Miért keresik az antianyagot olyan lázasan?

Nem keresik. Bármikor elő tudják állítani. Először 1995-ben állítottak elő antianyagot a CERN-ben. Antirészecskék – pl. pozitron – meg különböző folyamatokban spontán is létrejön. Nem keresik, inkább vizsgálják a tulajdonságait, mert ugye az antianyag minden tulajdonságában megegyezik a normál anyaggal, csak a részecskék töltése ellentétes. Legalábbis az elméleteink ezt mondják, de keressük, hátha van valami olyan eltérés, amin keresztül új összefüggéseket, jelenségeket fedezhetünk fel, esetleg konkrétabb magyarázatot tudunk kapni arra, hogy miért áll a világ anyagból és miért ugyanennyi antianyag a világban.

> Közben olvastam, elég durva energiatartalma "van".

> 1 g egyenlő 1000 űrsikló tartályának erejével.

Nem az antianyagnak van elég durva energiatartalma, hanem mindennek, ami tömeggel rendelkezik. A sima elektronnak, protonnak is „elég durva” energiatartalma van, persze tömeg formájában. A relativitáselmélet óta meg tudjuk, hogy E=mc².

Az antianyag annyiból érdekes, hogy az anyag és antianyag – részecske és annak az antirészecskéje – mikor találkozik, akkor annihilálódnak, azaz a teljes tömegük tisztán energiává alakul át. A szorzótényező meg azért nem rossz. A „c” ugye a fénysebesség, ami 299 792 458 m/s, aminek a négyzete egy 8,987*10^16 m²/s². Tehát 1 g tömeg annihilálódása során 8,987*10^13 J energia szabadul fel, ami 89,875 TWh. (Magyarország teljes áramfogyasztása 2017-ben 45,057 TWh volt.)