Az összefonódás miért nem számít mérésnek a kvantummechanikában?
A szabadesés vagy az elektromos vezetés miért nem számít mérésnek a klasszikus fizikában?
Mert az egy jelenség, és mérésnek nem jelenségeket hívunk.
az 1-es oktondi
a kvantummechanikában a mérés egy kölcsönhatás során jön létre, pl. egy foton segítségével mérjük az elektront, stb.
az összefonódás úg jön ide, hogy az két részecske összefonódása, de valamikor nem voltak összefonódva, azaz kölcsönhatottak, ez tehát nem számít mérésnek?
Te meg nem beszélni magyar.
A mérésnek az a lényege, hogy információt szerzünk a rendszerről, például meg tudjuk az egyes részecskék állapotát. Abból, hogy két részecske összefonódott, te hogyan tudod meg, hogy melyik milyen állapotban van?
A kölcsönhatás nem mérés. Másrészt az összefonódó részecskéknek nem is kell feltétlenül kölcsönhatniuk egymással, lehet, hogy pont azért fonódtak össze, mert egyszerre keletkeztek (az mondjuk igaz, hogy a keletkezésükhöz általában kell valami kölcsönhatás, de akkor sem tudtak kölcsön hatni egymással, nem „mérték meg” egymást, ha már szinonimaként használod a mérés, kölcsönhatás, és összefonódás szavakat.)
Persze ha összefonódott két részecske, akkor te az egyiket megmérve egyből tudni fogod a másik állapotát is. Ez igaz.
(Megjegyzés: A mérés a klasszikus fizikában is valamilyen kölcsönhatás során jön létre, például a vonalzódról visszaverődő fotonok kölcsönhatnak a szemedben levő pálcikákkal, és így méred meg a szakasz hosszát a papírodon.)
Nah, hogy magammal is precízkedjek:
„A kölcsönhatás nem mérés.”
Helyett:
„Nem jön létre minden kölcsönhatásból mérés.” (Persze, minden méréshez kell kölcsönhatás, az rendben van, de ez sokszor „csak” technikai részlet, nem egy mély elméleti kérdés.)
A mérés itt azt jelenti, hogy a rendszerre kívülről hatunk úgy, hogy a reakciójából következtetni tudjunk az állapotára. (Pl. részecskezáporral, fénnyel, stb.) Az összefonódáskor viszont a két részecske maga a rendszer.
Rossz példa, de olyan is lehet akár, hogy mondjuk egy rendszert mérünk egy eszközzel, és maga a mérés alakít ki egy új helyzetet. Viszont ha erről akarnánk információt szerezni egy harmadik eszközzel, akkor megváltozna a viselkedése.
"Rossz példa, de olyan is lehet akár, hogy mondjuk egy rendszert mérünk egy eszközzel, és maga a mérés alakít ki egy új helyzetet."
Ez egy lényeges pont, viszont talán más szempontból.
Mérés, kölcsönhatás, beavatkozás történik, de a mérés információja nem jut ki az ezzel született új, nagyobb halmazból: nem omlik össze a hullámfüggvény.
"Nem jön létre minden kölcsönhatásból mérés."
Igen, de a kvantummechanika törvényei szerintem úgy objektívek, ha a mérésre vonatkoznak és nem az ember céljára, hogy azzal mérni akart-e vagy sem
"Az összefonódáskor viszont a két részecske maga a rendszer."
Ezt már leírtam, hogy nyilvánvalóan arra gondoltam, hogy összefonódás előtt két rendszer volt, összefonódás után pedig egy rendszer és ez egy kölcsönhatásban jön létre, igaz ugyan hogy egy pillanat műve, de kölcsönhatás akkor is
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!