Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ha egy pontból indult ki az...

Ha egy pontból indult ki az ősrobbanás, mért van az, hogy bármely irányba tekintünk, ugyazazt látjuk, úgyanolyan távolságba látunk?

Figyelt kérdés

2017. dec. 8. 14:25
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:

>Ha egy pontból indult ki az ősrobbaná


Nem egy pontból indult ki. Az ősrobbanás (az univerzum tágulása) nem hagyományos értelemben vett robbanás, nincs középpontja. Minden pontja távolodik minden egyéb pontjától, a két pont távolságával együtt növekvő ütemben. Ennek következtében az univerzum bármelyik pontjából nézve olyan, mintha egy hagyományos robbanás középpontjában lennél.


>bármely irányba tekintünk, ugyazazt látjuk,


Ez így csak simán nem igaz, vagy nem jól fejezted ki magad.


>úgyanolyan távolságba látunk?


Mert az univerzumnak nem a "végét" vagy "határát" látod. Mint feljebb írtam, az univerzum uniform módon tágul. Minél messzebb van két pont, annál nagyobb ütemben távolodnak. Ha elég messze van két pont, akkor már a fénysebességnél gyorsabban távolodnak egymástól, tehát az egyik által kibocsátott fény sosem érkezik meg a másikhoz, mert a két pont közötti távolság adott idő alatt nagyobb mértékben növekszik, mint amennyit a fény meg tud ez idő alatt tenni. Ez az oka, hogy egy bizonyos távolságnál tovább nem "látunk". Fontos, hogy ilyenkor sem "mozog" semmi fénysebességnél gyorsabban semmi máshoz képest. Nem a két pont mozdul el ilyen gyorsan, hanem a köztük lévő távolság növekszik. Ebben nincs semmi relativitássértő.

2017. dec. 11. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 A kérdező kommentje:

"A tér csak akkor kelettkezett amikor az ősrobbanás végbement. ezért az első másodperc töredékeiben az egész belátható világegyetem tartománya parányibb volt mint egy atom magja. Az ősrobbanás a tér minden pontjában "mindehol" bekövetkezett, és nem volt középpontja." [link]


"...az első másodperc töredékeiben az egész belátható világegyetem tartománya parányibb volt mint egy atom magja." Ezt neveztem egy pontból kiinduló ősrobbanásnak. Tehát a tér ekkor keletkezett. És "mekkora tér keletkezett"? Ujabb elméletek szerint az Univerzum mérete 156 milliárd fényév. Hogy illeszthető ebbe az infláció, a "nagy felfúvódás"? Egyáltalán az Univerzum tágulása? Úgy értem, ha maga a tér tágul, az ősrobbanás utáni pillanatban mekkora volt ez a tér?


Az említett cikk szerint: "Biztosan tehát csak azt állíthatjuk, hogy a világegyetem nagyobb annál a tartománynál, amelyet mi beláthatunk." Hogy jött ki a 156 miiliárd fényév?

2017. dec. 11. 15:03
 13/17 anonim ***** válasza:

A 156 milliárd fényév egy hibás értelmezés eredménye.


2003-ban Cornish et al. 78 milliárd fényév átmérőt állapított meg a teljes univerzum átmérőjének alsó határára (nem "látható", hanem >teljes< univerzum, ez fontos). Szerintük, ha ennél kisebb a teljes univerzum, akkor az ősrobbanás óta a fény már "körbeérte" volna az univerzumot, ami ismétlődő mintázatokat eredményezett volna a mikrohullámú háttérsugárzásban. Mivel ilyeneket nem tapasztaltak, az univerzumnak ennél nagyobbnak kell lennie. Azóta már finomítottak a modellen, az értékek is változtak.

A 156 milliár fényév ennek a 78-nak a kétszerese. Egyrészt az a hiba, hogy ez NEM a látható univerzum átmérőjéről szól, hanem a teljes univerzum átmérőjének alsó határáról, másrészt az, hogy a 78 eleve átmérő volt, tehát hülyeség volt megszorozni még egyszer kettővel. Mégis, a 156 fényév sok helyen megjelent és bekerült a köztudatba.


Wikiról foglaltam össze gyorsan: [link]

2017. dec. 11. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:

"A Hubble-sugár az a sugár, melyen belül látható a Világegyetem.

A 2010-ben megfigyelt UDFy-38135539 galaxis (HUDF.YD3) színképe elárulja, hogy ma látható fényét 3 milliárd fényév távolságban bocsátotta ki, de a fény érkezéséig mégis 13,1 milliárd év telt el, miközben a galaxis már 30 milliárd fényévre távolodott el.

Kozmológusok számításai szerint a megfigyelhető univerzum táguló sugara ma 46 milliárd fényévre tehető,[Solt György: Miért sötét az éjszakai égbolt? Természet világa, 144/1 Kiadó. 2012. 11–14. o.]"

[link]


Fenteik a látható Világegyetemre vonatkoznak. Fentiek szerint a látható Világegyetem átmérője 92 milliárd fényév. A nem látható ennél jóval nagyobb lehet.

2017. dec. 11. 17:29
 15/17 anonim ***** válasza:
#14: így van. És ez konzisztens azzal, amit feljebb írtam.
2017. dec. 12. 07:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 A kérdező kommentje:

Végülis 10-ben "adtam magamnak valmi magyarázatot", ezzel együtt sajnálom, hogy nem sikerült megnéznem az a Spektrum adást, amiben próbálták egyszerűen elmagyarázni, hgy hogy is van ez.


Az alábbi mondat végleg meghaladja minden elképzelésemet:


"A 2010-ben megfigyelt UDFy-38135539 galaxis (HUDF.YD3) színképe elárulja, hogy ma látható fényét 3 milliárd fényév távolságban bocsátotta ki, de a fény érkezéséig mégis 13,1 milliárd év telt el, miközben a galaxis már 30 milliárd fényévre távolodott el. "

2017. dec. 12. 17:10
 17/17 anonim válasza:
73%

"Ha egy pontból indult ki az ősrobbanás, mért van az, hogy bármely irányba tekintünk, ugyanazt látjuk, úgyanolyan távolságba látunk?"


Feltételezem, hogy a lelki szemeiddel nézed a táguló világegyetemet a középponttól. Igaz?


vagyis: A gigászi/atomméretű bombád az űrben, nincs külsö gravitációs hatás, légtér....


A robbanáskor a darabok a központtól kifelé repülnek, közel azonos sebességgel. némelyik összeütközik egy másikkal, de összességében egy folyamatosan növő gömböt érzékelne a szem.....


Ezek, mivel a gravitáció vonzás folyamatosan gyengül, a folyamatosan (méretében is) táguló darabok további ütközéseket generálnak, széttörnek, összeolvadnak, por, gáz, törmelék mindenütt..... A mozgási irányok/sebességek megváltoznak, teljes a káosz. A folyamatos tágulás miatt a részek között egyre nagyobb lesz a távolság, ritkulnak az ütközések...


Az atomi szerkezetek kialakulnak a felszabaduló energia hatására (hő, sugárzás, amit csak el tudtok képzelni)....


és jön a többi----- csillag, bolygó, élet.


elfogadható pongyola-elmélet? :-)


A középponttól, (ha a bolygók távolodási sebessége nem csökken (külsö gravitációs hatás/ütközés miatt), akkor egy idő után nem tudjuk érzékelni a létezésüket, mert a távolodásuk olyan gyors lesz, hogy a fény sebességénél gyorsabban távolodik, ezáltal nem érzékelhetőek.


Ez elég nehéz elmélet, több variáció is van rá, még ez a legjobban, legkorrektebben igazolható.

2018. jan. 5. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!