Hogyan tudnám kiszámolni (milyen adatok, átváltások s képletek segítségével) az alábbi problémát? (fizika & matematika)
A szituáció:
Egy terménymag levegővel megfújva elhalad (esik) egy egyenes, műanyag csőben - lényeg, hogy egyenes pályán fut.
Amik ismertek:
Ismert, hogy hány BAR nyomású levegővel (légpisztoly segítségével) van megfújva a magszem.
Ismert a mag súlya (hány gramm), és az esési irány gravitációs erővonallal (vagy nem tudom hogy kéne rendesen megfogalmazni, lényeg, hogy a gravitáció vonalával) bezárt szöge.
A KÉRDÉS:
Mekkorára becsülhető (méter/sec.) a mag SEBESSÉGE a csőben?
Ha ez erősen függ a gyorsulási tényezőktől (a megtett úttól a gravitáció miatt), akkor nagyjából az 1 méter út után vett sebességet kell nézni.
A levegőbefúvás egyenletes, folytonos. (legalábbis ez szerepel a körülmények leírásában)
------------------
Igazság szerint:
PLC programozó és villanyszerelő vagyok, de a cégnél kaptam egy olyan feladatot, amihez a leírt szituációban szereplő mag sebességét kéne tudnom : lévén, magszámlálót építek.
Viszont fizikából nem vagyok nagy ász, legalább másfél évtizede volt már az érettségimnek.... =( Szóval ez a (rész)feladat most egy kicsit megfogott.
KÉREM, aki tud, segítsen! Nagyon hálás lennék!
Előre is köszönöm a hozzáértő válaszokat!
válasza:Saját magam kell építsek magszámláló elektronikát.
A vezető - attól tartok - már totál fixen elhatározta, hogy infravörös fototranzisztorokból fog tömeges rendelést leadni, így abból kell megoldjam.
Nekem végülis nem nagy gond, csak őszintén szólva : Gőzöm sincs, hogy az lenne-e a megfelelő módszer, amit ma a műhelyben kikísérleteztem.... Lehet, erre egy frissen végzett egyetemista 3szor jobb megoldást tudna.
Az a gond, hogy annyira csak kudarcok voltak mostanában a vállalatnál mindenhol, hogy most hogy bejött, látott pár kedvező értéket és reakciót szkópon, máris bezsongott, hogy milyen jó dolgot fogok tudni csinálni ebből... Pedig ő valóban végzett, tanult, min. 2 diplomás (annyiról tudok biztosan) mérnök ember.
Szóval úgy dióhélyban ennyi.
De közben rájöttem, hogy talán egyszerűbb a helyzet.
Amúgy értelemszerűen vetőgépről van szó.
Én voltam megkavarva.
Szerintem ez gyakorlatban nem is lesz megfújva. Legalábbis akkor már nem, amikor elhalad a szenzor előtt. Csak ők súlykolták ezt.
Belenéztem egy ilyen rendszerbe, s erősen gyanítom, hogy a mag a szenzor előtt már szabadesésben fog esni.
Akkor lényegében elég, ha csak a gravitációs gyorsulásnak utánanézek a wikin, s az már könnyen számolható. Nemde?
Vagy az sem ilyen egyszerű?
Pedig hajdanában számolgattunk ilyet fizikafakultáción. De szégyen szemre, a tábláról csak a képek derengenek csak nagyon nagy vonalakban, semmi más. 😓
Mintha az egész csak élmény lett volna.
válasza:@2: ugye jól értelek, a cső nem pontosan 90 fokot zár be a talajjal?
Itt a gondot abban látom, hogy a magok bele-bele fognak ütközni a cső falába, gellert kapnak, lassulnak, tovább pattognak - és mindegyik máshogy. Ettől pedig kiszámíthatatlan lesz az egész.
válasza:Bocs nem akarok offolni.
MI a pontos cél? Mert a piacon lehet kapni már magszámláló elektronikát (az egyik ráadásul magyar fejlesztés).
Miért nem fordítod meg a dolgot?
(nem vagyok se programozó se villanyszerelő, szóval nem akarok okoskodni, de kizártnak tartom ,hogy szükséges a pillanatnyi magmennyiséget tudni bármikor is, inkább az átlagos mennyiségre kellene koncentrálni. Ott sem a 100%os pontosságra.
válasza:Higgyétek el, utánanéztünk már ennek. Már, ebben méginkább jártasabb kollégák is.
A legolcsóbb megoldás 400.000 HUF lenne.
Egy vetőgép kerül 500.0000-be.
Magyarán : a magszámláló monitor majdnem annyi, mint maga az egész komplett vetőgép.
Nem a magokat kell darabra számolni, nem ez az érdemi cél. :/
Nyilvánvalóan az, hogy jelezzen a gép, ha a vetőgépben elakadás van, beragad a termény, s nem vet.
Ennek az üzembiztos működéséhez viszont majdnemhogy ugyanakkora pontosságra van szükség, mint a magok egyenkénti számolásához.
válasza:Végre egy izgalmas kérdés :)
Nem világos, miért kell ehhez tudni a magok sebességét.
Gondolom, hogy van egy csöved, aminek az átmérője jóval nagyobb egy mag átmérőjénél. Ebben a csőben együtt áramlanak a magok és levegő, ismét csak gondolom, hogy normál esetben a térfogat jelentős részét levegő teszi ki, a magok viszonylag szellősen utaznak.
Írod, hogy vannak fototranzisztoraid. Normál esetben a magok utaznak a csőben, néhány érzékelőt kitakarnak, néhány szabadon van.
Ha elakadás van, akkor vagy minden érzékelő ki van takarva (beragadtak a csőbe a magok ott ahol az érzékelők vannak) vagy egyik sincs kitakarva (valahol az érzékelő sor felett ragadt be, és lejjebb már nem utaznak magok egyáltalán)
Lehet, hogy egyszerűbbnek látom a helyzetet mint a valóság, de első körben annyit csinálnék, hogy megnézem, a fototranzisztorok hány százaléka van kitakarva a magok által amikor minden rendben van. Ez egy erősen ingadozó szám, de az időbeli átlag valószínűleg egy jól behatárolható tartományba esik.
Magát a hibajelzést pedig úgy tudom elképzelni, hogy fogod ezt a számot, (hány százalék van takarásban) átlagolod az utolsó mondjuk 5 másodpercre (attól függ, milyen gyors reakcióidőt akarsz) és ha ez az átlagolt érték elhagy egy bizonyos tartományt, akkor sípol és világít a piros lámpa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!