Ha egy pontból indult ki az ősrobbanás, mért van az, hogy bármely irányba tekintünk, ugyazazt látjuk, úgyanolyan távolságba látunk?
válasza:"bármely irányba tekintünk, ugyazazt látjuk"
Kipróbáltam, de nekem nem ez jött ki. Én most a wc-n ülve ha előre tekintek akkor a budiajtót látom, ha felfele tekintek akkor a plafont látom, ha lefele tekintek akkor meg nem mondom meg mit látok.
válasza:#1 De a távolságok legalább nagyjából ugyanakkorák :D
Kérdező, azért, mert az ősrobbanás folyamata során a kiindulási tömegcsomó nem az univerzumunkba robbant bele, hanem ez a tömegcsomó volt maga az egész univerzumunk.
válasza:Azért, mert elvileg a középpontból nézzük.
Az ösrobbanás a ma ismert Univerzum középpontjában történt - pontosabban az a pont lett késöbb a középpont - és ezért van minden irányban azonos távolság. Az Univerzum középpontja meg a Naprendszer/Föld közötti távolság ehhez képest elhanyagolható!
válasza:5-ös
Ez utóbbi érthető, mivel 13 milliárd fényévről a Tejút rendszert látnánk úgy mint egy éppen kialakulóban lévő galaxis, ámbár - ha jól rémlik- a mai eszközökkel kb 12 milliárd fényévnyire látunk el, minden irányban (időben vissza).
válasza: válasza:> Valaki leírhatná a megfejtést mert engem már komolyan érdekel:'D
Nem egy pontból indult az ősrobbanás, hanem a jelenleg látható anyag volt nagyon kis térfogaton. (Legalábbis néhány modell szerint...)
Ha rámutatsz arra hogy ez hol mond ellent annak amit látunk, akkor talán válaszolni is tudunk.
(Szerintem tök normális. Ha az univezum homogén módon tágul, akkor az amit most látok (vagyis egy nagy gömb) régen egy pici gömb volt. Vagy nem?)
9-es
"Nem egy pontból indult az ősrobbanás, hanem a jelenleg látható anyag volt nagyon kis térfogaton. (Legalábbis néhány modell szerint...) "
Hogy is van ez? Ez milyen modell? Mintha a következőkben ezt cáfolnád ("nagy gömb" és "pici gömb").
Közben elgondolkoztam:
Az új modellek szerint az Univerzum nagysága -tehát a "nagy gömb" átmérője" "már" 156 milliárd fényév. A jelenlegi eszközökkel (Hubble) 12 milliárd fényévig látunk el, azaz a gömb "falvastagsága" min. 24 milliárd fényév. Ez esetben van valami értelme, hogy bármilyen irányba tekintünk "ugyanazt látjuk". De még így is, ha a "gőmb külső fala" felé fordítjuk a távcsövet (Hubble), arra felé nem kialakulóban lévő galaxisokat kéne lássunk...
Hacsak az inflációnál, a "nagy felfúvódásnál" az első néhány tized másodpercben nem több tíz milliárd fényéves Univerzum keletkezett, melynek lassan minden pontján beindult a csillagok, glaxisok keletkezése. Így van valami értelme annak, hogy minden irányba időben "visszafelé" tekintünk. Vagy nem...?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!