Einstein híres egyenletében ami így néz ki:E=mc^2, miért kell a fénysebesség négyzete?

#7 (dq): "Míg rajta kívül majdnem mindenki más tömeg alatt nyugalmi tömeget ért: egy mozgó test tömege annyi, mint egy ugyanolyan, de álló test tömege. Szerintem pl Magyarországon mindenhol ahol tanítják, az utóbbit tanítják."

Furcsa, hogy ezt mondod, hiszen a Lorentz-formula – amelyet Einstein is használt – jelentése épp az, hogy a tehetetlen tömeg a mozgás sebességével nő a nyugalmi (gravitációs, invariáns) tömeghez képest. A tehetetlen tömeg kiszámítása a következő: m=m0/gyök(1-v²/c²), ahol m0 a nyugalmi tömeg, v a test sebessége, c a vákuumbeli fénysebesség. Hétköznapi sebességnél az eltérés elhanyagolható, a relativisztikus tartományhoz közeledve viszont meredeken emelkedik. A dinamika alaptétele mozgó testre is érvényes, F=m·a, ez a két törvény adja azt az ismert állítást, miszerint a tömeggel rendelkező test nem gyorsítható a fénysebességre.

@Hominida

De itt a nyugalmi energiáról van szó, ahol m0 nyugalmi tömeggel számolunk. A relativisztikus tömeg nem tartozik szorosan a témához. És hiába állandó az E/m=c^2, ez a testre vonatkozik, a leadott tömeg és energia már nem szerepel a hányadosban.

A test mozgási energiájánál kell relativisztikus tömeggel számolni, és ott is csak fénysebesség közelében válik ez jelentőssé. Tehát ott az 1/2*m*v^2-nél kell a Lorentz-formulával tömeget számolni.

Ezzel a képlettel csak az a baj, hogy nem igaz. Az így definiált m-re nem teljesül hogy F=ma, csak ha az erő és a sebesség iránya egybeesik.

Lényeg mi lényeg: angolszász területen és itthon túlnyomó többségben mindenki mást nevez tömegnek. (Az angolszász hatás miatt gondolom az egész világon így használják/fogják használni a közeljövőben.)

Ha eddig nem tudtál róla, akkor most már tudod :)