Lassan vehetjük ténynek, hogy a semmiből keletkezett az univerzum?

Semmiből csak semmi lesz, viszont ha

a valami átalakul más valamivé, akor is valami marad.

Tudom, hogy a hétköznapi logika nem jó fizikai bizonyítás, de ha tényleg semmiből keletkezett volna a világegyetem, a semmi alatt a legsemmibb semmit értve, akkor mi volt a beindító "trigger"? Mert ha az is semmi, akkor nem is lenne semmi.

Gondolom nagyjából érthető.

A világ ok-okozati sorrendekre épül, konkrétan az ősrobbanás egy olyan okozat, aminek az oka ismeretlen. De attól még lennie kellett.

Szerintem ez pillanatnyilag csak filozófiai megközelítés kérdése.

Wadmalacnak igaza van abban, hogy az általunk ismert téridőn belül mindig érvényes az ok-okozati összefüggés.

De az ősrobbanáskor valami olyan zajlott le, amit azóta sem tudunk sem megismételni, sem tanulmányozni, és csak elméleteink vannak arra, hogy mi is történhetett.

(Nem is beszélve arról, hogy még az "előtte" fogalom sem egyértelmű, amennyiben az általunk ismert idő is csak az ősrobbanáskor keletkezett.)

Vagyis szerintem az, hogy a Világegyetem a semmiből keletkezett-e nem igazán eldönthető, mert erről nincsenek információink.

Feltételezzük, hogy az ősrobbanásnak volt oka, de ezt az alapján feltételezzük, hogy az így keletkezett Univerzumon "belül" létezik ok-okozati összefüggés. De semmi bizonyítékunk arra nézve, hogy ez az Univerzumon "kívül" is létezik-e, létezett-e?

Sőt, azért tettem zárójelbe a "belül" és "kívül" szavakat, mert még arra vonatkozóan is csak elméleteink vannak (igen, többféle elméletünk is), hogy egyáltalán van-e olyan, hogy "kívül"? És ha van, akkor ott mi is van, és az a "valami" vajon mennyire hasonlít az általunk ismert 3+1 dimenziós Világegyetemre? (Bár már a 3+1D-t is sok elmélet kétségbe vonja...)

Vagyis szerintem akár mondhatjuk is, hiszen az Univerzumon "kívüli", vagy az azt "megelőző" semmiről - semmilyen fogalmunk nincs (bár ez így tautológia, de nem tudom szebben megfogalmazni).

Pedro

Ténynek soha sem vehetjük! Ha minden jövőbeni megfigyelésünk, mérésünk az univerzum keletkezésével kapcsolatban arra utal, hogy a semmiből, ok nélkül alakult ki, akkor sem tudhatnánk biztosan, hogy minden kérdést feltettünk és meg is válaszoltuk a témával kapcsolatban.

Ha azt állítjuk, hogy a semmiből jött létre, azzal tulajdonképpen csak saját tudatlanságunk leplezzük. Még akkor is, ha minden jel arra utal, hogy igaza van Krauss-nak! :)

Szerintem kijelenthető, hogy amíg kísérletileg nem tudjuk valamilyen formában megismételni, addig nem mondhatunk róla semmit. Krauss abba a hibába esik, hogy túlságosan alternatívát akar nyújtani a teremtésre. Az, hogy senkinek semmi bizonyítéka semmire, nem elég "kielégítő" válasz azoknak, akikkel ő vitatkozik, ezért próbál alternatívákat kitalálni. Ami nagyon hasznos. De ezeket az alternatívákat pontosan ugyanannyi kísérleti bizonyíték támasztja alá, mint akár a teremtést. Ez tudomány -> kísérleti eredmények kellenek.

Ami meg a semmit illeti, olyat még soha senki nem látott. Nem tudjuk, milyen tulajdonságai vannak a "semminek". A tényleg semminek. Soha nem látott (/vagy figyelt meg bármilyen módon) senki "igazi semmit", és maximum találgatni tudjuk, hogy hogyan viselkedhet, vagy hogyan lehet belőle valami. Valaki állítsa elő, és akkor majd meglátjuk. Fölösleges olyasmiről beszélni, amiről senki nem tud semmit.