a megszokott, a Föld középpontja felé mutató irányban, hanem a Föld bolygótest irányába, ami mindenhonnan körülvesz, ha a Föld középpontjában tartózkodsz. Tehát mindenfelé ahogy a bolygó is körbevesz. Ez a széthúzó hatás a testre valószínűleg súlyos dekompresszióval járna és keszon betegséggel kellene számolni, illetve vagy annak egy speciális esetével, vagy egy ahhoz hasonlóval. Előre ki kellene számolni a leereszkedés sebességét és az akklimatizáló mélységeket és az ott tartózkodási időket.

Hozzávetőlegesen súlytalanság lenne, mivel nem keletkezik a szokásos szabadeséshez elegendő tömegvonzási hatás. Némi vonzerőt a Hold és a Nap fejtene ki és lassan ennek eredőjeként a szoba egyik pontjára vándorolnánk. Az ott tartózkodás kb a súlytalanság lebegésével érne fel, tehát lehetne ide-oda lebegni.

#8 (TappancsMancs)

"Ez a széthúzó hatás"

Nincs széthúzó hatás. A gravitáció a tested minden pontjára hat, mindegyikre ugyanúgy (egész pontosan minimális eltérés lehet a testünk kiterjedése miatt, de ez olyan kiterjedésű test gravitációja esetében, mint a Föld, elhanyagolható). Szóval ezt nem úgy kell elképzelni, mintha két kötelet kötnének a két karodra, és azt húznák két irányba. A Föld középpontjában a különböző irányokban ható erők (szinte teljesen) kiegyenlítik egymást, így az eredő erő nulla, súlytalanság van.

"testre valószínűleg súlyos dekompresszióval járna és keszon betegséggel kellene számolni"

Ezt kifejthetnéd, hogyan gondolod,hiszen a keszonbetegség (dekompresszió, a neve is mutatja) hirtelen nyomáscsökkenés esetén lép fel, márpedig te indultál ki abból a feltételezésből, hogy normál légköri nyomás van az adott ponton.

"Némi vonzerőt a Hold és a Nap fejtene ki és lassan ennek eredőjeként a szoba egyik pontjára vándorolnánk."

Az igaz, hogy ezek fejtenek ki vonzerőt, de ezt ugyanúgy megteszik a Földdel is. A Naphoz és a Holdhoz képest a Föld ugyanúgy szabadon esik, mint az elképzelt személyünk, és mivel ebben az esetben a Föld és személy tömegközéppontja ugyanott van, ugyanolyan gyorsulással fognak mozogni a két égitest fele.

Jó meglátás csak nincs benne a Roche-határ erőhatása, ami annyi, hogy nem stabil és feszültségmentes a gravitációs erőhatás a bolygó körüli bizonyos pályán belül, ahol szétszedi a dolgokat. Persze ilyen kísérlet még nem volt, de ezzel is kellene számolni ilyen alagútnál.

"Roche-határ

A Roche-határ, vagy Roche-sugár az a távolság egy bolygó centrumától, amelyen kívül keringhetnek körülötte holdak. A Roche-határon belül a bolygótól származó gravitációs árapályerő szétszedi, feldarabolja a holdat, és egy törmelékgyűrű alakul ki."

[link]