Az evolúciós elmélet és a genetikai degradáció hogy fér össze?

"Az evolúció szerint a szervezetek az egyszerűbből tartanak az összetettebb felé."

Ez NEM igaz!

Az evolúció mindig arra halad, akinek több utódja marad életben.

"Akkor mi a magyarázat az emberiség genetikai állományában fellelhető fokozatos leromlásnak, a genetikai mutációk felhalmozódásának?"

Pl. az egyik magyarázat az, hogy az agy fejlődése akkora előny, ami elvisel néhány ilyen dolgot is - arról nem is beszélve, hogy az agy fejlődéséhez KELLETT is néhány ezek közül.

Egyébként van még más példa is az egyszerűsödésre: pl. néhány parazita. Nekik az a jó, ha egyszerűek.

Úgy, hogy az első mondatod már rögtön téves. Evolúció = változás, nem pedig összetettebbé válás.

Rengeteg esetben egyszerűsödés történik,pl korongállatkák vagy a zsákállatok esetében, az is evolúciós változás.

Illetve valójában a vége is téves. A mutáció maga a változás a genetikai kódban, nem pedig romlás. Minden populációban az egyedek különféle variációit hordják a genetikai kódnak, ezek mind egy-egy mutáción alapulnak. Például az is, hogy az embernek épp barna vagy kék szeme van.

És ezzel mit akarsz mondani?

A kérdésedre a válaszokat már leírtuk. Az, hogy AKAD rossz változás IS, nem ellentétes az evolúcióval. Az ÖSSZESSÉGÉBEN rossz változások ki fognak szelektálódni.

"Akkor mi a magyarázat az emberiség genetikai állományában fellelhető fokozatos leromlásnak, a genetikai mutációk felhalmozódásának?"

"Ennek ellenére ma megfigyelhető az a bizonyos genetikai információvesztés, ami a szervezetek fokozatos romlását eredményezi. Mindez az entrópia felé halad."

Ez alatt egész pontosan mit értesz?

Először is köszönet és körtaps, hogy ismét a 10 leggyakoribb evolúciós tévedés listámról tettél fel kérdést. xD

Még az agyamat se kell bekapcsolni.

De bocs mielőtt belemennén, most csak a sima logika védelmében:

Nem veszed észre, hogy mennyire ŐRÜLT a kérdésed? Tegyük fel, hogy az evolúció azt jelentené, hogy a fejlettebb felé haladás. Ez azonos azzal, hogy bármilyen visszalépés lehetetlenné teszi ezt? Nyilván hogy nem! Úgy értem, ennyi erővel azzal is érvelhetnél, hogy ha a kisgyerek növekedik, akkor hogy lehet, hogy hámlik a bőre, például - "nem ellentétes-e ez a növekedéssel"? Érzed kicsit, hogy mennyire rossz az érved már azelőtt, hogy egyáltalán megkérdeznénk, hogy azonos-e az evolúcióval?

Tehát akkor a másikról:

Nem. Bármilyen genetikai változás evolúció. Nincs kiszabott irány magasabb vagy alacsonyabb, komplexebb vagy egyszerűbb felé. Ami van, az a környezetben való nagyobb életképesség, ezt jelenti a természetes szelekció. Az evolúció egyszerűen "kipróbál" minden utat, ami adódik,és mit ad ég, a komplexebb formák néha életképesebbek. De az életképesség teljesen megoldható minimális szinten is, amint azt a ma élő sokmilliárd egysejtű élőlényfaj bizonyítja. Sőt olyan is van, hogy egy faj visszatér egy kevésbé komplex állapotba. És ez nem "visszalépés", nincs ilyen, ezt felejtsd el.

"az emberiség genetikai állományában fellelhető fokozatos leromlás"

Citation needed (forrást kérek). LEROMLOTTABB ma az ember DNS-e, mint Xmillió évvel ezelőtt volt? Hogyan állapítod ezt egyáltalán meg?

Jó, mondjuk, találhatnék példákat - mint a vitaminokat, legegyszerűbb példa a C-vitamin. (Ezek amúgy MINDEN állatfajban megtalálhatóak, csak minden faj száméra más számít vitaminnak.) A vitaminok olyan tápanyagmolekulák, amiket egy faj készen fel tudott jellemzően venni a táplálékából (míg egy törzsfejlődési elődje még maga állította elő), ezért amikor egy mutáció elrontotta a folyamatot és elvesztette miatta az előállítás képességét, a természetes szelekció nem eliminálta ezt a hibát, hiszen a táplálékban a kész molekula továbra is megvolt, ezért a mutáció nem járt semmilyen lényegi hátránnyal, ami kiválasztotta volna.

De ugyanígy vannak előnyös változások is. Például a [link] laktáz-előállítás kitolódása. A legtöbb faj kicsinye nem fogyaszt tejet kisgyerekkor után, ezért a laktáz (tej lebontásában segítkező enzim) termelése fiatalkorban megszűnik. Az embernél nem olyan régen (talán 10ezer éve) jelent meg egy új mutáció, ami kitolja ezt a határt. Nem mindenkiben azonos mértékben van jelen, ezért vannak "tejérzékeny"ebb emberek. De ez egyértelműen egy új életmódhoz alkalmazkodó genetikai elváltozás.

Továbbra sem érted meg, hogy az számít, hogy ÖSSZESSÉGÉBEN mit okoznak a változások.

Az a kenguru, akinek tönkremennek a fogai, éhen hal. Jobb helyeken ez az állomány 90%-ánál a halál oka.

Míg az embernél már az ősemberek között is volt olyan, aki túlélte ezt (minden foga tövig lekopott, de élt még vagy 10-20 évet).

HA NEM szelektálódik ki, akkor BÁRMILYEN rossz változás fennmaradhat!

Az evolúciót nagyon nem érdekli, hogy neked milyen az életminőséged vagy a DNS állományod. Az egyetlen dolog, ami érdekli: az utódok.

"az evolúciós lépcsőfokok (az egysejtűtől az emberig terjedően)"

Nem létezik ilyen! Ez a "teremtés láncolata" egy múltbeli keresztény elképzelés.

A ma élő egysejtűek nem az őseink, hanem velünk egyenértékű evolúciós győztesek.

(Ahogy természetesen a ma élő majmok sem az őseink, de remélem ezt nem kell már mondani.)

Azt se tudjuk egyelőre, hogy az evolúció önállóan mekkora komplexitást bír létrehozni. Lehet, hogy sokkal összetettebb szervezetek is biológioailag működőképesek lehetnek, csak az evolúció tendenciái nem olyan irányba mutatnak, ahol stabilan meg tudna maradni a környezetben egy ilyen állapot.

"Mindez az entrópia felé halad."

Én biztos nem keverném ezt a fogalmat ide. Az entrópia statisztikai-fizikai fogalom, aminek csak akkor van értelme, ha ÖSZESÍTÉSBEN nézzük egy rendszer elemeit és ZÁRTan kezeljük, amibe nem léphet be külső befolyás. Amint egy vizsgált elemre külső befolyás is hat, az entrópia értelmét veszti. Az emberi test vagy az ökoszisztéma nem zárt rendszer, mert folyamatosan energiát pumpálnak bele kívülről a természeti erők, mint a napsugárzás vagy a kémiai átalakításokkal felszabaduló energia.