Helyesen értelmezem a hőmérsékleti sugárzást?

> -A filozófiában nem vagyok otthon, de a két teljesítmény azonos. Tehát ha a piros test a piros hullámhosszat elnyeli, akkor úgy is sugározza, mint a fekete test.

Lehet az nem világos, hogy a hőmérséklet növekedésével csak a sugárzási görbe (teljesítmény adott hullámhossz-tartományban) MAXIMUMA változik, de egy konkrét hullámhosszon igaz a "minél melegebb annál többet sugároz" összefüggés. (Nem véletlen, hogy a vörösen izzó test nem zöldül be, ha tovább melegítjük, hanem fehéren izzik :)

> Tehát ha a piros test a piros hullámhosszat elnyeli, akkor úgy is sugározza, mint a fekete test.

Dehogy is. A sugárzás teljesítménye a felszínnel arányos. Ha veszünk egy 2x akkora piros testet, akkor annak 1000K-en 4x annyi a hűsugárzás teljesítménye. Tehát az egyik A a másik B teljesítménnyel sugároz 1000K-en piros fényt.

A fény sűrűsége szerintem itt másodlagos, és csak részben függ a felülettől.

A kérdező nem feltétlen a fényhullámok felületről való visszaverődésére volt kíváncsi, hanem arra, hogy egy fekete térelrendeződésű anyagszerkezet fel tudja-e venni adott elektromágneses sugarak frekvenciáját azok hullámhosszának megfelelő elemi elmozdulással, hogy maga is sugárzó testté, nem pedig visszaverő felületté váljon.

Ebben az esetben, miután a részecskéi az eredeti helyzetükből szükségszerűen elmozdultak, a továbbiakban nem tekinthető fekete testnek, így a külső besugárzás ugyanazzal a hatásfokkal már a továbbiakban nem tudja gerjeszteni, és felvenne egy állandó állapotot, amit a gerjesztő sugárzás még fent tud tartani annak állandósága esetén. Ha a test ilyen szempontból ideálisnak tekinthető, akkor pontosan a beeső hullám tulajdonságaival sugározna kifele. A színe és a fényereje amit látunk az megegyezne egy mellette lévő tökéletesen tükröződő test fényével.

"Most akkor tehát: a fekete test normál hőmérsékleti viszonyok esetén nem sugároz (öhh... Ezt furcsállom), csak ha melegítjük. Dehát akkor miben különbözik a többi nem fekete tárgy sugárzásától? WTF? Egyáltalán nem értem mostmár. "

Egy test színét az határozza meg, hogy a fényhullámokkal közvetlenül érintkező felület milyen mintázatot vesz fel, illetve milyen méretűek ezek a mintázatok. Mivel a fény és egyéb elektromágneses hullámok ismert jellemzőkkel bírnak, nagyjából kikövetkeztethető, hogy milyen felület milyen hullámokat képes visszaverni egy meghatározott irányba, és melyik az, ami ezt már nem képes megtenni, így elnyeli a hullám energiáját, amivel a saját belső energiája fog növekedni.

Az, hogy bármilyen test sugároz-e hőhullámokat vagy sem, az nem feltétlen áll kapcsolatban a színével, mégpedig az miatt sem, hogy ha a belső energiája, ezzel együtt vélhetőleg a hőmérséklete is emelkedik, szükségszerűen elveszíti azt a tulajdonságát, ami feketévé teszi.

@33: Hű, te tényleg azt hiszed, hogy erről filozófáltunk? Ugyan... Az nagy baj lenne, ennél szerintem neked azért sokkal jobb szövegértésed van, nem igaz? :)

Amúgy pedig:

[link]

és

[link]

és

[link]

Ezeket átolvasva is biztos vagy benne, hogy nem nagy dolog? :)

" Én továbbra sem èrtem, hogy akkor miképppen lehetséges, hogy a testek először vörösen, aztán fehéren izanak? "

Az elemi részecskék mozgási frekvenciája miatt. Ha melegítesz egy anyagot, a hő hatására rezgő mozgásba kezdenek, ezzel látható fényhullámokat generálva. Mivel ez egy lineáris folyamat, először kevesebb belső energiával kisebb frekvenciájú és hullámhosszú vörös fényt eredményez, majd egyre világosabbat, aminek a magasabb frekvencia és hullámhossz az oka.

#34 Tehát nem érted a kvantummechanikát :)

Fehér fénnyel nem izzanak a testek... nézd meg a spektrumot és az energiaszinteket.

Majd nézd meg, hogy a fehér fény milyen hullámhosszokból áll.

>Most akkor tehát: a fekete test normál hőmérsékleti viszonyok esetén nem sugároz (öhh... Ezt furcsállom), csak ha melegítjük. Dehát akkor miben különbözik a többi nem fekete tárgy sugárzásától? WTF? Egyáltalán nem értem mostmár.

-De sugároz. Már a világűr 4K-es jéghidegje is: ez az úgynevezett kozmikus háttérsugárzás. A hőkamerával meg a szobahőmérséklet-körüli dolgok sugárzását tesszük láthatóvá.

(A fekete test minden hullámhosszon sugároz - itt most ne a kéményseprő feketeségére gondolj, hanem egy lyuk sötétségére - üregsugárzásnak is hívják a feketetest-sugárzást.)

Itt egy ábra, sok minden látszik rajta, az is, hogy miért vörös a 8-900 °C-fokos test: a látható hullámhossztartománynak még csak a vörös felén van észrevehető sugárzás: [link]