Az ősrobbanás elmélet már a kiindulási feltételekben hibás lenne?

"Így van úgy az ősrobbanáselmélet nem alkalmas a világ keletkezésének magyarázatára."

Amíg nem érted az ősrobbanás elméletét, addig persze hogy ilyen eredményre jutsz. Rossz premisszákból kiindulva, az elmélet komolyabb ismerete nélkül könnyű eltévedni, hibás következtetéseket levonni, majd ilyen dolgokat kijelenteni, amit idéztem tőled. Addig persze hogy nem alkalmas, amíg valami saját, a valóságtól távol álló, főként ismerethiányból fakadó elképzelésedet azonosítod az ősrobbanás elméletével, és nem azt veszed alapul, amit a tudomány derített ki eddig a témával kapcsolatban.

Jaj istenem, nem tudnátok legalább egy általános iskolás tudásával és minimális érdeklődéssel vagy alázattal állni a kérdéshez?

"Szerintem mindenki idióta, mert a sok hülye barom szerint a vér kék, pedig én, és egyedül én tudom, hogy zöld, mert én ilyen okos vagyok."

Szánalmas.

Látom külön topicot nyitottál az itt feltett kérdéseidnek:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Ott megígértem, hogy válaszolok majd, de akkor ide írnék inkább, nem oda.

Ahogy írtam ott is, remekjó kérdéseket tettél fel. Nézzük is sorba:

1, Már a másik topicban is írták, hogy valami méretének a meghatározása nem feltétlenül függ attól, hogy mi van azon a valamin kívül. Pl meghatározhatnánk a világegyetem jelenlegi méretét is, és maximálisan lenne értelme, attól függetlenül, hogy nem értelmezett a "világegyetemen kívül" kifejezés. Más kérdés, hogy nem tartunk ott, hogy tudjuk mekkora a világegyetem. Erről mindjárt bővebben.

A lényeg az, hogy pl egy lufi méretét meg tudjuk határozni, attól függetlenül, hogy a lufit tenger veszi körül, vagy levegő, vagy éppen a szó szoros értelmében vett, nagybetűs SEMMI, mert épp valami elcseszett fantasy világban vagyunk, ahol ilyesmi történik a lufikkal. A lufi méretének értelmezésébe egyik verzió sem zavar bele.

Másrészt, és ez fontos, NEM TUDJUK, hogy mekkora volt az ősrobbanás pillanatában a világegyetem. Az őszinte válasz arra a kérdésedre, hogy "Hogyan lehet mérettel kapcsolatos kijelentéseket tenni" az az, hogy sehogy. A világon sehogy. És szakmai körökben nem is tesznek ilyesmit - az más kérdés, hogy laikusok szoktak. Akár itt a GYK-n is, akár a tudomány oldalát képviselni akarók is.

Hogy megértsük a dolgot, fontos látni két dolgot:

- Az egyik az, hogy nem tudjuk, jelenleg mekkora a világegyetem. Halvány lila gőzünk sincs. Durván, nagyságrendileg sem. Azt tudjuk, hogy a belátható része egy 13,7 milliárd fényév sugarú gömb. Hogy ezen kívül mi van, azt nem tudjuk. Amikor a világegyetem kezdeti méretéről beszélünk, vagy mittudomén, 1 másodperccel az ősrobbanás utáni méretéről, vagy 3 perccel az ősrobbanás utániról, vagy 300ezer évvel azutániról, akkor mindig úgy kell érteni, hogy a jelenleg belátható univerzum abban az időpillanatban épp akkora volt. Nem a teljes univerzum. Csak a jelenleg belátható. Mivel nem tudjuk mekkora a teljes univerzum, ezért annak a méretét nem is tudjuk visszakövetni az időben.

- A másik az, hogy sem a kezdeti sűrűségre, sem a hőmérsékletre, sem a méretre nem tudunk egzakt értéket meghatározni. Nagyon egyszerű okból: a téridő szerkezetét, és így pl többek között a méretet leíró fizikai modelleink egy ponton túl nem használhatóak. Egy ponton túl nem tudjuk a jelenlegi modelljeinkkel visszakövetni a történéseket. Ha megpróbálnánk, az jönne ki, hogy nulla volt a térfogat, végtelen a hőmérséklet és a nyomás. Ezt egyesek félreértik, és azt hiszik, hogy tényleg ez a tudomány álláspontja, pedig nagyon nem. Ez egy nyilvánvaló hülyeség, ami csak a jelenlegi fizikai modelleink határait jelöli ki. Viszont mivel egyelőre nincs jobb fizikai modellünk, nem tudunk mit csinálni. Nem tudunk túl sokat kijelenteni méretről, sűrűségről, hőmérsékletről. A fizikusok vagy 80 éve dolgoznak jobb modelleken, de igen-igen komoly elméleti és gyakorlati akadályokat kell leküzdeni. Az elkövetkezendő pár évtizedben nem várnék áttörést ezen a téren.

2, Nagyon jól látod. Ezt nem is kell tovább ragozni, abszolút így van. A világegyetem _jelenlegi formájának_ keletkezését magyarázza meg az ősrobbanás. Azt, hogy az a valami, amiből az ősrobbanás kiindult, azt nem. Igen, valami volt, az ősrobbanás nem egy semmiből valami esemény. De hogy az a valami miért és hogy volt, nem tudjuk.

3, Ez nagyon emberi, a mindennapok tapasztalatainál leragadt gondolatmenet. Az ősrobbanás és az univerzum azt követő, jelenleg is tartó tágulása magának a térnek a tágulása. Nem a térben robbant szét a világegyetem anyaga. Maga a tér tágul. A nagy büdös semmiben. Nincs itt semmi látnivaló, ez ilyen :)

Nagyjából első körben ennyi.

Szerintem a Húr-elmélet a nyerő.

Hat en ugy tudom, hogy vegtelen szamu parhuzamos univerzumok vannak egymas mellett, es mikor ketto talalkozik, akkor minden kezdodik elolrol.

A lenyege ez lenne.

@5: Nyugtass meg kérlek, hogy nem vagy több 13 évesnél.

(A többiek kedvéért: ezt a marhaságát már egy másik topicban is nyomatja ez a válaszoló. Szegénynek fogalma sincs mi fán terem a húrelmélet, de azért "szerinte" az a nyerő. Klassz. És még annyit sem ért az egészből, hogy ez az amúgy teljes mértékben alátámasztatlan, munkahipotézis fázisú dolog, amit most leírt ide alátámasztja az ősrobbanást, nem pedig ellentmond neki.)

"nem keletkezett egy másik téridőből"

Pedig ez könnyen elképzelhető: a multiverzum elmélet pont ezt mondja. Persze azt bizonyítani is kellene, ilyen meg még nincs.

"a semmiből hogyan keletkezett a ma általunk ismert mindenség."

NEM a semmiből keletkezett! Ezt senki, komoly ember nem így mondja!

"Hogyan lehet mérettel kapcsolatos kijelentéseket tenni, ha a világon ezen kívűl semmi sem volt?"

Könnyedén.

Minden szabályos alakzatot meg lehet mérni belülről. Ha pl. fogsz egy strandlabdát, és rárajzolsz egy olyan háromszöget, amelynek minden szöge derékszög, ezzel tökéletesen megmérheted az egész labdát. Akkor is, ha a háromszög ennél kicsit kisebb, vagy nagyobb (mivel ugye belülről nem látod, hol a labda vége, hova kell rajzolni).

Mi is végzünk ilyen méréseket, csak egy a gond: a földpálya roppant kicsi egy ilyen háromszög oldalának. A világ ennél SOKKAL nagyobb.

A másik lehetőség, hogy a galaxisok sűrűségét számoljuk. Képzelj el egy pöttyös lufit: ha méred, hogy melyik pötty milyen messze van tőled, akkor rájössz, hogy a távolsággal egy ideig növekszik a pöttyök száma, de utána csökken, és a legmesszebb csak egyetlen pötty létezik, ami minden irányból látszik. Na, az a lufi túlsó fele, és már meg is van, hogy mekkora a kerülete. Sajnos a világunk ENNÉL IS nagyobb, így sem tudjuk megmérni.

"Úgy kell elképzelni, hogy volt 2-3 m sűrű valami és rajta kívül a 4m után már az üresség volt a semmi ?"

Úgy képzeld el, mint a lufi felszínét. Ennek van valamekkora mérete, és tágulhat is - de NINCSEN olyan, hogy "rajta kívül"! Akármerre mész, mindenütt csak lufi van, és NINCSEN vége! Adott tömege van, véges felülete van - de vége nincs!

Ha ki akarsz menni a mi terünkből, akkor elég egyszerű dolgod van: berajzolod a téridő 3 merőlegesét, és utána elindulsz egy olyan irányban, ami MINDHÁROMRA merőleges.

De vigyázz: akkor AZONNAL ott leszel a semmiben, és azon kívül, hogy megfulladsz, ráadásul minden kifolyik belőled! Mert ott ugye nem csak ez a 3 dimenzió van.

...vagy átkerülsz egy másik, párhuzamos dimenzióba, ahol viszont lehetnek teljesen mások a viszonyok. Lehet, hogy ott nem léteznek napok, vagy esetleg atomok sem, és akkor persze te is szétesel, mert amíg ott vagy, rád is vonatkoznak az ottani törvények.

"Azaz az ősrobbanás nem alkalmas a világ keletkezésének magyarázatára. Hiszen előtte is volt valami ismert dolog."

A világunkat kiválóan megmagyarázza. Azt, hogy miből lett az ősrobbanás - na, azt nem. Erre feltevések vannak csak.

"Úgy van értelme, hogy nem kitágult, hanem állapotot változtatott."

Állapotváltozás elég sok volt a világunkban az ősrobbanás óta, de ez közvetlenül nem érintette a méretét.

A többi, amit itt írtál, sajnos elég nagy butaság. Kifutottál arról a területről, amit még értelmesen el tudsz képzelni.

Ajánlom Dávid Gyula előadásait a mcse-n: jó hosszú, de nagyon érdekes!

"mi fán terem a húrelmélet, de azért "szerinte" az a nyerő"

Szerintem is az a nyerő :-)

Miért: ismersz más feltevést? Főleg olyat, amit már legalább elméletileg ilyen szépen ki lehetett dolgozni?

Már csak ezért megérte!

...aztán, ha esetleg nem igaz: na, AZ a pech!

@8: a húrelmélet igazolásának első - és egyelőre egyetlen ismert - lépése a szuperszimmetria létének igazolása lenne. Ami ugye elengedhetetlen előfeltétele a szuperhúrelméleteknek. (A bozonikus húrelmélet már rég elbukott.) A szuperszimmetria utáni kutatás pedig lassan komédiába hajlik. Akármennyire sérült szimmetriát is feltételezünk. Ezen túl meg nem, hogy nincs bizonyíték, de azt sem igazán tudjuk, hogy merre kéne keresni. Magyarán: pontosan nulla bizonyíték szól a húrelmélet mellett, 99%-ban teljes sötétben tapogatózunk, 1%-ban pedig kezd úgy tűnni, hogy nem létezik az egyik alappillére. Nem valami jó kilátások...

Amúgy igen, tudok szépen felépítet modellt, ami a húrelmélet ellenfele és pontosan ugyanannyi (tehát nulla) bizonyíték szól mellette: hurok-kvantumgravitáció.

Lássuk be, amikor azt mondod, hogy a húrelmélet a nyerő, akkor nem valamiféle bizonyítékok miatt mondod ezt. Csak szurkolsz, mint egy focicsapatnak, semmi több. Ez pedig nem a tudomány rovatba való.

"hurok-kvantumgravitáció"

Tudsz erről magyar leírást a wikin kívül?

Amúgy igazad van: szurkolunk. Sajnos a mi szintünkön mást jelenleg nem lehet tenni. Én pedig örülnék neki, ha még az életemben születne valami eredmény.