Mitől hivatalosak a 'rekord' hőmérsékleti mérési adatok?

Attól, hogy szabványosított módon mérik őket. Vagyis nem arról van szó, hogy a pék a kemence mellett megnézi a telefonján, hány fok van, hanem szabványos kialakítású, hitelesített műszerekkel ellátott mérőállomásokon mérik a hőmérsékleti értékeket. Az országban valamennyi mérőállomás azonos kialakítású, tehát a mért értékeket össze lehet hasonlítani, mert a környezet nem nagyon befolyásolja őket.

Ettől függetlenül persze lehet, hogy a mért hőmérséklet itt-ott magasabb vagy alacsonyabb a hivatalosnál. Az aszfalt, főleg, ha még fekete, jól fűt, a vasúti sínek fölött is lehet jóval melegebb. De azt is jó tudni, hogy a 40 °C-os levegőhőmérséklet rettenetesen sok, hihető, hogy azt ritkán lépjük túl. Mikor izzadó homlokkal fújtatsz, hogy "meg lehet dögőni ebbe' a negyven fokba", akkor lehet, hogy csak 32-34 °C között járunk, csak épp botrányosan magas páratartalommal (jól növeli a hőérzetet) és mondjuk már egy hete ilyen az idő, ezért nehezen viseled. Esetleg még tűz is rád a Nap, kicsit magas a vérnyomásod, egy kis érelmeszesedés vagy túlsúly is súlyosbítja a helyzetet... Ez is már a dolog szubjektív része, épp ezt küszöböli ki a szabványosított hőmérséklet-mérés.

Néhány állomáson már a 19. század óta rendelkezésre állnak megbízható adatok. Ezekből statisztikai módszerekkel meg lehet becsülni, hogy átlagosan hány évente lehet számítani egy-egy extrém érték előfordulására.

Van egy tartomány, ahol már azzal is jóval nagyobb visszatérési periódust kapsz, ha csak 1 °C-kal fokozod a szélsőséget. Például Budapesten -22 °C-ra átlagosan 50 évente lehet számítani, ugyanakkor -23 °C-ra már csak 100 évente.

A 100 éves visszatérési periódusú maximum még az Alföld legmelegebb részein sem éri el a 42 °C-ot. Bizonyos értékek bekövetkezte már annyira valószínűtlen (mondjuk 44-45 °C), hogy értelmetlen próbálkozni a becslésével.

Egyébként inkább a hidegrekordok idején jellemző, hogy völgyről völgyre erősen változik a lehűlés mértéke, és a mérőhálózat ritkasága miatt sok érték rejtve marad. Kíváncsi lennék, miket mértek volna Zabaron mondjuk 1939/40 telén. (Zabaron csak 1999 óta működik mérőállomás, és mivel sokkal fagyosabb, mint bármely másik állomás, azóta is gyakran megdől ott az országos napi hidegrekord)