Ha van a 4 alapművelet (+, -, *, /), akkor milyen műveletnek nevezzük a többi műveletet? (pl. hatványozás, gyökvonás, stb. )?

"Linkelhetnék, de honnan fogod tudni, hogy az a szemét, amit te linkelsz, tényleg szemét? Érteni nem értesz hozzá, bemondásra nem hiszed el, hacsak nem tervezel elméleti matematikusi diplomát szerezni, szerinted mégis mi fogja megváltoztatni a véleményed?"

Nem tudom milyen szemetekről beszélsz. Olyan mintha valakire azt mondanád, hogy egy hülye, de semmilyen konkrét érvvel nem tudod alátámasztani, csak kijelented hogy márpedig tudod. Ha továbbra sem változtatsz a mindentudó megkérdőjelezhetetlen felsőbbrendűséget fitogtató stílusoddal akkor nem tudlak a lehető legkisebb mértékben sem komolyan venni és nem is fogok reagálni sem. Ez egy igazi TROLL stílus amit művelsz.

Megelégszem egy egyetemi docens, matematika doktor egyetemi előadásdiáival mely valamely egyetem honlapján publikusan elérhető.

Ilyen példának kedvéért: [link]

Vagy ilyen: [link]

Jótanács a matematikus kollégának: Állításainkat illik forrással alátámasztani, akkor is ha szerinted a vitapartner akkora hülye, hogy nem fogja fel. Tudod, ha nem a vakvilágba ordibálsz, hanem hozzávágsz mondjuk egy Járai vagy Lovász jegyzetet, talán nem tűnsz akkora bunkónak, mint így.

Teszem hozzá, még progmaton is csak halmazrendszerre definiálják az unér uniót. Az elemek elemeinek nem tudása nem matematikai analfabetizmus, hanem a te egoizmusod megnyilvánulása. Mellesleg amit leírsz, az annyira pontatlan és pongyola megfogalmazás, hogy bukás járna érte bárkinél.

Akkor adok én forrást:

Kristóf János: Az analízis elemei I. (ELTE Budapest, 1994), 6. oldalán található:

Unió axióma: Ha E halmaz, és az x éy y változók nem szerepelnek E-ben, akkor a (\exists y)((x\in y)&(y\in E)) kijelentés kollektivizáló x-ben. Ekkor \bigcup E=\{x|(\exists y)((x\in y)&(y\in E))\} és ezt a halmazt az E halmaz uniójának nevezzük.

Ezután van egy állítás, amiből következik, hogy két halmaz uniója a két halmazból álló pár uniója.

A művelet mindig egy speciális függvény; főleg akkor szoktuk valamire azt mondani, hogy művelet, ha egy adott struktúra definiáló művelete. Pl a valós számok testet alkotnak az összeadásra és a szorzásra, ezért ezeket a valós számtest műveleteiként szokás emlegetni (az inverzeikkel együtt). Egyébként leginkább vagy simán függvénynek hívjuk, vagy pontosítjuk, milyen függvény, lehet pl operátor. Ennek ellenére pl a differenciáloperátorra is mondhatod, hogy az egy egyváltozós művelet, és igazad is lesz, csak nem szokás. A szóválasztás hordoz tartalmat is, ha azt mondod, művelet, akkor a hallgató várja, hogy megtudja, melyik struktúrát definiálja. Ha azt mondod, operátor, akkor tudja, hogy az benne nekünk most éppen a pláne, hogy modulusból modulusba hat.

Ha pl függvényvizsgálatokról beszélgetsz, akkor a gyökvonásra azt fogod mondani, hogy függvény. Ha struktúraelméletről, akkor azt, hogy egyváltozós művelet. Mindig attól függ, hogy mit akarsz kihangsúlyozni belőle. A valós számok szorzására pl akkor mondod, hogy alapművelet, ha a valós számok aritmetikájáról beszélgetsz. Ha a valós számokra mint egy egydimenziós valós vektortérre nézel, akkor ugyanarra a műveletre úgy fogsz utalni, hogy lineáris leképezés.