Valójában az emberek is állatok?

"szőrtelensége"

[link]

[link]

"utód nemzése nincs időszakhoz kötve"

[link]

"nem természeti törvények, hanem önmaga által kitalált indokok alapján képes és hajlandó saját faját pusztítani"

Mutass már egy embert akit nem korlátoznak a természet törvényei!

"képes és hajlandó vízen kívül az elégnél jóval többet inni"

"drognak' nevezett, az egészségre káros szereket előállítani és élni velük"

[link]

> Az embert az állatok közül kiemeli és megkülönbözteti:

És itt jön egy csomó, teljesen önkényesen megválasztott tulajdonság.

> szőrtelensége,

A delfin nem állat.

> utód nemzése nincs időszakhoz kötve,

Mondom, hogy a delfin nem állat.

> nem természeti törvények, hanem önmaga által kitalált indokok alapján képes és hajlandó saját faját pusztítani,

Nem biológiai tulajdonság. Amúgy főemlősöknél előfordul.

> képes és hajlandó vízen kívül az elégnél jóval többet inni,

> - 'drognak' nevezett, az egészségre káros szereket előállítani és élni velük.

A „drogozás” is előfordul az állatvilágban. Mondjuk alkohol ritkán keletkezik a természetben. Bár pont erre példa: https://www.youtube.com/watch?v=Ha9wLl11a7g

De úgy ez sem biológiai tulajdonság.

A kő nem definiál fogalmakat, csak létezik.

Az állat sem definiál fogalmakat, csak éli az életét.

Az ember elért a gondolkodásnak nevezett fogalom egy bizonyos szintjére, ezért kíváncsi a környezetére, beleértve a szomszéd embert is. Ezért kommunikál, amihez viszont fogalmakra van szüksége, megteremti hát.

Na most, mikor elég sok fogalom van, megkezdődik a zagyvaság, mígnem az ember rájön, hogy ebben a sok mindenben valami rendet is kéne csinálni.

Néhányan ezt megteszik, majd ezután jön a neheze. Akik ilyesmit tettek, elkezdik győzködni az embereket, hogy egy dolognak jó lenne, ha egyféle jelentése lenne. A gondolkodók és a dolgokat meghatározók többsége rájön, hogy érdemes ebben konszenzusra jutni. Ezzel az ember megalkotta a tudományt. Itt konszenzus van abban, hogy sok közös tulajdonság ellenére sok lényeges tulajdonság is van, amely megkülönbözteti az embernek nevezett lényeket a kőtől, állattól, virágtól (amelyekkel és amelyeknek szintén vannak közös tulajdonságai is, de most az eltérőkről van szó). Az ember tehát nem állat,

mert ha az volna, nem kéne rá külön szó és fogalom. És ez semmiképpen nem mond ellent annak, hogy vannak közös tulajdonságok is. A lényeg tehát a (röviden - de néhányak számára félreérthetően - szólva) a konszenzus, ami a tudomány lényege.

Vannak még vallások is, ahol az emberek egyes halmazai alkotnak konszenzust, az emberiség (értelmes és meghatározó része) azonban nem. Ezért van sokféle vallás.

Az ember (és minden más) sokféle tulajdonságát vizsgálhatjuk, így jönnek létre a tudományágak. A vallások és a pszichológia (meg néhány más tudományág) vizsgálja például az emberi lélek természetét. Egyes dolgokban van konszenzus, másokban nincs. Később vagy lesz majd, vagy nem. De vizsgálhatjuk az ember biológiáját, fizikáját, kémiáját, jellemét és sok mást is. Meg is teszik erre hivatottak.

Ezen túl, van még az emberiség nagy része. Éli életét, a fősodortól eltérő véleménye azonban csekély hatású. Mind időben, mind térben. Ezért nem lesz belőle konszenzus. A modern (és felvilágosult - talán néhányaknak mond e szó is valamit) ember törekszik a konszenzusra, mert átlátja számára sok hasznát. A többi nem törekszik, mert legtöbbje nem is érti a szerepét. De ez nem baj, amíg erőszakot nem alkalmaz nézetei konszenzussá válására. A legtöbbjét ilyesmiért (felvilágosult, más néven civilizált országokban) lecsukják, a többiben még dúl a terror. Mert amúgy mindenki szeretné, ha nézetei minél szélesebb körben találnának visszhangra. Ez is az ember egy fontos és megkülönböztető tulajdonsága.

Az ember tehát végképp és elidegeníthetetlenül nem állat (annak ellenére, hogy néhány példánya - ahogy mondani szokás - annál is rosszabb).

Kis kiegészítés a korábbi válaszokhoz.

Az élőlények számos elkülöníthető kategóriája természettörvények alapján kannibál. A populációelmélet foglakozik is ezzel, meglehetősen komoly matematikai apparátussal.

Az számos elkülöníthető kategóriája önként és "tudatosan" fogyaszt drogot (alkoholt). Mégpedig a természetben előforduló ilyen vegyületek fellelése és megkóstolása után, mivel a bódító hatás egyben kellemes is (bizonyos szintig) minden élőlény számára. A "tudatosság" pedig nem egyéb, mint a megtapasztalt és kellemesnek vélt dolgok keresése ismétlés céljából.

Ha az "anyai szeretet" a lélek kategóriájába tartozik, akkor minden élőlénynek van lelke, mert természettörvény az utód gondozása. Persze ebben is rendkívül nagy a szórás, annyira, hogy egyes fajtákra felületes szemléléssel mondhatjuk, még sincs neki (van, csak más szót találtunk rá időközben).

#2-höz csatlakozok, biológián belül állat, más kontextusban az „állat” gyakran embertől különböző állatokat takar. (De -- számomra legalábbis -- lényegében mindig egyértelmű, hogy mikor melyik.)

Más kontextusokban gyakran hangsúlyosabbak az emberek és a többi állatok közötti különbségek, meg lényegesebb hogy a saját fajunkról van szó, mint a biológiában/rendszertanban.

Kérdező, mit jelent a kérdéseben a "valójában"? Ha azt jelenti, hogy a fizikai-testi mivoltában, akkor a válasz igen. Ha nem azt jelenti, akkor meg a #2-es bővebb értelmezése indokolt: test-lélek-szellem felosztásban beszélünk róla. Ellenvetés: nincs ilyen, nem látom. Válasz: Akkor mi készteti a fizikai testet, matériát, hogy ódát írjon a Nyugati Szélhez?

[link]

Ez kifejezetten az az eset, hogy a kérdésre adott válasz az állat definíciójától függ, nem az ember természetétől, ami ugye az érdeklődésünk célja lenne.

=rossz a kérdés.

> Az ember tehát nem állat, mert ha az volna, nem kéne rá külön szó és fogalom.

Itt elbukik a gondolatmeneted. Az állat egy fogalom. A zebra is egy fogalom. Mást jelentenek. De ettől még a zebra állat. Nyilván nem egyértelmű az a következtetés, hogy „a zebra tehát nem állat, mert ha az volna, nem kéne rá külön szó és fogalom”. Két fogalom takarhat két egymást metsző halmazt, vagy akár egy halmazt és annak egy részhalmazát.

~ ~ ~

De megint visszakanyarodok az eredeti válaszomhoz. A biológiában az ember az állatok országába tartozik, tehát állat. Ha valaki kételkedik ebben, csapja fel a lexikont, egy rendszertannal foglalkozó könyvet, vagy akár a Wikipédiát: [link]

Nyilván van egy csomó tudományág, ami eleve nem foglalkozik az állatokkal. A filozófia, a vallás pl. foglalkozik az állatokkal is , az emberrel is, és ott a legtöbbször az állat és az ember különbözik, nem részhalmaza az egyik a másiknak. Meg úgy hétköznapi szóhasználatban is úgy használjuk ezt a két fogalmat, hogy az ember nem állat.

De mivel természettudomány kategóriában lett feltéve a kérdést, mégis csak a biológia itt a mérvadó a válasz szempontjából, a biológia meg az embert az állatok közé sorolja.

Fogalom vagy nem fogalom, ha már a halmazalkotási szempontokat nem is nézzük, miért ne lehetne az állat és ember külön névvel ellátva?

Maga az "állat" és "ember" külön fogalom nem jelent két teljesen különálló halmazt.

Halmaz és részhalmaza miért is ne lenne megkülönböztethető és miért ne érdemelne külön nevet?

Az ember az állatok különböző szempontok alapján elkülönített részhalmaza.

Ennyi.