Mi a szelekció alapegysége?

"Többet is hallottam már (gén, egyed, faj, populáció stb.)."

Ahogy Nyctea Alba írta, több szintje is lehet. Az egyed szint elég egyértelmű, génszint is egyértelműen bizonyítható (sőt egyesek- mint Dawkins - szerint igazából csak ez van). Egyed felett elsősorban csoportszelekcióról szoktak beszélni (ennek léte eléggé elfogadott), de az általad említettek sem kizárhatók.

[link]

#9

A kladisztikus rendszernek nagy előnye az evolúcióssal szemben, hogy teljesen következetes, míg a hagyományos rendszer sok szubjektivitást tartalmaz (parafiletikus csoportot elég sokféleképpen ki lehet jelölni). Természetesen a parafiletikus csoportok használata sok esetben lehet praktikusabb.

#10

"preferálom a filogramot [...] (csak szépséghibája, hogy ott a parafiletikus még használható)"

???

A filogramon ugyanúgy monofiletikus kládok vannak.

#12

Az eredmények megjelenítésére igen. De sok, a kladisztikában használt fakonstrukciós módszer (pl. UPGMA, maximum parszimónia) is filogrammot d eredményül.

Az ELTE-s jegyzetben felrajzolt filogram elég érdekes. Valójában inkább ilyesmik a filogrammok:

[link]

[link]

Az biztos, hogy egy filogram több információt ad, mint egy kladogram. Hogy melyik a szemléletesebb, az szerintem attól is függ, mit akarunk szemléltetni (szerintem).

#14

"Én leginkább a gént preferálom."

Ez szíved joga- :D

Nem vagy vele egyedül, a génszelekciónak több kutató is a híve, a legismertebb ugye Richard Dawkins.

[link]

Ugyanakkor számos kutató kritizálja a (kizárólagos) génszelekció elméletét.

[link] #Criticisms

A legfőbb kritika az szokott lenni, hogy a szelekció legtöbbször nem közvetlenül a génekre hat (bár természetesen közvetve befolyásolja az allélok gyakoriságát).

A legtöbb evolúcióbiológus ma tudtommal a több szintű szelekciót fogadja el (amint már Nyctea Alba is írta az első válaszában). Ez adott esetben lehet gén szintű is.

"Az egyed is jó, de ez az egyed definíciójától is függ."

Ez természetesen igaz. Ugyanakkor ez nem indokolja, miért ne lehetne szelekciós egység. Ezen az alapon az is definíció kérdése, mit tekintünk génnek. Elég sokat változott az idő folyamán, és pl. Dawkins is másként definiálja Az önző gén című könyvében, mint manapság általában szokták.

"Pl. a mitokondriumoknak is van genomjuk. Reprodukálódnak, mutáció is jelen van, szóval elvileg evolválódnak is."

Evolválódnak is. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy kizárólag anyai öröklődésűek. Itt sejtszervecske szintű szelekcióról lehet szó.

Mondok egy másik példát. A tumor tekinthető úgy, mint egy sejtszintű szelekció következtében végbemenő szelekciós folyamat (a gyorsabban osztódó sejtek szaporodnak el). Ugyanakkor ez egyed szinten értelemszerűen hátrányos, így itt tulajdonképpen a két szelekciós szint konfliktusáról van szó.